Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A HVG Portré rovatának vendége Bacsó András, a tokaji Oremus borászat igazgatója. Elmondta, miért viszi még mindig csak a pénzt a tokaji, milyen volt a szocializusban tokajit készíteni, és miért nem baj a NER elitjének helyfoglalása Tokaj Hegyalján.
Már nyolcévesen dolgozott a mezőgazdaságban szüleinek Bacsó András borász, az Oremus cég igazgatója, akivel a HVG készített Portré-interjút. A
kertészeti egyetem elvégzése után a dallamos nevű Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban let borász, majd külföldről tanulta meg a leegyszerűsítő, tömegtermelő szocialista bortermelés után, hogy is kell rendes tokajit készíteni.
Nem bánja, hogy az Oremusnak nem tulajdonosa, az aszúnak úgyis más az időtényezője, akár 40 év is kell, hogy a legjobb formáját hozza, "a birtok a fontos, nem én". A NER oligarchái egyre többen jelennek meg Tokajon, de Bacsó szerint a mindenkori arisztokrácia itt mindig jelen volt, kellett a tőke, mert az aszú csak viszi a pénzt, világszerte a rozénak, vörösboroknak van keletje.
Bacsó azt vallja, a szupermarketek polcairól is lehet kísérletezni, de 1500 forint alatt nem érdemes bort venni.
További részletek az e heti HVG-ben!
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.