Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Külpiacokra lép termékeivel a Panyolai Szilvórium Zrt., amely az idén megkezdi gyümölcspárlatainak, köztük a Hungaricum-díjas pálinkáinak exportálását a nyugat-európai, az észak-amerikai és az ázsiai országokba - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég vezérigazgatója az MTI-vel.
Lakatos Gergely, a Panyolai Szilvórium Zrt. elmondta: a 2002-ben alakult cég eddig csak a hazai piacon értékesítette termékeit. A jelenleg 32 dolgozót foglalkoztató társaság árbevétele tavaly 592 millió forint volt, a 2012-es 498 millió forinttal szemben.
A zrt. panyolai pálinkafőzdéjében tíz fajta gyümölcsből 38 féle párlatot készítenek. Az alapanyagot a szatmár-beregi térségből vásárolják fel. Évente több ezer tonna almát, bodzabogyót, cseresznyét, kajszibarackot, körtét, meggyet, piros- és fekete ribizkét, szamócát, valamint szilvát vesznek át a termelőktől. Az idén a társaság az exportpiaci nyitásnak köszönhetően már 750 millió forint összegű árbevételt tervez.
Az évszázados tradíció szerint készített Elixír nevű panyolai párlatok mindegyikét bevezetik az év végéig a nyugat-európai, az észak-amerikai és az ázsiai országok piacain. Az eredetvédett szabolcsi aranyalma pálinkát épp úgy, mint a híres érlelt szatmári szilvát, vagy az aszalt szilva eszenciát. Ez a három termék Prémium Hungaricum-díjas.
A Hungaricum Bizottság által meghirdetett Pálinka országkóstoló elnevezésű rendezvényen az aranyalma pálinka mellett a panyolai fekete cseresznye párlat is elnyerte a Pálinkaházak kiválóságai címet.
Lakatos Gergely elmondta még: a Panyolai Szilvórium Zrt. pálinkafőzdéjét bárki felkeresheti, és megtekintheti a gyümölcs útját a fától a palackig. A főzde egy kialakított kóstolóházzal együtt fogadja az érdeklődőket, köztük ma már külföldi turistákat is, akik kíváncsiak a szatmári térség gyümölcspárlatainak készítésére.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.