Végleg a Rogánt reptetők cégénél maradhat a budaörsi reptér
Jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cég vette át a tönkrement Magyar Repülő Szövetségtől a budaörsi reptér üzemeltetését, kérdés, ez miért éri meg nekik a jövőben. A vitatott körülmények között megszűnt szakszövetség helyét átvevő szervezet vezetőjének is ismerősen cseng a neve, ő Tuzson Bence államtitkár testvére.
2018 nyarára elfogyott a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) tagságának türelme, egy drámai hangulatú közgyűlésen Mészáros László, a szövetség akkori elnöke lemondott posztjáról. Ekkorra a szövetségnek minden vagyona – a Dagály utcai székház és a budaörsi repülőtér üzemeltetési joga – odalett. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, hogy az MRSZ több tízmilliónyi elmaradt bérleti díjjal tartozik az államnak. A tartozás behajtásának esélye a nullával volt egyenlő, hitelezők egy csoportja ezért 2018 decemberében a szervezet felszámolását kezdeményezte.
A gond a 2010-es kormányváltás után kezdődött: a budaörsi repülőtér tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ekkor állított ki egy több mint harmincmillió forintos számlát a szövetség Dagály utcai székházának használatáról és a repülőtér üzemeltetéséről. A hatalmas összeg régóta halmozódó nemfizetés eredménye volt. Az MRSZ még 2002-ben kötött szerződést az állammal, eszerint vállalta, hogy havi 300 ezer forintot fizet, cserébe szerette volna elérni, hogy azt a pénzt, amit a reptérre fordít, leírhassa a bérleti díjból. Ez azonban végül nem került be a megállapodásba, így a vagyonkezelő az addig meg nem fizetett bérleti díjakat követelte.
Emiatt indult egy per, amelynek a végeredménye az lett, hogy 2017-ben az MRSZ elveszítette a repülőtér üzemeltetési jogát. Mészáros László úgy emlékszik, ekkorra már annyi tartozás gyülemlett fel, hogy „ha jogosnak tartottuk volna, akkor sem állt volna módunkban kifizetni”. A hvg.hu cikksorozatban mutatta be, hogy a szövetségnek 2017. augusztus végéig hogyan kellett elhagynia az évtizedekig üzemeltetett repülőteret, és a működtetést hogyan vette át az a cég, amelyik ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogán Antalék és Habony Árpád helikopteres útjait is intéző Fly-Coop. A vagyonkezelő akkor azt ígérte, ez csak átmeneti állapot, a végleges üzemeltetésre pályázatot fog kiírni.
Minden a régi
Ez a pályázat azonban azóta sem jelent meg, bár az MNV a hvg.hu kérdésére azt válaszolta, hogy „a Budaörs Repülőtér hosszú távú hasznosítására irányuló versenyeztetési/pályázati eljárás előkészítése a repülőterekre irányadó speciális rendelkezések figyelembevételével megtörtént”. A pályázat előkészítésébe légiforgalmi szakértőket is be kellett vonni, amint elkészül a felhívás, a vagyonkezelő honlapján közzéteszik azt.
Addig a Fly-Coop erre alapított cége, az Aeroglobe Kft. marad a légikikötő üzemeltetője. A vállalkozás tulajdonosa Jakab Ernő és fia, Jakab Tamás, akikkel az állam nemcsak ebben az esetben volt nagyvonalú. Családi cégük, a Fly-Coop 2017 decemberében elnyerte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 571 millió forintos tenderét, ez alapján két repülőt kell folyamatosan rendelkezésre bocsátaniuk donorszerv vagy orvoscsoport szállítására. Erről a szerződésről a Népszava írta meg, hogy feltűnően gáláns, évi 300 millió forintos rendelkezésre állási díjat is tartalmaz a repülésekért számlázott óradíj mellett. A cég havi átalánydíja azért is figyelemre méltó, mert az OVSZ-nél 2018-ig nem volt szükség rendelkezésre állásra, anélkül is meg tudták oldani a sürgős légi szállításokat.
Ami a budaörsi reptér üzemeltetését illeti, megkeresésünkre a cég azt közölte: szerződésük jelen pillanatban határozatlan időre szól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, és tervezik, hogy elindulnak az MNV budaörsi repülőtérre vonatkozó pályázatán.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy megéri-e egyáltalán üzemeltetni az ország második legnagyobb légi központját. Az 1930-as években még kifejezetten korszerűnek számító repülőtér rendbetétele ma már milliárdokat emésztene fel – az előző üzemeltető csak az állagmegóvásra tudott fordítani, felújításra nem.
Egy forrásunk szerint az Aeroglobe Kft.-nek nem volt más választása, „2 évvel ezelőtt kénytelen volt elvállalni az üzemeltetést, különben azonnal be kellett volna zárni a repülőteret”. Pedig bombaüzletnek első látásra nem lehet nevezni: állítólag Budaörsön nem lehet annyi bérleti díjat szedni a hangárok után, hogy az kitermelje a rezsit.
Noha a mostani üzemeltető nem tud arról, hogy az állam bármiféle felújítást tervezne a területen, valamiért mégis lát fantáziát a további működtetésben. Ha másért nem, azért már megérheti az állam jóvoltából üzemeltetni egy kulcsfontosságú repteret, mert autópályák csomópontja mellett fekszik, nemzetközi légi utak lebonyolítására alkalmas, nem mellesleg a közelben vett telket az MNV az épülő dél-budai szuperkórháznak.
Tuzson jön, Mészáros megy
A tönkrement Magyar Repülő Szövetség helyét és szerepét eközben a Repülő és Légisport Szövetség (RLSZ) veheti át. Vezetője a Miniszterelnökség Közszolgálatért Felelős Államtitkára, Tuzson Bence testvére, Tuzson Gergely. A szövetség megalapítását Tuzson Gergely szerint a kényszerhelyzet indokolta. A hvg.hu-nak azt írta, „az MRSZ mind tisztségviselőit – beleértve az elnökséget, a felügyelőbizottságot és az ügyvivő testületet –, mind székhelyét, mind pedig funkcióit elvesztette, miközben százmillió forintos nagyságrendű adósságban és felbecsülhetetlen mértékű morális deficitben maradt”.
Az utolsó elnök, Mészáros László másképp látja. Szerinte neki azért kellett lemondania, mert „megetették a tagságot, azt ígérték nekik, akkor lesz pénz a szövetségben, ha Tuzson jön, Mészáros megy”.
Ilyen csak a mesében van, mi pedig nem hiszünk a mesében
– reagált Mészáros László kijelentésére Gyöngyösi András Zénó, aki elnökségi tag volt a Magyar Repülő Szövetségben. Szerinte az MRSZ nem tudta alapvető célját ellátni, esély sem volt a megújulásra, várható volt, hogy előbb-utóbb összeomlik a rendszer. „Nem gondoljuk, hogy Mészáros László egy rossz fiú, nem haragszunk rá, azért viszont senki sem dicséri meg, amiért csődbe ment a szövetség.” A volt elnöknek azt is felróják, hogy nem voltak kapcsolatai, nem tudott úrrá lenni a válsághelyzeten.
Drónkutató az államtitkár testvére
Tuzson Gergely rutinos üzletember, több mint húsz éve foglalkozik informatikai rendszerekkel, és tíz éve fogott robothelikopterek (vagy ahogy ma ismerjük: drónok) fejlesztésébe. „Akkor még sem a drón kifejezés, sem maguk a ma már így elnevezett eszközök nem terjedtek el” – emlékezett vissza.
Nemrégiben új céget is létrehozott, ez az Alt One Informatika Kft., amely informatikával foglalkozik, míg a szintén nemrégiben gründolt Légtér.hu Kft. pilóta nélküli légi járművek használatának kutatásával és fejlesztésével, utóbbit a HungaroControllal együttműködve végzi. Tuzson Gergely a hvg.hu-nak azt mondta, ennek a munkának a hozadéka, hogy korábban elnöke lehetett a Drónpilóták Országos Egyesületének. A kutatáshoz szükséges pénzt saját zsebből fedezi, szerinte bevétele ebből csak akkor lesz, ha eredményesen dolgozik.
A hvg.hu kérdésére, hogy a Légisport Szövetségnél kaptak-e bármiféle ígéretet állami támogatásra, Tuzson Gergely úgy válaszolt, mindent megtesz, amit egy sportszerető embertől a szakma elvárhat, „de semmi olyat, ami törvénysértő vagy akár csak etikailag vitatható lenne”. Azt is írta, hogy „bármilyen juttatás a szakmai szövetség tevékenységének függvénye, valamint olyan támogatásban fog részesülni, amelyet a vonatkozó jogszabály alapján a Nemzeti Versenysport Szövetségtől megkaphat”. Most csupán az alapítók támogatására és tagdíjakra számíthatnak, de – mint mondta – nem titkolt céljuk, hogy további szponzorokat is megnyerjenek a magyar repülés támogatására.
A támogatók felkutatása mellett a Légisport Szövetségnek arra is figyelnie kell, hogy a sportág ne maradjon nemzetközi képviselet nélkül, ellenkező esetben sem versenyezni, sem versenyeket rendezni nem lehet. Jelenleg a Magyar Repülőszövetség már, a Repülő és Légisport Szövetség még nem jogosult a nemzetközi képviseletre, így a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség – az RLSZ-szel karöltve – biztosítja a magyarországi és a nemzetközi sportadminisztrációt, illetve a sportjogokat, és osztja el a támogatásokat.
Gyöngyösi András Zénó szerint „az MRSZ már a 2018-as tagdíjat sem volt képes befizetni, ha nem avatkozunk közbe, valamint a Vitorlázórepülő Szövetség nem utalja át Svájcba a teljes összeget, már tavaly sem lehetett volna légisportokról beszélni ebben az országban”. Idén nyáron, Szegeden lesz az Ifjúsági Vitorlázórepülő Európa-bajnokság, és csúfos kudarc lett volna, ha ezt képviselet híján le kellett volna mondani, miközben ma Magyarországon több mint száz olyan élsportoló van, aki világversenyeken szerepel, sikerrel.
Tuzson Gergely azt kizártnak tartja, hogy szövetsége elinduljon az MNV budaörsi repülőtérre kiírandó üzemeltetési pályázatán, a reptér adottságai ugyanis nem kedveznek a légisportoknak. „Az RLSZ gazdasági tevékenységet nem kíván folytatni, kizárólagos célja a hazai repülős társadalom érdekeinek képviselete és a légisportok szervezése” – közölte. „Az új szervezetnek óriási szerencséje, hogy nincsen vagyona, hogy tisztán sportszervezetnek szánják” – foglalta össze a hvg.hu-nak egy, a repülésben jártas szakember, aki úgy látja, a budaörsi repülőtér üzemeltetésén nem érdemes gondolkodni, „az már a múlt, azt el kell engedni”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
