Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egy évvel ezelőtt még „csak” 17 százalék környékén mozgott a problémás minősítésű tételek aránya. Növekszik a szolgáltatók számára enyhébb tartalékolási kötelezettséggel járó „külön figyelendő” tételek aránya is, amely több mint 17 százalékot ért el június végén 0 írja a Világgazdaság.
A problémás minősítésű portfólió összetételének aránya is aggasztó: a legenyhébb, átlag alatti besorolású tételek aránya teljes portfólión belül 4,3 százalékot tett ki az első fél év végén, viszont a kétes tételeké 8,25, a teljesen reménytelennek számító rossz hiteleké pedig 9,6 százalékot. A cégek méretét tekintve érezhető eltérések mutatkoznak a hitelek minősége között: a legtűrhetőbb a helyzet a nem pénzügyi tevékenységet folytató középvállalkozásoknál, ahol 18,4 százalékot ér el a problémás tételek aránya, míg a legrosszabb a kisvállalkozóknál, ahol már majdnem 29 százalék.
A kkv-hitelek minőségromlásáért több körülmény is felelős: egyrészt a válság előtti időszakban a pénzügyi szolgáltatók nem jártak el elég körültekintően az új kihelyezéseknél, másrészt a válság elhúzódása miatt több, korábban stabilnak tűnő cég pozíciója is hirtelen megroppant.
Mindezek tükrében nem csoda, hogy a pénzügyi szolgáltatók tovább szigorítanak, vagy legalábbis nem enyhítenek a finanszírozási feltételeken. A szigorítások a felmérés szerint a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de történtek szigorítások a hitel és hitelkeret nyújtásáért felszámított díjakban és az adatszolgáltatási követelményekben is.
Emellett az MNB szerint a kilátások sem túl biztatóak, a következő időszakban a vállalati hitelfeltételek további szigorodása várható. A válaszadók a hitelfeltételek szigorodását elsősorban a gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal magyarázták. A gyengülő hitelezési képesség szerepe ugyanakkor csökkent az előző negyedévhez képest, vagyis a bankok már inkább tudnának hitelezni, mint korábban, ugyanakkor ehhez egyelőre nincs megfelelő kereslet a piacon. A bankok tapasztalatai szerint folytatódik az a tendencia, amely szerint a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekszik, míg a hosszú lejáratú termékek iránti kereslet csökken.
