Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Bajban vannak a nagy divatházak a fast fashion térhódítása miatt: a következő szezonra szánt luxusportékáikat pillanatok alatt lemásolják a tömeggyártók. A felső kategóriás ruhaboltok sorra költöznek be az elegánsabb bevásárlóközpontokba.
„See now, buy now” – magyarul: nézd meg most, vedd meg most! Ez az új szlogen a nemzetközi divatbemutatókon, ahol a sok évtizedes hagyományokkal szakítva a luxuscégek legújabban már nem a következő szezon trendjeit prezentálják, hanem az aktuális időszakét. A kifutón felvonultatott ruhaköltemények azonnali árusításában a brit Burberry járt elöl: ahogyan már februárban beharangozta, a szeptemberi londoni divathéten a rajongók azonnal meg is vásárolhatták a kollekció darabjait. Példáját sorra követik a versenytársak, a Tommy Hilfiger divatháztól a Ralph Laurenig.
A változtatást a kényszer szülte. A közösségi média térnyerése azt eredményezte ugyanis, hogy az olcsón divatosat vásárolni kívánó tömegek örömére a fast fashion láncok – mint például a Zara vagy a H&M – rendre előrukkolnak a trendbe belesimuló saját ruháikkal. A luxuscégek klasszikus üzleti modellje szerint a jellemzően februárban közszemlére tett kollekciókat csak a nyár végén kezdték árulni – addigra viszont, a tömeges koppintások miatt, az utóbbi években már egyre kevesebb divatimádót érdekeltek az eredeti darabok.
„A 15 másodperces híresség korát éljük” – összegzi a trendet Kiss Szilárd divatszakértő, hozzátéve, hogy a túlpörgés miatt több luxuscéget is elhagyott a tervezője, nem bírva a fast fashion által diktált iramot. A Dior kreatív igazgatója, Raf Simons tavaly októberben állt fel, nem sokkal azt követően, hogy Alexander Wang, a Balenciaga dizájnere is távozott. Idén tavasszal pedig az Yves Saint Laurent divatháztól vált meg Hedi Slimane tervező, aki a szakma szerint négy év alatt sikeresen újragondolta a legendás luxusmárkát. A nagy divatházakra óriási nyomás nehezedik a tömeggyártók villámgyors reakciója miatt. „Talán lesz egy pont, amikor a fiatalok megcsömörlenek attól, hogy állandóan a kütyüiket kell nézniük, ha nem akarnak lemaradni a legújabb trendekről. Ma ugyanis minden legfeljebb tíz percig érdekes” – summázza Kiss Szilárd.
A szűk magyar piacon még mindig kevés nemzetközi luxuscég van jelen. A pesti Andrássy úton nagyjából fél tucat divatház tartja magát évek óta, a többiek jönnek-mennek. A stabil szereplők közt található a férfidivat-specialista olasz Ermenegildo Zegna, a Max Mara, a Gucci, a Louis Vuitton és a Burberry. „Ma már az Andrássy úton is megfigyelhető a felső középkategóriás divatcégek megjelenése a luxusmárkák boltjai mellett” – mutat rá Szabó Viktória, a kereskedelmi ingatlanok bérbeadására specializálódott Cushman & Wakefield partnere, hozzátéve, hogy ez más európai országokban is jelenség. Így bukkant fel nemrég a Nagymező utca sarkán a svéd H&M-csoport elegánsabb tagja, a COS, továbbá a Michael Kors és a Ralph Lauren is. Eközben a plázákat is egyre több magasabb árszínvonalú üzlet választja, legalábbis az előkelőbbeket, így a MOM Parkot és az Aréna Plazát. Csak ez utóbbiban van például Magyarországon önálló Marco Polo-üzlet, és itt nyitott pár éve boltot a Michael Kors (ez utóbbi New York-i divatház azóta a MOM-ban is megjelent). A tavasszal debütált az Arénában – Magyarországon szintén elsőként – a magát kissé költőien „a tenger és a vitorlázás által ihletett” divatcégnek nevező amerikai Nautica, néhány hete pedig a drága babaruhákat és egyéb kiegészítőket kínáló Mamas & Papas, valamint a szintén nem az átlagember pénztárcájának való Imaginarium játékbolt bukkant fel a Kerepesi úton.
„Merésznek tűnhetett 2010-ben, hogy az Arénát kissé felülpozicionáltuk, vagyis a plázákban szokásosnál magasabb árszintű üzletek is megtelepedtek az épületben, de az utóbbi két-három évben már 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt a forgalom. Az idén sok cég 20 százaléknál is nagyobb bevételnövekedést ért el” – mondja Balla Erna, a bevásárlóközpont igazgatója. Tény, hogy az Arénában a legolcsóbbtól a legdrágábbig szinte minden divatkategória megmutatja magát. Balla Erna szerint nagyon népszerűek a spanyol Inditex üzletei: a Zara, a Pull & Bear, a Bershka és a Stradivarius, de az Andrássy úton és a budai Skála helyén nyílt Alleen kívül csak itt van például Nespresso-bolt, pár éve pedig a szintén az Inditexhez tartozó, ám igényesebb s drágább Massimo Dutti és a Zara Home is üzletet nyitott.
Egyre több felső kategóriás divatcég választja a MOM Parkot is, igaz, annak elhelyezkedése kivételes: három puccos kerület, az I., a II. és a XII. vonzáskörzetében fekszik. Magyarországon ott található egyedül Marc Cain-üzlet, illetve a Max Marához tartozó Max & Co., s a Gant is népszerű a drága ruhák kedvelői körében. Legalább egy multibrand üzlet – Van Graaf vagy Peek & Cloppenburg – azonban már a magukra valamit adó középkategóriás plázákban is van. Az Aréna, a WestEnd és az Allee mellett a 2013-ban 69 ezer négyzetméteresre bővített Árkád – mely ezzel Budapest legnagyobb eladóterű bevásárlóközpontja lett – is nyitott egy effajta, világmárkákat felsorakoztató áruházat. Az Örs vezér téren ugyan alapvetően az „átlagvevőkre” hajtanak, néhány drágább bolttal azonban itt is kiegészítették a kínálatot. Így a WestEnd mellett csak az Árkádban van például Gap vagy Desigual, de a Helly Hansen és a Converse is nyitott boltot a házban.
Mindeközben a Váci utca igazi tömegtermékek gyűjtőhelyévé vált – ahogyan már európai nagyvárosokban is ez jellemző a fő sétálóutcákra, például a londoni Oxford Streetre. Az egykor a Luxus Áruháznak is helyet adó belvárosi környéken ma szinte csak fast fashion üzletek találhatók, a H&M például nemrég 6 ezer négyzetméteres, négyszintes áruházat nyitott a Váci 1 nevű bevásárlóközpontban, az egykor a tőzsdének is helyet adó épületben. Jó pár közkedvelt nemzetközi divatcégre azonban régóta vár a hazai piac. A hangos zenét és extraerős parfümillatot árasztó üzleteiről híres, leginkább a tinik körében kedvelt, a nagyobb méretet viselőket és az idősebbeket rendszeresen kigúnyoló amerikai Abercrombie & Fitch, vagy a londoniak kedvenc divatboltja, a jóval olcsóbb ír Primark például egyelőre nem keresi a magyar vevők kegyeit.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.