Kiérdemelte, hogy a rocksztárok már nem bízzák másra a gatyájukat

Hogyan utazzuk be a világot a leghíresebb rockcsillagok kíséretében? Ennek több módja van, ám az egyedülállónak mondható, amit a német Hans-Jürgen Topf művel. Mosó- és szárítógépeivel kíséri a turnékat, és mindenki megelégedésére gyorsan és alaposan tisztítja a fellépők és a kísérők szennyesét. Az üzleti ötlet nem mondható különlegesnek, mégis azt olvashattuk a Süddeutsche Zeitungban, hogy világszerte ő az egyetlen, aki ilyen szolgáltatást nyújt, méghozzá immár három évtizede.

Annyi bizonyos, hogy a feladat nem egyszerű. A népes csapat többnyire mindennap más városba utazik, és a helyi mosodák nemigen tudják a hatalmas mennyiségű szennyest idejében mosni-vasalni. A technikai nehézségekre Topf megtalálta a megoldást. Olyan mosó- és szárítógépeket szerzett be, amelyek gyorsan és szinkronban dolgoznak, vagyis egy szárítás nem tart tovább, mint egy mosás. Pont háromnegyed óra mindkét ciklus, különben felborulna a rend. A 45 perc pedig éppen elég a vasalásra, amíg jön a következő adag. Kezdetben improvizálnia is kellett. Megfelelő csatlakozók híján előfordult, hogy a használt vizet a férfivécék lefolyóiba kellett engednie. A fejlődés jele, hogy ma már a mosógéppel is könnyebben elérhető mozgássérültvécék is a rendelkezésére állnak, de tevékenységének eredménye, hogy a nagyobb koncerthelyszíneken újabban vannak mosógép-csatlakozók is.

A zenebolond Topf egy szerencsés véletlen folytán sodródott az üzletbe. Szülei kis mosodájában dolgozott Ludwigshafenben, midőn egy reggel, a tiszta ruhát szállítva, a szomszédos Mannheimban turnébuszra lett figyelmes a piros lámpánál. Szöget ütött a fejébe, hogy aznap este ott nincs is koncert – és valóban: Ted Nugent amerikai énekes sofőrje eltévedt. Topf a ludwigshafeni koncertteremhez navigálta őket, köszönetképpen természetesen backstage-jegyet kapott – és ha már ott volt, elvitt a mosodába egy adag koszos gatyát. Nugent menedzsere adta a tippet: senki sem szereti a turnékon termelődő szennyest mosni, érdemes lenne más bandáknál is próbálkoznia. Így is lett. Topf minden ludwigshafeni koncert előtt felajánlotta szolgálatait az érkezőknek, míg annyira elterjedt a híre, hogy megkapta első fizetős megrendelését: a Motörhead menedzsere telefonált Japánból, hogy Németországba érkeznek, és Topfot ajánlották nekik. Aztán jelentkezett a Bee Gees, Joe Cocker és a többiek.

Pár év múlva a mosodás megalapította erre szakosodott cégét, a Rock'n'Roll Laundryt. Gyakorlatias módon kiegészítette az üzletet törülközők bérbeadásával, amivel persze még több mosnivalója lett. Megnyílt előtte a világ, részben egy további véletlen folytán is. A U2 együttes 2010-es világ körüli turnéjának milánói állomásán egy helyi mosodára bíztak hatszáz alsógatyát, és a vállalkozó összekeverve adta vissza a fehér- (pontosabban fekete-)neműket, és a turné hátralévő részében senki sem tudta, kinek a bokszersortját viseli. A menedzser felkérte Topfot, hogy attól fogva az utazáson ő legyen velük.

A turnémosodának ma már 50 gépe van, és ezen a nyáron mind foglalt. Topf persze nem lehet ott mindenhol, a gépek többségét csak bérbe adja. Ő maga a fontosabb fellépéseket kíséri, például júniusban a dél-németországi Southside fesztiválon ötezer törülközővel, három mosó- és három szárítógéppel volt jelen. A vállalkozó hosszú haja időközben megőszült. A nyugdíjaskorhoz közeledve a fő gondja, hogy nincs kinek továbbadnia a fárasztó tevékenységet. Nagyobbik fia vezeti Ludwigshafenben a családi mosodát, szervezi a törülközőbérlést, de a színfalak mögötti piszkos munkára senki sem vágyik.

A cikk eredetileg a HVG 2018/33. számában jelent meg.