szerző:
Szlavkovits Rita

Olyan feltételhez kötötte az állam az 50 milliárdos erdősítési támogatást, amelyet a szarvasgombások nem tudnak teljesíteni. Pedig az új erdőtulajdonosok számára is viszonylag gyors bevételt hozna a különlegesség.

„Tavaly augusztus óta várjuk az eredményeket” – fakadt ki a hvg.hu-nak Csorbainé Gógán Andrea, a szarvasgomba-termesztés egyik hazai szakértője, aki több olyan uniós pályázat elkészítésében is segédkezett, amelyeket az erdősítés támogatására írt ki a Miniszterelnökség. Mint mondja, egyfelől semmi információjuk nincs a pályázatok eredményéről, de elsősorban amiatt aggódnak, hogy idén januártól a Nébihnek (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) nincs jogosultsága tanúsítványt kiadni a szarvasgombával oltott csemeték minőségéről.

Az erdősítésre kiírt, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaira kiírt pályázat felhívása tavaly nyáron jelent meg óriási, 50 milliárd forintos keretösszeggel. A Miniszterelnökségtől megtudtuk: eddig 2,3 milliárd forint elosztásáról hoztak döntést, magyarul a keret öt százalékát bírálták el. Ezek között a nyertes pályázatok között egyetlen olyan sincs, amelyben a jelölt szarvasgomba termesztését is vállalta volna. Pedig nagy volt a lelkesedés tavaly, amikor a pályázatot meghirdették: többen már azt vizionálták, hogy Magyarország szarvasgomba-nagyhatalom lesz.

Egy gombász kapával nyári szarvasgombát fordít ki a földből
©

Amikor tehát a hvg.hu érdeklődött a pályázatokról, csak annyit tudtunk meg, hogy eddig 277 támogatásról döntöttek. Ez azért is érdekes, mert a felhívásban azt jegyzi meg a kiíró, hogy a támogatottak várható száma 300 lesz. Tehát ha ragaszkodnánk az eredeti tervezethez, akkor ez azt jelentené, hogy a maradék nagyjából 48 milliárd forintot 23 támogatott között fogják szétosztani.

Persze sokkal valószínűbb, hogy az előzetesen tervezettnél lényegesen kisebb összegre pályáztak az egyes jelentkezők, így ha a teljes keretösszeget kiosztják, akkor több, kisebb összegű pályázatot kell támogatnia. Ehhez lehet segítség a pályázati határidő meghosszabbítása 2019 nyaráig (az eredeti határidő 2018 nyara).

Aki nagyon sokat tud a szarvasgombákról
Csorbainé Gógán Andrea 15 évvel ezelőtt, a Gödöllői Szent István Egyetemen kezdte kutatni ezen gombafajok ültetvényes termesztési lehetőségét, és ennek eredményeit szarvasgomba-termesztési szakértőként és hazánk legnagyobb csemete-előállítójaként is igyekszik kamatoztatni. Az ilyen célra létrehozott mogyoró- vagy tölgyültetvényeken csak 1700-2500 növényt ültetnek hektáronként, míg a sokkal extenzívebb erdőtelepítéseknél (ahol a csemeték jóval kisebb része éli meg az első 10 évet) 8000 darabot vetnek, ültetnek. Az erdőtelepítéskor persze nem kifizetődő mind a 8000 csemetének beoltottnak lennie, így a pályázati kiírás is csak mintegy 540 ilyen oltott példányt ír elő. Annak érdekében, hogy a többi fa alatt is legyen esély a szarvasgomba-termésre, érdemes a már létező technológiát alkalmazni, mely során szuszpenzióval oltják az elvetni tervezett tölgymakkot, melynek tövében így szintén szarvasgomba teremhet.

Végül nem csoda, hogy a pályázók nem jelentkeznek tömegesen az erdőtelepítésre, hiába a csaknem 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás. A pályázat célja ugyanis az új erdők telepítése, ami fafajtól függően gyakran csak 80-100 év múlva hoz majd hasznot. Ugyanakkor a hazai erdőterületet növelni kell, mert a jelenlegi 20 százalékos arányt a nemzeti vállalások alapján legalább 27 százalékra kellene emelni, ami nagyjából 700 ezer hektár új erdő telepítését jelenti a meglevő 1,8 millió hektáron kívül. Ilyen célok megvalósításához már nem tűnik irreálisnak a kiírt 50 milliárd forintos keret.

Az igazán furcsa csak az, hogy egy jogszabály módosításával miért nem teszik lehetővé a szarvasgomba termesztését. Hiszen ha valaki már rászánja magát új erdő ültetésére, akkor ez a kiegészítés lehetővé tenné, hogy beruházás mindössze tíz év múltán komoly bevételt termeljen.

Most egyelőre várnak a szarvasgombások, hátha valakinek eszébe jut a jogszabályt módosítani, ami a szarvasgombás csemeték minősítésére felhatalmazná a Nébihet, így végre lenne a telepítéshez szükséges szaporítóanyag, és akkor talán a Miniszterelnökségen is elbírálnák végre az eddig benyújtott pályázataikat. Ha ez megvalósul, akkor tényleg szarvasgomba-nagyhatalom lehetne Magyarország.

Nem egyszerű menet

A pályázatot úgy lehetett benyújtani, hogy előtte a „szűz” területet minősíttetni kellett erdészeti szakemberekkel: alkalmas-e egyáltalán az erdőtelepítésre: Ezt követően telepítései tervet kell készíttetni, sőt, a szarvasgomba-szakértő véleményét is ki kellett kérni.

A nyertes pályázók fafajtától függően 1561-2103 eurót kaphatnak egy hektár erdő telepítésére, majd a fenntartásra, az elvárt időszak (megint csak fafajtától függően 4-11 év) alatt hektáronként összesen 978-2651 eurót. Vagyis akár a földalapú támogatással egyenértékű pluszforráshoz jut a tulajdonos úgy, hogy a pályázat teljes ideje alatt kapja az eredeti földalapú támogatást is.

©

Ebben az időszakban ráadásul jövedelempótló támogatás is igényelhető összesen több mint negyedmillió forint értékben. Így az erdőtelepítési pályázat családi befektetésnek is kiváló, hiszen tíz év után a szarvasgomba elkezd teremni, ami a számítások szerint hektáronként akár milliós plusz hasznot jelenthet, a következő generáció pedig a faanyagból is haszonhoz jut.

Makktól a szarvasgombáig
A gyűjtőkön kívül Magyarországon kevesen tudnak a szarvasgombáról és annak hazai helyzetéről. Bár két éve rekord méretű, több mint egy kilós nyári szarvasgombát találtak, ami azóta a Mezőgazdasági Múzeumban pihen, az átlagember számára ez olyan különlegesség, amely aranyárban van és csak Franciaországból ismert. Pedig ez a gomba már Mátyás király menüjében is szerepelt, sőt, a trencsényi bíró a középkorban rendeletet is hozott annak érdekében, hogy megkímélje az erdőket azoktól, aki illetéktelenül gyűjtik a szarvasgombát.
A 20. század elején komoly tudományos könyv jelent meg a témában: Hollós László 1911-ben foglalta össze a tudnivalókat a föld alatt termő gombafajokról, sőt Somogyfajszon még termesztették is a nyári szarvasgombát. Aztán a szocializmusban, mint burzsoá csökevényt, háttérbe szorították a faj gyűjtését és termesztését. Új reneszánsza a 90’-es évektől számítható. 2012-ben rendeletet hoztak a gyűjtés szabályozására, hogy a hozzá nem értő „műgyűjtők” ne tegyék tönkre a természetes élőhelyeket.

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Doku360: "Nem lehetett nem elmondani a legsötétebb titkodat"

Doku360: "Nem lehetett nem elmondani a legsötétebb titkodat"

Lassan, de 1000-szer biztosabban ölnek egyes e-cigaretták a hagyományosnál

Lassan, de 1000-szer biztosabban ölnek egyes e-cigaretták a hagyományosnál

Kezdő F1-pilóták kíméljenek! McLaren Sennát árulnak Budapesten

Kezdő F1-pilóták kíméljenek! McLaren Sennát árulnak Budapesten

És akkor kiderült, hogy Kisvárdán még mindig nincs elég focipálya

És akkor kiderült, hogy Kisvárdán még mindig nincs elég focipálya

Jóval a bejelentése előtt letöltheti a Google Pixel 4 háttérképeit

Jóval a bejelentése előtt letöltheti a Google Pixel 4 háttérképeit

Így reagálta le Karácsony a harsogó cirkuszi indulót - videó

Így reagálta le Karácsony a harsogó cirkuszi indulót - videó