A vártnál lassabban haladnak az uniós támogatással tervezett bölcsődeépítések, pedig a kormány éppen a férőhelyek számának növelésével érvel az államfői kritikával szemben.

Sztoikus nyugalommal viseli a szegedi agglomeráció dinamikusan növekvő települése, Domaszék az uniós intézményrendszer lassúságát, pedig az évente 40 kisbabával gyarapodó falu éppen egy éve vár arra, hogy a bölcsődefejlesztésre beadott pályázatát elbírálják. Az ország hét régiójából 2008 tavaszán hatban írtak ki tendert bölcsődék építésére és bővítésére, ám a tavaly nyáron lezárult pályázatok végső eredményét leghamarabb 2010 januárjára ígérik. Vagyis az új építésű bölcsődék várhatóan csak a pályázat kiírását követő harmadik évben, 2011 őszétől fogadhatják a háromévesnél kisebb csemetéket.

Több bölcsődei férőhelyre már az idén is lenne igény, hiszen az ország 561 intézményében mindössze 25 ezer gyermeket lehet elhelyezni. Bár évről évre 30-32 ezer apróságot vesznek fel, vagyis a bölcsik 120-130 százalékos telítettséggel üzemelnek, a jelentkezők egy részét el kell küldeni. Domaszéken például a szülők már most is legalább 40 kisgyermek napközbeni ellátását szeretnék a családon kívül megoldani, miközben a településen a bölcsőde felépítése után is csak 35 férőhely lesz.

Így a kormány által 2012-ig ígért 15-16 ezer új óvodai és bölcsődei férőhely csupán a már meglévő igényeket elégíti ki. Azt is úgy, hogy januártól csupán legalizálja az eddigi gyakorlatot, vagyis 10-ről 12-re emeli a bölcsődei csoportlétszámot, amivel egyből letudja a férőhelybővítés egyharmadát. A kabinet további 2000-2500 gyermek elhelyezését várja attól, hogy megszaporodik a családi napközik és a még kevesebb szakértelmet kívánó családi gyermekfelügyeletek száma, ami ellen máris tiltakozik a Magyar Bölcsődék Egyesülete. Pedig a kormány éppen a bölcsődeépítési dömpinggel igyekezett megalapozni a családok támogatásáról május végén elfogadott törvénymódosítást, amely a 2010. április 30-a után születő gyermekek esetében három évről kettőre csökkenti a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának időtartamát. A gyes a gyermek harmadik életévének betöltéséig eddig mindenképpen garantálta az öregségi nyugdíj minimumát, vagyis jelenleg havi 28 500 forintot, sőt a család akkor is megkapta az összeget, ha a csemete egyéves kora után az anya munkába állt. A gyermekgondozási segélyt jelenleg több mint 170 ezren veszik igénybe, ami évente a költségvetésnek 61 milliárd forintjába kerül. A kormány ezúttal nem a takarékoskodással érvelt a juttatás megvonása mellett, hanem azzal, hogy Magyarországon az uniós átlagnál 8,5 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 50,6 százalék a nők foglalkoztatottsági rátája. A munkára ösztönzés egyik módja a gyes megkurtítása, emiatt viszont 2012 őszétől akár 40-50 ezerrel is nőhet a bölcsődékre zúduló kisgyermekek száma.

Ennyiben tehát jogos Sólyom László köztársasági elnök aggodalma, ami miatt a múlt héten megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a gyes időtartamát lerövidítő törvénycsomagot, hiszen meglehetősen reménytelen vállalkozásnak tűnik, hogy a szülők néhány éven belül a jelenlegi gyermeklétszám két-háromszorosát tudják a bölcsődékben elhelyezni. Az államfő nem elsősorban a bölcsődei helyhiány miatt kifogásolta a kormány megoldási javaslatát, hanem azért, mert szerinte a törvény kényszeríti a szülőket a munkába visszatérésre, és a gyes megvonásával „aránytalanul súlyos áldozatot követel meg” az anyáktól, akik így nem maradhatnak otthon a gyermekükkel. A köztársasági elnök másik érve, hogy az ellátás megkurtítása visszaveti a gyermekvállalási hajlandóságot, miközben a lakosság elöregedése eleve kétségessé teszi a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Csakhogy az anyák munkától való távolmaradását inkább a képzettségük foka, nem pedig a családtámogatás mértéke befolyásolja. A magas iskolázottságúak fele már a gyermek harmadik életévében kilép a gyermektámogatási rendszerből, és csupán egynegyedük válik inaktívvá, míg az alacsony iskolázottságúak 46 százaléka a gyermektámogatások megszűnte után sem kerül vissza a munkaerőpiacra. Így nem feltétlenül a havi apanázs motiválja a nők döntését, hogy otthon maradnak-e a gyermekükkel, vagy sem.

Ellátást kapnak azok is, akik a gyes lejárta után nem tudnak elhelyezkedni. Ha három hónapon át együttműködnek a munkaügyi központtal, jogosultak lesznek az ugyancsak 28 500 forint szociális segélyre mindaddig, amíg nem kapnak munkát. A gyes lerövidítésének ráadásul ellentétes hatása is lehet, mint amit Sólyom feltételezett. Inspirálhatja is a gyermekvállalást – hívta fel a figyelmet a Tárki vezető kutatója, Gábos András –, hiszen a gyes kétéves időszakra meghosszabbítható, ha a második vagy sokadik gyermek az előző kistestvér második születésnapjáig világra jön.

A nagyobb gond az, hogy lesz-e elég állás a kisgyermekes nőknek. Azokban a nyugat- és észak-európai országokban, ahol a párok szívesen vállalnak gyerekeket – amint arra a köztársasági elnök is felhívta a figyelmet –, szélesebb a munkavállalási lehetőségek palettája. Különösen az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák között válogathatnak a nők, tehát elhelyezkedhetnek részmunkaidőben, vagy otthonról, távmunkásként is dolgozhatnak. Hollandiában például 2008-ban a nőknek a háromnegyede, Németországban csaknem a fele részmunkaidőben dolgozott, Magyarországon viszont ez az arány alig több 6 százaléknál. Az utóbbi hónapokban egy-két százalékponttal nőtt ugyan az arányuk, ez azonban nem a kismamák munkába állásának köszönhető, hanem a válság hatása, így ugyanis kevesebb embert kellett véglegesen elbocsátani. A kormány mindenesetre az államfői vétó után is csak anynyit ígért, hogy a közszférában a kisgyermekes anyák lehetőséget kapnak majd, ha egy éven át részmunkaidőben akarnak dolgozni, a versenyszférában pedig pontosabban meg nem nevezett „munkaerő-piaci eszközökkel” ösztönzik a foglalkoztatást. A parlamenti többség várhatóan változtatás nélkül, még júniusban újból megszavazza a jogszabályt.

Szabó Yvette

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Gyes: Bokros nem örül Sólyom döntésének

Bokros Lajos nem ért egyet azzal, hogy az államfő nem írta alá a családtámogatási rendszer módosítását, de tiszteletben tartja Sólyom László érveit. Erről a Magyar Televízió Napkelte című műsorában beszélt az MDF európai parlamenti képviselője.

MTI Itthon

Gyes: az SZDSZ nem ért egyet Sólyommal

Hátráltatja a nők karrierjét, ha többször három évig otthon maradnak a gyerekszülések után - mondta Sándor Klára szabad demokrata országgyűlési képviselő.

Vállalkozás

Hova mehetünk dolgozni gyes után?

Gyesről megyek vissza dolgozni, de munkáltatót váltanék, van ennek valami akadálya, ha korábbi munkaadóm visszavár? A munkaszerződés módosítása milyen formában jogszerű és mit tehetek, ha nem akarom aláírni? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.

A Felcsút és a Debrecen is nyerni tudott az NB I-ben

A Felcsút és a Debrecen is nyerni tudott az NB I-ben

Egy iskolában kartondobozt húztak a diákok fejére, hogy ne tudjanak lesni egymásról

Egy iskolában kartondobozt húztak a diákok fejére, hogy ne tudjanak lesni egymásról

Majdnem ötmilliárd forint jutalmat fizetett ki tavaly a Miniszterelnökség terven felül

Majdnem ötmilliárd forint jutalmat fizetett ki tavaly a Miniszterelnökség terven felül

Barcelona polgármestere párbeszédre szólított fel a katalán válság rendezésére

Barcelona polgármestere párbeszédre szólított fel a katalán válság rendezésére

Visszanéztek az időben a csillagászok, miután találtak ehhez egy trükkös megoldást

Visszanéztek az időben a csillagászok, miután találtak ehhez egy trükkös megoldást

Véget vetne a jelszavak megosztásának a Netflix

Véget vetne a jelszavak megosztásának a Netflix