Miután a V4 országok, valamint Litvánia, Szlovénia és Bulgária nyílt levélben szólította fel az Európai Bizottságot (EB), hogy tegye meg a szükséges lépéseket, Marianne Thyssen, az EB foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa jelezte, hogy a testület vizsgálatot indít az osztrák döntés uniós joggal való összeegyeztethetőségéről.

 Az államtitkár ismertette: a visegrádi országok azt követően fordultak a bizottsághoz, hogy egy osztrák kormánydöntés értelmében 2019. január 1-jétől csökken az Ausztriában dolgozó uniós állampolgároknak a nem Ausztriában élő gyerekek után járó családtámogatások összege. 

A V4-ek, valamint Bulgária, Litvánia és Szlovénia határozott álláspontja, hogy a döntés súlyosan sérti az uniós jogot, az egyenlő bánásmód elvét és a szociális biztonsági koordináció alapelvét, illetve indokolatlan megkülönböztetést jelent, hiszen a külföldi munkavállalók ugyanolyan mértékben adóznak és fizetnek járulékot, mint az osztrák munkavállalók.

 Marianne Thyssen válaszlevelében jelezte Novák Katalinnak: a EB meggyőződése, hogy a szabad mozgás elve alapján minden uniós állampolgárt azonos jogok illetnek meg, és senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés a családtámogatások tekintetében sem.   A szociális biztonsági koordináció alapelve szerint megengedhetetlen az EU-ban a családi ellátások folyósításának csökkentése.

Novák Katalin hangsúlyozta: az osztrák családtámogatások indexálása legnagyobb mértékben a magyar családokat, közel 40 ezer magyar gyermeket érint.

Az osztrák kormány májusban döntött az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék árszínvonalhoz kötéséről. Az új jogszabály számítások szerint évente körülbelül 100 millió eurót takaríthat meg vele a bécsi kormány.

A Der Standard oldalán idézték az APA hírügynökség jelentését, amelyben egyebek mellett magyar munkavállalók példáján keresztül magyarázták el, mit jelent a változtatás. Egy Magyarországon élő gyermek után, akinek nincs testvére, a mostani 172,40 euró helyett csak 93,61 euró jár majd. Egy görög gyermek esetében ugyanez az összeg 136,54 euró lesz.

Ausztria 2016-ban összesen 273 millió euró támogatást fizetett ki körülbelül 132 ezer, az EU más tagállamában vagy Svájcban élő gyermek után, akiknek a szülei Ausztriában dolgoztak vagy dolgoznak.

A 2016-os összeg legnagyobb részét, 80 millió eurót, a Magyarországra utalt támogatások tették ki. A második helyen állt Szlovákia 63 millió, a harmadikon Lengyelország 38 millió és a negyediken Románia 32 millió euróval.

Az Európai Unió korábban tiltakozott az ellen, hogy a támogatást annak az országnak az árszínvonalához igazítsák, amelyben az Ausztriában dolgozó munkavállaló gyermeke él, de ez nem tántorította el Bécset.

Sebastian Kurz osztrák kancellár egy márciusi interjúban is jelezte, hogy kormánya ragaszkodik a nem Ausztriában élő gyerekek után fizetett családi támogatások csökkentéséhez, még akkor is, ha az esetleg kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után Brüsszellel szemben.