Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A multik nélkül egészen más képet mutatna a gazdaság, ezek cégek jegyzik ugyanis a beruházások és az összes árbevétel mintegy felét és a teljes munkaidőben fogalalkoztatok negyedénak adnak munkát. Nem célszerű tehát szórakozni velük.
A Magyarországon teljes munkaidőben foglalkoztatottak 20 százaléka dolgozott teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő társaságoknál a 2011 május végi adatok szerint az öt főt, illetve ennél nagyobb létszámban alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozásoknál, míg további 5,7 százalék olyan cégnél kapott állást, amelyet 50 százaléknál nagyobb arányban birtokoltak külföldiek - tájékoztatta a Napi Gazdaságot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH). A KSH szerint májusban 1,6 millióan dolgoztak teljes munkaidőben a versenyszférában, bő 413 ezren dolgoztak többségében külföldi tulajdonú cégnél.
Eszerint három évvel ezelőtt 587 ezren dolgoztak külföldi irányítású, nem pénzügyi leányvállalatnál, ami az összes, versenyszférában foglalkoztatott 24,2 százalékának felelt meg. (Ez az adat nem vethető össze közvetlenül a 2011-essel, az eltérő számbavételi kör miatt.) Érdekesség, hogy a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás, illetve légkondicionálás területén dolgozóknak több mint a fele dolgozott külföldiek által birtokolt cégben, de a feldolgozóiparban is elérte ez az arány a 44 százalékot. A másik végletet az építőipar jelentette a maga mindössze 7,1 százalékával, de a szállítás, raktározásban (9,1 százalék), a vendéglátásban (12,2 százalék) és a tudományos tevékenységet folytatók (10,2 százalék) is nagy részben hazai cégeknél dolgoznak.
Magyarországon ebben az évben 18,4 ezer külföldi tulajdonú vállalkozás működött (az összes cég 3,3 százaléka), amelyek azonban az árbevételből már jóval nagyobb szeletet kanyarítottak ki maguknak. A külföldi irányítású nem pénzügyi vállalatok az összes árbevétel több mint felével, 51,7 százalékkal rendelkeztek (ezen kívül a termelési érték 53,6 százalékát és a hozzáadott érték 49,1 százalékát adták), különösen a számítógép és egyéb elektronikai eszközöket gyártó külföldi cégek örülhettek, hiszen az árbevételek 97,3 százalékát vették magukhoz, de a járműgyártás (94,2 százalék), távközlés (89,9 százalék) és a dohányipar (86 százalék) sem panaszkodhatott.
A beruházások tekintetében is a külföldi vállalatok vitték a prímet, az összes beruházás majdnem fele (48,3 százalék, 1500 milliárd forint) köthető hozzájuk. A külföldi döntéssel létrejött hazai beruházás több mint egyharmadát (37,3 százalék) a feldolgozóipar kapta, és itt az összes nemzetgazdasági beruházás 66,2 százaléka a külföldi leányvállalatoknál valósult meg.
Érdekes, ám a hazai viszonyokat ismerve kevésbé meglepő statisztika, hogy amíg a magyar tulajdonú cégek átlagosan három embert alkalmaztak 2009-ben, addig a külföldi irányításúak ennek közel tízszeresét 32-öt.
További részleteket itt lehet olvasni.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A meccs végén a Ludogorecnek volt még egy nagy helyzete, de nem született belőle találat.
Kezd kifulladni az orosz hadigazdaság modellje, de látványos összeomlás nem várható.
Matolcsy György volt MNB-elnök még a távozása után öt hónappal is tud meglepetést okozni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket?
Első dalában a szabadságról és a nyugati jólétről énekel és rappel.