Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az ISD csoportnak nagy szüksége van a dunaújvárosi gyárra, mert az általuk legyártott acélt csak itt tudják lehengerelni, és a termékeiket jobb áron értékesíteni. - nyilatkozta Tóth László, a dunaújvárosi vasmű 2001-2002 közötti vezérigazgatója a portfolio.hu-nak, ezért szerinte az ukrán cég nem engedheti meg magának, hogy "egy ilyen meleghengerművet és hideghengerművet kiengedjen a kezéből." Tóth szerint, ha az ukrán holding megválna a magyar hengerművektől, akkor az ukrán acél is kiesne az uniós piacokról, az ISD csoport pedig nem lenne "félig uniós" vállalat. Ezért nem is lehet azon csodálkozni, hogy Evgeny Tankhilevich, a Dunaferr vezérigazgatója nem javasolta a tulajdonosnak a cég eladását.
Stiller Ákos
Mint ismeretes, a Dunaferr tulajdonosa 1500 munkavállalót kíván elbocsátani, amire a kormány tárgyalást ajánlott egy esetleges adósságátvállalásról, illetve állami tulajdonszerzésről. A Dunaferr a térség legnagyobb munkáltatója és Dunaújváros legjelentősebb adófizetője. Az elbocsátások súlyos helyi társadalmi következeményekkel járnának, amit a kormánypártok sem engedhetnek meg maguknak a 2014-es választások előtt.
Tóth László a gazdasági portálnak azt is elmondta, hogy az 1500 fős elbocsátás csak a kezdet, miután ez a létszámleépítés nem kompenzálja a tulajdonos által közölt 2012-es közel 30 milliárd forintos veszteséget. És arra is felhívta a figyelmet, hogy a racionalizálási terv keretében a vasmű egy kohóval fog működni, még ha még egy kohó jelenleg felújítás alatt is áll. (Ez utóbbi lezárása azonban újból csúszik, immár 2014 első negyedévére.) Tóth szerint az ukránok által között veszteségadatok hamisak, illetve alapvetően attól függnek, hogy a tulajdonos milyen áron és mennyiségben bocsátja a Dunaferr rendelkezésére a hengerelt acéltermékek gyártásához szükséges alapanyagot, az ipari bugát. Márpedig a Dunaferrnél 2009 és 2011 között közel megduplázódtak, 125 milliárd forintról 230 milliárd forintra növekedtek az anyagköltségek. - írja a portfolio.hu.
