Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A tárca emlékeztetett: a szofverfrissítésre azért van szükség, mert ezáltal a pénztárgépek jövőre "átszemélyesíthetők", vagyis eladhatók, bérbeadhatóak lesznek. Hozzátették: ehhez a pénztárgép-gyártóknak, forgalmazóknak kell módosítaniuk a már meglévő engedélykérelmüket.
Az NGM szerint a jelenleg aktívan üzemelő 167 488 kiskassza tulajdonosa gyakorlatilag észre sem veszi majd a változást, hiszen a szoftverfrissítést a NAV szakemberei távolról, éppúgy online módon végzik el, mint ahogy a forgalmi adatok is online érkeznek a hivatalhoz.
A hipermarketek, benzinkutak - úgynevezett számítógép alapú - nagykasszáinál viszont kétoldalú szoftverfrissítésre van szükség. A NAV automatikusan elvégzi a jelenleg 36 127 számítógép alapú pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének a frissítését, de itt az egyéb funkciók miatt nem kizárt, hogy a gyártó, forgalmazó frissítésére is szükség lehet. A több mint 20 ezer, online kassza használatára újonnan kötelezett vállalkozást a szoftverfrissítés nem érinti, nekik 2016. december 31-ig egy modernizált kasszát kell beszerezniük.
A minisztérium a sajtóban megjelent hírekre reagálva arra is emlékeztetett, hogy 2017. január 1-jétől a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet; a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását; a plasztikai sebészeti tevékenységet; a diszkó, táncterem működtetését; a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsító szalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell online pénztárgéppel kiállított nyugtát adniuk. A rendelet módosításán jelenleg dolgozik a gazdasági tárca.
A szaktárca hangsúlyozta: a költségvetés mellett az érintett szektorok tisztességes szereplőinek érdekét védi az online pénztárgép, a gazdaságfehérítés leghatékonyabb eszköze, amely az ekáer-rel együtt két év alatt több mint 420 milliárd forintot hozott a költségvetésnek.
