Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Németországban tavaly októberben javasolta a parlament felsőháza azt a tervet, hogy 2030-tól ne lehessen benzines és dízelautót forgalomba helyezni. Bár ezt egyelőre nem szavazták meg, két kutató eljátszott a gondolattal: mi lenne, ha addigra meg kellene oldani az elektromos autókra való teljes átállást.
Csala Dénes és Harry Hoster a Nature hasábjain számolták ki, hogy mi történne, és arra jutottak, hogy a terv növelné a környezetszennyezést, ahhoz képest, mintha maradnának a fosszilis üzemanyagok.
Míg a hagyományos autók az üzemanyagban lévő energiának legfeljebb 30 százalékát tudják felhasználni a kocsi mozgatására (a többi nagy része hő formájában távozik), az e-autók sokkal hatékonyabbak: tárolt energiájuk 75 százalékban felhasználható. Mivel Németországban egy évben összesen 572 terawattóra energiamennyiséget tartalmazó üzemanyagot égetnek el az autók, ez 229 terawattórára csökkenhetne, ha minden kocsi elektromos hajtású lenne. Németországban azonban leállítják az atomerőműveket, és a megújuló energiatermelés növelésének is megvannak a határai, így 258 terawattóra teljesítmény még így is hiányozna ahhoz, hogy az autókat ellássa. Ezt kénytelenek lennének széntüzelésű erőművekből vagy gázturbinákból kinyerni, ezzel viszont nagyobb terhelést helyeznének a környezetre, mintha maradnának a benzines és dízelautók.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a németek környezetvédelmi és közlekedésfejlesztési politikája közötti összhang nem lenne meg – írják a kutatók a The Conversation lapjain.
