szerző:
ecoline.hu
Tetszett a cikk?

A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny - állítja a...

A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny - állítja a Dercze Zoltán a Coface Hungary országigazgatója. Tavaly drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma így az elmúlt évben a vállalkozások több mint 5 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren. A leginkább kockázatos iparágnak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek, a kifizetetlen számlák problémája pedig továbbra is fennáll.

Bő harmadával nőtt az eljárások száma

Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi krízis hatása.

©

 Az eljárások 53 százalékát a felszámolási eljárások adják, volumenük 30 százalékkal nőtt. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 44 százalékkal ugrott meg. Nem javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások 2009-ban a csődtörvény módosításnak hatályba lépése után 120-ra növekedett. A változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni, erre vonatkozóan azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat, amely alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni.

Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2009 év során is a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták. Az elmúlt évben azonban jelentősen megnőtt a fizetésképtelenné válás valószínűsége a nagyobb cégek körében is, 2009-ben olyan cégek is tűntek el a süllyesztőben, akikről azt korábban nem feltételezték volna.

Ágazati sajátosságok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 20 százalékát építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati, az élelmiszeripari valamint az építőipari termékek értékesítésével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, az ingatlangazdálkodás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

©

 A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, az építőipari, valamint acél és fémipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a kereskedelmi vállalkozók, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,61 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,46 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 24,49 százaléka, összesen bejegyzett cégek 18,47 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 6,35 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,78 százaléka), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,27 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,96 százaléka), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,25 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,3a  százaléka) teljesítettek a legjobban.

Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója úgy látja, hogy a válság a távközlési és az energiaszektort viselte meg a legkevésbé, igaz, ebben a szektorban többnyire nagyvállalatok működnek. Emellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is stabilabban viselte a körülményeket, ami jó részt annak köszönhető, hogy van egy fogyasztási szint, amelyet nem lehet alulmúlni. Ugyanakkor az élelmiszeripar szempontjából a forint árfolyama nagyon fontos tényező, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látszik, hogy a sertéshús és a tejtermékek esetén, amint túl erős a forint, erőteljesen növekszik az import.

©

A szakember szerint továbbra is az építőipar a legveszélyeztetettebb szektor, de az acélipar sem állt jól a válság idején. Ugyanakkor minden olyan szegmens, amely az áruforgalomhoz kapcsolódik, például fuvarozás, szállítás, és a kereskedelem is döcög. Az építőiparban nagyon sok cég tevékenykedik, amelynek egyik oka a járulékok összegének minimalizálása. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a magyar építőipar nagyon erősen felduzzasztott kapacitású volt, amelyre a támogatott hitelkonstrukciók miatt, majd az autópálya program miatt volt szükség. Miután ezek lecsengtek, a megrendelés állomány is jelentősen visszaesett, majd ehhez jött a válság.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább az acél és fémiparban, az ingatlangazdálkodásban valamint a turizmusban romlott a helyzet, de nagymértékű romlást mutat a már évek óta romló nagykereskedelem, a gépjárműipar valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők.

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009-ben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 40 százalékát, Szabolcsban pedig 6 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40 százalékát is a fővárosban regisztrálták.

©

A tavalyi adatokat 2008-hoz viszonyítva az látszik, hogy Nógrád megyében 82 százalékkal, Budapesten 66 százalékkal, míg Borsodban 64 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében néhány százalékkal kevesebb eljárást indították 2009-ben mint a megelőző évben.

Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát kiderül, hogy miközben átlagosan a cégek 5,49 százaléka került bajba, Nógrád megyében ez az arány többszöröse, közel 14 százalék, Szabolcsban 12 százalék de Békésben, Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladja az országos átlagot. Ezalatt Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a mutató a 4 százalékot sem érte el.
 
Az eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében (eljárások 5,91 százaléka, összesen bejegyzett cégek 2,71 százaléka), Nógrád megyében (eljárások 2,19 százaléka, összesen bejegyzett cégek 0,91 százaléka), valamint Hajdú-Bihar megyében (eljárások 4,69 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,66 százaléka) regisztrált a Coface.

©

 Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,23 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 13,72 százaléka), valamint Győr-Moson-Sopron megye (eljárások 2,45 százaléka, de a bejegyzett hazai cége 3,78 százaléka) teljesített a legjobban, mivel az származott innen 2009-ben.

A 19 megye és Budapest közül a fővárosnak és csupán három térségnek (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Somogy megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

Kitolódik a fizetés

Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint a válság komoly pofon volt mindenkinek, nemcsak a jellemzően alultőkésítettebb, sérülékenyebb magyar cégeknek - magyar vállalkozások 75 százalékának az éves árbevétele nem éri el az 50 millió forintot - hanem a stabil helyzetű külföldi leányvállatok cégeinek is átmenetileg le kellett állnia a termeléssel vagy végleg bezárni.

A szakember tapasztalatai szerint a banki finanszírozás beszűkülése és megdrágulása érzékenyen érintette a finanszírozás igényes cégeket. Ez azzal jár, hogy a szállítóik felé fordulnak, és még nagyobb hitelt próbálnak elérni értékben és időben is. A gazdaságban lévő összes hitel 80 százaléka szállítói hitel – mutat rá Bagyura András. Ezek felmérése és kezelése egyre több cégnek jelent kihívást, amit a Coface tapasztalatai is alátámasztanak: jelentősen megnőtt a hitelezéskezelési termékek iránti kereslet.

Ennek ellenére fájdalmasan kevés cég veszi igénybe ezeket az eszközöket Nyugat-Európához képest, ahol a cégek körülbelül 10 százaléka, míg itthon a cégek 2-3 százaléka vesz igénybe valamilyen követeléskezelési szolgáltatást, jegyzi meg a szakértő. Hozzáteszi, hogy a hazai kuncsaftok nagy része is külföldi tulajdonban áll, ahol ez a fajta gyakorlat a policy része. Pedig ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után az első 2-3 hétben nagyon nagy valószínűséggel beszedhető a teljes összeg, azonban 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.

Ecoline

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kiégett egy kocsi, lezárták a Balatoni utat Gárdonynál

Kiégett egy kocsi, lezárták a Balatoni utat Gárdonynál

Jellinek Dániel cége bevásárolta magát a Waberer's-be

Jellinek Dániel cége bevásárolta magát a Waberer's-be

Nagy szerencse és nagy lehetőség: találtak két új exobolygót

Nagy szerencse és nagy lehetőség: találtak két új exobolygót