Balla Györgyi
Balla Györgyi
Tetszett a cikk?

Elkeseredett diákok amiatt keresték meg szerkesztőségünket, hogy visszadobták kérelmüket az állam áprilisban bevezett új támogatására. A koronavírus-járvány kitörésekor hirdette meg a kormány a Diákhitel Pluszt, de arról nem volt szó, hogy azt különös feltételhez köti. Azok a diákok vannak különösen nehéz helyzetben, akik nemcsak pénz, hanem munka nélkül is maradtak. A cégek ugyanis a járványhelyzet idején először a diákmunkásoktól váltak meg. A szövetkezetek szerint sok jóra a nyári szünetben se számítsanak a diákok.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

A kormány április 9-én döntött arról, hogy bevezeti a Diákhitel Pluszt. Ennek lényege, hogy minden főiskolai vagy egyetemi hallgató maximum félmillió forint hitelhez juthat, ha 55 évnél fiatalabb. Közölték akkor azt is, hogy a pénzt a Diákhitel Központ egy összegben folyósítja, és visszafizetni egy év türelmi idő után, öt éven belül lehet.

Nem sokkal ezután több diák is megkereste szerkesztőségünket, arról számoltak be, hogy hiába kérték, kiderült, nem jogosultak az újfajta támogatásra. Volt, aki úgy fogalmazott, „mind az egyetem, mind a Diákhitel Központ félretájékoztattak, nem számíthatunk rájuk, hatalmasat csalódtunk bennük”.

Az egyetemi tanulmányi rendszerben, a Neptunban ugyanis azt találták, hogy a hitelfelvételre akkor is jogosultak, ha korábban, vagy akár idén is felvettek Diákhitel1-et vagy Diákhitel2-t. Csakhogy a szövegből kimaradt, hogy aki igénybe vette a Diákhitel3-at, azaz a Nyelvtanulási hitelt, annak már nem jár az újabb támogatás, a Diákhitel Plusz. És ők éppen így jártak. Szerintük nincsenek egyedül, rajtuk kívül sokakat érint még ez a probléma.

MTI / MTVA / Róka László

„Nem tájékoztatják a diákokat megfelelően, hogy nem mindenkinek jár a Diákhitel Plusz. Úgy lett volna korrekt, ha az eredeti marketingszövegbe is beleteszik, hogy aki felvette a DH3-at (vagyunk egy páran), az nem jogosult rá!” – írták.

Kerestük a Diákhitel Központot és a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Előbbi egyáltalán nem válaszolt arra a kérdésünkre, igaz-e, hogy a nyelvtanulási hitel kizáró ok a Diákhitel Plusz felvételénél. A minisztérium küldött ugyan választ, de konkrétan nincs benne az, amire kíváncsiak voltunk. Annyit írtak, hogy „a szabad felhasználású, teljesen kamatmentes diákhitel plusz alkalmas eszköznek bizonyult arra, hogy a koronavírus-járvány idején a felsőoktatásban tanulókat segítse”. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a támogatási rendszer felülvizsgálatát, esetleg módosítását, hogy még többen élhessenek a lehetőséggel, azt a választ kaptuk, hogy

a feltételek módosítása jelenleg nincs tervben.

Se pénz, se hitel, se munka

A pénz pedig jól jönne, hiszen sok főiskolás és egyetemista helyzete lett nehezebb a járványhelyzet idején a korábbihoz képest. Voltak, akik szerkesztőségünknek úgy fogalmaztak, „se diákmunka, se támogatás, semmi sincsen”. Többeknek okoz gondot a számlák, az albérlet kifizetése. Úgy érzik, nem hitelekre, vissza nem térítendő támogatásokra lenne szükségük.

És pénzt diákmunkával sem egyszerű most keresni. Ahogyan arról korábban a hvg.hu beszámolt, a veszélyhelyzet miatt gyakorlatilag az összes, potenciálisan diákokat foglalkoztató hely bezárt: senki sem keresett baristát, a moziba jegyszedőt, a gyorsétterembe pluszembert. Volt, aki arról panaszkodott, hogy egyik napról a másikra azzal hívta a cég, ahol dolgozott, hogy menjen a holmijáért, mert nem tudja tovább fizetni. Rajta kívül még négy másik diákmunkást küldtek el akkor, csak attól a vállalkozástól.

Stiller Ákos

Enikő is arra kényszerült, hogy a járvány ideje alatt találjon magának diákként új munkát. Ami volt, az megszűnt, egyetemre sem kellett mennie, így otthagyta a fővárosi albérletét, és hazament a szüleihez lakni. „Révén, hogy vidékről van szó, elég korlátoltak a lehetőségek, a home office lett volna a legideálisabb, de sajnos ez a pozíció (internetes ügyfélszolgálatos), amire egy szövetkezeten keresztül jelentkeztem, már betelt” – mesélte. Végül egy áruházban vették fel árufeltöltőnek és pénztárosnak.

Éva Szegeden szeretne dolgozni a nyári szünetben. Még nem talált munkát. A tapasztalata az, hogy nem könnyű elhelyezkedni. „Hívtam a diákszövetkezetet, amelyiknek a honlapján több munka is meg van hirdetve, például árufeltöltés, -összekészítés, drogériai munka. Azt mondták, hogy ezekre a munkákra csak egy-két embert keresnek, olyanokat, akik már gyakorlottak.” Éva és a diákszövetkezet szerint is ennek egyértelműen a járványhelyzet az oka, most diákként nehezebb elhelyezkedni, mint korábban.

A veszélyhelyzet kihirdetése után több munkaadó a diákoktól vált meg először. A diákmunkát is közvetítő Pensum operatív igazgatója, Kurdi Ferenc például azt tapasztalta, hogy a vendéglátó- és szállodaipari megrendelők küldtek el diákokat,

a leállítás egyaránt érintette a középiskolásokat és a felsőoktatásban tanulókat.

Csak ennél a munkaerő-közvetítőnél egy hónapban, országosan, átlagosan 1000-1300 diáknak tudtak munkát adni. Számuk május elejére a felére esett vissza. Kurdi Ferenc arról számolt be, hogy összességében 40-45 százalékkal kevesebb állásajánlat futott be a céghez május elején. „Teljesen leálltak a vendéglátó-, szállodaipari, és az úgynevezett bulihelyszínekhez köthető hostess, promóter megrendeléseink” – fogalmazott. A drogériák és a vegyesboltok viszont továbbra is keresték a szabad munkaerőt.

MTI / Balogh Zoltán

A Jobline.hu-n (a HVG álláskereső portálján) összességében 31 százalékkal kevesebb állást hirdetnek a cégek most, mint március közepén – közölte Miklósi Zoltán értékesítési igazgatóhelyettes. Ez azt jelenti, hogy míg március 13-án 222 különféle munka volt elérhető a diákoknak, addig ma mindössze 19. "Az elérhető diákmunkák száma egytizedére esett két és fél hónap alatt, ez a visszaesés a legnagyobb az összes álláskategóriát tekintve" – közölte Miklósi.

Kurdi Ferenc tapasztalata az, hogy noha a drogériák a bolti diákmunkát leállították, ezzel párhuzamosan szükségük volt dolgozókra a raktáraikban,

ki kellett szolgálni a sok online rendelést.

Miklósi Zoltán úgy látja, ha megindul a gazdaság, a diákok lesznek azok, akiket elsőként visszavesznek a cégek, "hiszen pont a rugalmas foglalkoztatásuk miatt kicsi a cégek pénzügyi kockázata".

Egy másik munkaerő-közvetítő cég, a Profession.hu megkeresésünkre azt írta, hiába a járvány, a portál diákmunka-kínálata növekszik. Úgy fogalmaztak, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése előtti időhöz képest április végére 164 százalékkal nőtt a diákoknak szóló álláshirdetések száma. Ezek zömmel fizikai, illetve szakmunkák. A vendéglátás területén meghirdetett diákmunkák aránya azonban nagyot, 61 százalékot csökkent.

Ezen az oldalon jelenleg szakmunkára, fizikai és adminisztrációs munkára várják a diákokat elsősorban. Utóbbi esetében volt egy nagyobb ugrás: az ilyen típusú álláshirdetések száma kilencszeresére nőtt a korábbinak. Hasonló a tapasztalat a Jobline-nál is: a járványhelyzetben az informatikai szektor mellett az ügyfélszolgálati terület volt az, ahol folyamatos maradt a toborzás.

A Pensumnál arra számítanak, hogy a vendéglátóhelyek, a szállodák újraindulásával, a táborok megrendezésével a diákoknak ismét lesz hol dolgozniuk. Kurdi Ferenc szerint ugyanakkor a fesztiválok nagyon fognak hiányozni a nyári munkalehetőségek közül. Bolti árufeltöltőnek, pénztárosnak, medence- és csúszdaőrnek viszont el lehet helyezkedni.

Fazekas István

Ami a béreket illeti, a Pensum szerint az utóbbi években rohamosan emelkedő diákbérek idén nyáron mérséklődni fognak,

közelebb lesznek a minimálbérhez, mint az elmúlt nyáron.

Ha számszerűsíteni kell, nettó 950-1100 forint között lesz a legtöbb nyári diák órabér. Miklósi Zoltán azonban nem tartja kizártnak, hogy speciális munkaköröknél akár 3000 forintot is lehessen keresni diákmunkásként. Aki szerencsés, otthonról, online is dolgozhat, Kurdi Ferenc már most van arra példa, hogy több állandó ügyfelük foglalkoztat diákokat home office rendszerben.

Ennek megfelelően a diákszövetkezetek is változtattak eddigi gyakorlatukon: ha valaki munkát keres, már nem kell személyesen megjelennie az irodában, online történik az ügyintézés, a szerződéskötés. Kurdi Ferenc például hangsúlyozta, hogy ezt a megoldást hosszú távon is fenn szeretnék tartani.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!