Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A következő négy esztendőben 25 százalékkal növelné globális kapacitását a Hankook dél-koreai abroncsgyártó –...
A következő négy esztendőben 25 százalékkal növelné globális kapacitását a Hankook dél-koreai abroncsgyártó – jelentette be a vállalat vezérigazgatója Suh Seung. A társaság azzal indokolta a tervezett bővítést, hogy várakozásaik szerint számottevően növekedhet a kereslet a következő években a gépkocsik iránt, ez pedig természetszerűleg megdobja az abroncsok iránti igényt is. A cég első embere elmondta: a Hankook profitálhat a pénzügyi válságból, hiszen az autógyártóknál a gumik megbízhatósága mellett az ár is előtérbe került.
Az abroncsgyártó jelenleg öt üzemet tart fenn világszerte hazájában, Kínában illetve Magyarországon, amelyekben összesen 80 millió gumit állítanak elő. A tervek szerint még az idén kiválasztják a hatodik üzem helyszínét, minden bizonnyal Délkelet-Ázsiában. Az új gyár mellett azonban jelentősen bővítik a magyarországi kapacitást is. Suh Seung jelezte: a dunaújvárosi egységre 230 millió eurót (bő 80 milliárd forintot költenek), s a beruházás 2011-re készül el.
Zöldmezős beruházást ugyan máshol nem tervez a vállalat, a vezérigazgató azonban nem zárkózott el attól, hogy meglévő egységeket vásároljanak meg más gyártóktól .Amennyiben ilyen tranzakcióra sor kerül, akár a tengerentúlon is megvetheti a lábát a Hankook.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.