G. Tóth Ilda
G. Tóth Ilda

A „minden szemét jó valamire” elv úttörői elsősorban a piaci réseket jól megtaláló startupok, bár a nagyobb cégek is mindinkább rákényszerülnek a fenntartható gazdálkodásra.

Amikor az amszterdami Marco Lemmers felesége várandós lett, a leendő apa elkezdett aggódni születendő gyermeke jövője miatt. A kétezres évek elején jártunk, és a  Föld már elég rossz állapotban volt, a tudósok az erőforrások kimerülését jósolták. Nagyon úgy  tűnt, hogy legfőbb ideje valami fenntartható bizniszt kitalálni. Lemmers és barátja, Sam Cohen a hotelszakmában volt otthon, hát azon kezdtek gondolkodni, mit lehetne változtatni ezen a területen. Teljesen „ökoszexi” szállodát akartak, nemcsak kizárólag megújuló energiával, de stílusos, kortárs belsővel, maximális kényelemmel, egészséges ételekkel.

©

Az első Conscious Hotelt – az elnevezés magyarul tudatost jelent – 2009-ben nyitották meg a holland főváros múzeumi negyede mellett, majd a legnagyobb park, a Vondelpark mentén megvásárolták az egyik Michelin-gumiszerviz vörös téglás épületét, s azt is szállodává alakították. „Olyan csend van itt, hogy még a mókusok álmát is hallani lehet” – így reklámozzák a stílusosan Tire Station nevű egységüket, amelyet idén év elején követett a harmadik amszterdami tudatos hoteljük. A fenntarthatóságot lépten-nyomon fel lehet fedezni Lemmers és Cohen láncánál: a tetőn elhelyezett napelemek termelik az áramot, a hűtés-fűtést a felszín alatt kiépített víztározós  rendszerrel működtetik, az étteremben és a bárban a teraszon gondozott fűszernövényeket és gyümölcsöket szolgálják fel, s a bútorok egytől egyig újrahasznosított   anyagból – például joghurtosdobozból, hűtőszekrények műanyagjából és kávéspoharakból – készülnek. A személyzet tagjai is egységesen reciklált anyagból varrt farmert viselnek, és persze helyben főzött sörrel kínálják a turistákat. Hulladék pedig lényegében nincsen.

Egy emberre 4-5 tonna hulladék jut

Hollandia élen jár a fenntarthatóságban – ami már csak az Amszterdamban használt kerékpárok tömegét látva is egyértelmű –, és azt tűzte ki célul, hogy gazdaságát 2050-re teljesen körforgásossá alakítja át. Az angol kifejezéssel circular economy lényegében azt jelenti, hogy az anyagokat addig használjuk erőforrásként, amíg csak lehetséges, így a hulladék lényegében megszűnik. Ezzel szemben a hagyományos, úgynevezett lineáris modell szerint a természeti erőforrásokat átalakítjuk termékké, amit a fogyasztók megvesznek, felhasználnak, s ha már nem töltik be funkciójukat ezek a portékák, akkor egyszerűen eldobjuk őket – rengeteg szemetet termelve. Ma az EU-ban egy átlagember évente 4,5–5 tonna hulladékot produkál.

Miután Hollandia a világ második legnagyobb élelmiszer-exportőre, valamelyest illendő is, hogy kezdeményező szerepet vállaljon a „hulladékmentesítésben”. A rotterdami Erasmus Egyetem számításai szerint Hollandiában az összes munkahely 8,1 százaléka már a körkörös gazdaságban működik, vagyis 810 ezren valamilyen módon efféle területen dolgoznak. A kutatók ebbe az újrahasznosítással foglalkozóktól a különféle kreatív feladatokig a munkák széles spektrumát beleértik. Idesorolják például az építészeket, akik mindinkább energiatakarékos erőforrásokkal és újrahasznosított anyagokkal terveznek. De növelik a számot azok a fogyatékkal élők, például halláskárosultak is, akik az utrechti Simpany nevű textilhulladékgyűjtő és -hasznosító cégnél szétválogatják a Hollandia-szerte begyűjtött, a lakosság által kiselejtezett ruhákat, hogy azok egy részét jótékonysági célokra fordítsák, a nagyobb hányadából pedig környezetbarát technológiával többek között „újrafarmert” készítsenek.

Úttörő startupok

A körforgásos gazdaság úttörői sokszor startupok, amelyek valamilyen forradalmi ötlettel állnak elő, vagy piaci résbe lépnek be olyasmivel, amivel korábban senki sem foglalkozott. Rotterdamban például a régi, nem kihasznált uszoda-élményfürdő üvegkupolás épülete az effajta cégek gyűjtőhelye. Az alagsorban az egyik helyiségben gyümölcshéjból készít „bőrt” két fiatal vállalkozó, míg a szomszédos, egykori uszodai öltözőkben a városban összegyűjtött kávézaccon termesztik a laskagombát.

Megmentett kávézacc

Csak Hollandiában évente 120 ezer tonna kávézacc köt ki ugyanis a szemétben, miután a kávékészítésnél mindössze az anyag 0,2 százaléka értékes. A Rotterzwam nevű vállalkozást a belga Gunter Pauli Kék gazdaság című könyve inspirálta – a zöldeket lepipálva immár kék gazdaságnak hívják ugyanis a hulladékmentes bizniszt –, e kiadványban számos, a helyi szemétből értéket kinyerő vállalkozót mutat be a szerző. „A szemét emberi definíció” – vallja a cégalapító, Mark Slegers, aki egyetért a körkörös gazdaság híveivel abban, hogy a természetben alapvetően nem létezik ez a kategória, hiszen minden hulladék felhasználható valamire. Ezt vallják az Amszterdam után Utrecthben és Hágában – ez utóbbiban a holland parlament épülete közelében – terjeszkedő Instock étterem ötletgazdái is: mindennap úgy állítják össze a menüt, hogy a közeli szupermarketben felvásárolják a másnapra biztosan megromló alapanyagokat, kissé hervadozó, ám még finom és egészséges zöldségeket és gyümölcsöket, így megmentve azokat a kidobástól.

A Rotterzwam gombatermesztői. Hulladékből hasznosat
©

A kezdeményezés szerencsére igencsak trendi lett Hollandiában, a hágai étterem pedig kimondottan népszerű a parlamenti képviselők, illetve háttérembereik körében: ebédidőre alig lehet asztalt foglalni a hétköznapokon, az ebédmegbeszéléseiket, találkozóikat előszeretettel szervezik oda a befolyásos hollandok.

Alternatíva nélkül

Innovatív pihenőhellyé alakult át nyárra a fővárosi Városháza park, ahol többek között a magyar Platio cég speciális díszburkolatát is „kiállították”. A hazai startup azzal írta be magát a körforgásos gazdaság történetébe, hogy olyan térburkolatot talált ki, amely nem vesz el nyersanyagot a természettől, hanem előállításához részben városi hulladékra van szükség. A burkolat ráadásul hasznosítja a napenergiát, és árammá alakítja azt az erőt, amit az emberek a gyaloglás során rálépve kifejtenek. Így akár világító burkolati jelek, valamint fűthető burkolatok is építhetők, ez utóbbiak télen biztosan nem jegesednek.

A hazai cégek közül is főként a startupok vállaltak úttörőszerepet a tudatos erőforrás-felhasználásban: a Medence Csoport például szívós molinóból és reklámhálóból készít táskákat és bútorokat, míg az Old Blue használt farmerből kreál például bútorokat, szőnyegeket, sőt esküvői ruhákat is. A Norsy táskák tervezői újságokat, csomagolópapírokat, használt teafiltereket és ásványvizes címkéket hasznosítanak újra. A férfiakra is gondoló Reborn márka megalkotói fő alapanyagként a biztonsági övet vetették be, de az autók légzsákjait is felhasználják: zsebet varrnak belőlük a táskára. Hasonló célra, vagy például neszesszer készítésére a tűzoltó tömlő, a hőlégballon  ponyvája, a biciklibelső, az ejtőernyő is megfelel – vallják a fantáziával jól megáldott hazai dizájnerek.

Nemcsak a divatiparban jellemző az effajta kreativitás és környezettudatosság: a CCR Magyarország Kft. visszárus logisztikával foglalkozik, azt optimalizálja, hogyan jut vissza a gyártóhoz minél költséghatékonyabban a hulladékká vált termék, alkatrész és anyag, amit szeretnének újra anyagként felhasználni. Az ipari forradalommal kialakult úgynevezett lineáris gazdaság – amely a természeti erőforrások korlátlan felhasználásán és a keletkezett hulladék lerakásán vagy megsemmisítésén alapul – még mindig a legtöbb vállalat és nemzetgazdaság működését meghatározó paradigma a világban” – szögezi le Kriza Máté, a három éve működő Körforgásos Gazdaságért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szerinte nincs alternatíva: „egyre kevesebb a természeti erőforrásunk, a kitermelésük mind nehezebb és költségesebb, a nyersanyagok ára folyamatosan emelkedik vagy kiszámíthatatlanul változik, miközben nő a hulladékmennyiség. A körforgásos gazdaság mellett felhozhatnánk érvként a pozitív környezeti hatást is, ám ez önmagában nem feltétlenül meggyőző a profitorientált cégeknek” – teszi hozzá a szakember. Magyarország amúgy sem gazdag természeti erőforrásokban, és az úgynevezett erőforrás-termelékenységi mutató – amely azt jelzi, hogy egy kilogramm anyagból mekkora értéket lehet létrehozni – a felét sem éri el az uniós átlagnak.

Ha kíváncsi hasonlóan érdekes cikkekre, vásárolja meg az újságosnál a HVG most megjelent, Fenntartható fejlődés című kiadványát!

©

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nagy Gábor Vállalkozás

Azt hiszi, a netes vásárlás egyenlő a spórolással? Hát, sajnos téved

Ökölszabályként kezelik, hogy az online vásárlás segít megóvni a környezetet, hiszen a jól szervezett házhoz szállítással temérdek károsanyag-kibocsátás takarítható meg. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű - ahogyan az a HVG Fenntartható fejlődés című különszámának cikkéből is kiderül.

Világmárkák vonzásában: új birodalmak épülnek

Világmárkák vonzásában: új birodalmak épülnek

Magyar valóság: órákon át osztották az ételt a Blahán a rászorulóknak

Magyar valóság: órákon át osztották az ételt a Blahán a rászorulóknak

Robert Redford nem találja a helyét Trump Amerikájában

Robert Redford nem találja a helyét Trump Amerikájában

Ez nem csak elsőre fura. Mi értelme a sofőr nélküli rendőrautónak?

Ez nem csak elsőre fura. Mi értelme a sofőr nélküli rendőrautónak?

Csak leshetnek az androidosok a legújabb iPhone-os hírt hallva

Csak leshetnek az androidosok a legújabb iPhone-os hírt hallva

Korrupciókutató Központ: egyre több a gyanús közbeszerzés

Korrupciókutató Központ: egyre több a gyanús közbeszerzés