szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Egy tavaly februári, közjegyző előtt készült dokumentum pontosítását csatolta be a Négy Mancs az ellene folyó perben, amelyet a Hungerit Zrt. indított. A libacombok bolti vételéről, és azok vizsgálat előtti lezárásáról szóló dokumentumot közel tíz hónappal az eredeti után módosította a németországi közjegyző. A combok száma hattal nőtt a pontosítással, abban azonban megegyezik mindkét irat, hogy a Négy Mancs aktivistája álnéven szerepel rajta.

Idén februárban „igazította helyre” a tavaly áprilisban saját maga szignált okiratot a németországi Paderbornban működő Bernd Hoffmann közjegyző. Hoffmann a Vier Pfoten (Négy Mancs) németországi alapítvány megrendelésére igazolta, hogy a combokat a jelenlétében vette és zárta hűtőládába az állatvédő szervezet munkatársa. A tavaly áprilisban kelt iratban 16 libacombot számolt meg a közjegyző, azok súlyát és azonosítószámát is jelölve. Ahogyan erről a HVG a birtokában lévő iratok alapján beszámolt, a GBA hamburgi laborjában végzett vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek már 22 libacomb vizsgálatát írták le. Ezek közül az egyik tételnél a labor szakadást talált a bőrön, amit cérnával összevarrtak. A felszakadt bőr és a véralvadék az állatkínzás gyanúját igazolhatja. A tavaly áprilisi közjegyzői, és a májusi laboratóriumi papírok összevetésekor nem csak az látszott, hogy a combok száma nem egyezik, hanem az is, hogy a problémás combok között vannak olyan súlyúak, amelyek nem szerepeltek a közjegyzői iratban.

Az eredeti módosításaként keletkezett irat szerint idén február 6-án Marcus Müller felkereste a közjegyzőt, és átadta neki a tavaly áprilisi akcióról készült videofelvételt. Ezt megnézve a közjegyző megállapította, hogy nem 16, hanem összesen 22 libacombot vettek ki eredeti csomagolásukból a kereskedőnél. A közjegyző igazolása szerint azért nem az eredetileg tervezett 16 combot tették be a ládába, hanem hattal többet, „mivel a hűtőláda befogadóképessége ennek a többletnek a befogadását lehetővé tette”.

A meglehetős késéssel megfogalmazott közjegyzői helyreigazítást a Négy Mancs csak néhány hete csatolta be a Hungerit által ellene indított kártérítési perben. Bár a módosított közjegyzői irat keletkezése sem nevezhető szokványosnak, de ennél is zavaróbb lehet, hogy amikor a Négy Mancs becsatolta, már kiderült, hogy Marcus Müller valójában Friedrich H. Mülln, aki a magyar sajtóban is elterjedt nevét álnévként használta. Ami egy állatvédő kampányban még érthető is lehet, de az már meglehetősen furcsa, hogy a közjegyzőhöz is ilyen néven jelentkezett be, és vélhetően ezen a néven is igazolta magát, mivel Müllnt a tavalyi mintavételi akcióról szóló, illetve az idei, „helyreigazító” közjegyzői dokumentum is ezen a néven említi.

A Négy Manccsal kapcsolatban szeptember végén a Vidékfejlesztési Minisztérium adott ki egy közleményt, amelyben felhívta az állattenyésztők figyelmét, hogy semmilyen tájékoztatási kötelezettségük nincs az állatvédő szervezet felé, nem kötelesek beengedni telephelyeikre a Négy Mancs nevében fellépő embereket. A tárca a gazdák tájékoztatását azért tartotta fontosnak, mert – mint a közleményben szerepel – tudomására jutott, hogy aktivisták zaklatják a magyar libatenyésztőket. A VM szerint a Négy Mancs minőségbiztosítási és tájékoztatási rendszere sem a magyar, sem az európai uniós jogszabályoknak nem felel meg, és a szervezet már eddig is több tízmilliárd forintos kárt okozott a hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!