Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Két egészségpénztárat is magával rántott a Buda-Cash brókerház, az egyik felszámolása még mindig nem zárult le.

Mind a mai napig nem zárult le a Provita Egészségpénztár (vagy ahogy magukat írták: PRO V1TA) felszámolása, így a tagok sem jutottak hozzá a pénzükhöz – tudta meg a hvg.hu egy olvasójától, akinek több százezer forintja ragadt bent a felszámolásban.

Mindenkit meg kell találni

A jegybank (mint felügyeleti szerv) 2016 elején vonta vissza a pénztár engedélyét, és kezdeményezte a felszámolását. Felszámolójának a törvényi előírásnak megfelelően a jegybanki tulajdonban álló, pénzügyi szervezetek felszámolásáért felelős Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (PSFN) jelölték ki. A PSFN olvasónknak azzal magyarázta az ügy elhúzódását, hogy számos taggal – elérhetőség hiányában – nem tudták felvenni a kapcsolatot, ezért a Belügyminisztérium okmányfelügyeleti főosztályától kértek be adatokat.

A felszámolási eljárás zárását jelenleg is akadályozza, hogy

vannak olyan pozitív egyenlegű tagok, akik egyáltalán nem jelentkeztek még,

sem a felszámoló által közzétett közleményekre, sem a felszámoló felhívására, melyre tekintettel a tagok ismételt megkeresése vált szükségessé, mely jelenleg is folyamatban van – közölte a PSFN.

Akadályozza továbbá az eljárás zárását a PSFN szerint az elhunyt pénztártagok örököseinek felkutatása. Ilyenkor az elhunyt tagok utolsó lakcíme szerinti illetékes önkormányzatokat kell megkeresniük a hagyatéki eljárásokra vonatkozó információk beszerzéséhez, ezt követően pedig az illetékes közjegyzőkhöz kell fordulniuk a jogerős hagyatéki végzés bekéréséhez.

A Provita ráadásul nagy pénztár (volt), 3574 taggal

– közölte a PSFN a hvg.hu-val utalva arra, hogy a nagy taglétszám különösen megnehezíti a felszámolás lezárását. A tagsági jogviszonyból származó követelések azonban (általában a felszámolás alá kerülő egészségpénztárak esetében) jellemzően "alacsony összegűek".

Az eljárás elhúzódása a felszámolásban komolyabb összegű követeléssel ragadt tagok számára ugyanakkor nem pusztán kellemetlenség, hanem anyagi kárt is jelenthet. Követeléseik kielégítése ugyanis csak a felszámolás végén, és magának az eljárásnak a költségeivel csökkentett összegből történik meg. Vagyis minél tovább húzódik az eljárás, minél több adatot kérnek be, levelet küldenek ki, annál kevesebb pénz marad a tagoknak.

Nincs garancia és kártérítés

Kívülről természetesen lehetetlen megállapítani, mennyire dolgozik hatékonyan a felszámoló, olvasónkat biztosították róla, hogy

mindent megtesznek a mihamarabbi zárás érdekében.

De nem tudják megjósolni, erre mikor fog sor kerülni.

Az biztos ugyanakkor, hogy a PSFN a törvényi előírásoknak megfelelően jár el. Az alapvető probléma az, hogy az egészségpénztárakra (illetve általában az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra) nem vonatkozik olyan állami garancia, mint a bankbetétekre és a befektetési eszközökre. Előbbiekre ott az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap), utóbbiakra pedig a Beva (Befektető-védelmi Alap), amelyek legalábbis egy meghatározott összeghatárig szinte azonnal kártalanítják a bedőlt bankok és befektetési intézmények betéteseit, ügyfeleit. Ez történt például a Buda-Cash brókerház ügyfelei, illetve a Buda-Cash által magával rántott DRB-csoport pénzintézeteinek betétesei esetében a Buda-Cash-botrány idején.

©

Egy felszámolás még az egyszerű esetekben sem megy pillanatok alatt, és már a közepesen bonyolult ügyek is évekig húzódhatnak. Ezért van az OBA és a Beva, amelyek gyorsan kártalanítják a(z elsősorban kis)betéteseket és -befektetőket, aztán jöhet a felszámoló rendet vágni. Ráadásul az OBA és a Beva nyújtotta garancia független attól, mennyi vagyon van a bedőlt bankban vagy befektetési intézményben (ezt ugyebár a felszámolás végéig nem is lehet tudni), az érintettek mindenképpen kapnak kártalanítást. Mindez persze nincs ingyen, az OBA-t és a Beva-t a tagszervezetek, vagyis a bankok és a befektetési intézmények finanszírozzák és töltik fel pénzzel – vagyis végső soron az ügyfeleik.

Az egészségpénztárak esetében nincs ilyen pluszköltség, cserébe nincs biztonsági háló se. Ami természetesen nem jelenti, hogy általában véve kerülni kellene őket, az egészségpénztárak jellemzően számos kedvezményt kínálnak, nem beszélve az állam által a befizetésekre adott jövedelemadó-kedvezményről. Óvatosnak azért nem árt lenni, érdemes utánanézni, mennyire áll biztos lábakon egy pénztár. Persze van, hogy ez se számít, a Buda-Cash bedőlése például a magyar gazdaság számtalan, kis és nagy szereplőjét hozta kellemetlen helyzetbe, minthogy senki nem számított rá.

A magyar állam nem lépett, új uniós szabályok jöhetnek

A jegybank már évekkel ezelőtt sürgette, hogy a jogalkotó (vagyis a kormány és az országgyűlés) az önkéntes pénztárakra is hozzon létre olyan garanciarendszert, mint az OBA és a Beva. Ez azóta sem történt meg.

Sőt, a jegybank még a 2019-es 330 pontos versenyképességi programban jelezte a lakossági biztosítási és pénztári garanciaalapok fontosságát, „amelyet – a jogalkotóval folytatott tárgyalásokat követően, azzal összhangban – természetesen változatlanul kiemelkedően fontosnak tart” – hangsúlyozzák a hvg.hu-nak adott válaszukban. Fontosnak tartják azonban megjegyezni, hogy bár a tervezett garanciarendszer kiterjedne az egészség és önsegélyező pénztári tartalékok védelmére is, de a fő fókuszban a nyugdíjpénztári és biztosítási szektor van.

Az MNB szerint javasolt a biztosítási garanciarendszer kiterjesztése a már megfelelő garanciarendszerrel védett kgfb-n kívüli biztosítások esetében a lakossági ügyfelekre (esetleg kisvállalkozásokra) szektorsemlegesen, 30 millió forintos értékhatárig vonatkozna, ha felszámolják a biztosítót vagy visszavonják a tevékenységi engedélyét. Hasonlóképp megfontolandó garancia biztosítása a pénztárak engedélyének visszavonása, felszámolása és a harmadik személy (vagyonkezelő, letétkezelő, a pénztár látra szóló és lekötött betétjét kezelő hitelintézet) engedélyének visszavonása, csődje, felszámolása esetén valamennyi érintettre kiterjedően, egységesen 30 millió forintig – írták. A pénztári garanciaalapnak ugyanakkor nem keletkezne kártalanítási kötelezettsége a normál pénz és tőkepiaci folyamatok miatt elszenvedett befektetési veszteség esetén.

©

A jegybank az érdekeltekkel előzetes egyeztetéseket tartott az ügyben, a téma azonban időközben magasabb, európai szintre emelkedett. A vonatkozó uniós irányelv felülvizsgálata érdekében az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) lépéseket kezdeményezett az európai országokban meglévő és kialakítandó garanciarendszerek harmonizálására.

Az EIOPA nyilvános konzultációt folytatott az iparági szereplők körében, e visszajelzések figyelembevétele mellett rövidesen javaslat várható a szervezet részéről.

Bedőlt, de ezt nem könyvelték

Nem véletlen, hogy fentebb a Buda-Cashsel és a DRB-csoporttal példálóztunk, a Provita Egészségpénztár ugyanis miattuk dőlt be. Az egészségpénztárak közt a másik áldozat a Honvéd pénztár volt, a sok egyéb érintettről nem beszélve.

A Provita engedélyének visszavonása és felszámolása előtt a jegybank már 2015 tavaszán átmeneti kifizetési tilalmat rendelt el a pénztárnál, mert a pénztár annál a DRB Bankcsoporthoz tartozó BRB Buda Regionális Bank Zrt.-nél és ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.-nél tartotta vagyonának jelentős részét, melyek tevékenységi engedélyét a jegybank visszavonta.

A pénztárt a DRB-csoport bedőlése küldte padlóra, de a helyzetet enyhén szólva nem kezelték jól, sőt általában véve szabálytalanul működtek. A jegybanki vizsgálat arra jutott, hogy a pénztár a jogszabályoknak meg nem felelő vagyonkezelést folytatott, a működés finanszírozása rövid távon sem volt biztosított. Továbbá az egyik elemi engedélyezési feltételnek sem felelt meg, mivel nem alkalmazott mérlegképes könyvelőt és a nyilvántartással megbízott társasággal kötött szerződése sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A pénztár ezen túlmenően a DRB-csoport tagjaival szemben fennálló követelése tekintetében nem számolta el a keletkezett értékvesztést, és

a vagyonvesztés következtében a pénztártagok egyéni számláján kimutatott egyenlegek magasabb összeget mutattak, mint az azok fedezetét képező pénzügyi eszközök tényleges értéke

– vagyis a pénztárban a DRB-bukta miatt nem volt annyi vagyon, mint amennyinek lennie kellett volna, és ezt még csak nem is könyvelték.

A Provitánál jobban kezelte a helyzetet a Honvéd egészségpénztár, amely még a működési tartalék elfogyása előtt úgy döntött, beolvad a Prémium pénztárba. Ráadásul a Provitának csak 130 millió forintja ragadt bent a DRB-csoportban, míg a Honvédnak 1,8 milliárdja. A Honvéd-tagok ráadásul a provitásokkal ellentétben kaptak kártalanítást – legalábbis azok, akik 2015. március 5-én a honvédség vagy a rendőrség kötelékében dolgoztak. A kártalanítást a központi költségvetésből, a honvédség és a rendvédelmi szervek büdzséjéből fizették, a pénztár 28 ezer tagjából több mint 20 ezer volt jogosult.

Minden a Buda-Cashsel kezdődött

A Buda-Cash brókerház működési engedélyét 2015. február 23-án függesztette fel a Magyar Nemzeti Bank, miután egy átfogó vizsgálat során súlyos visszaélésekre utaló információkat fedezett fel. Ezt követően az egész szektorban eladási roham kezdődött.

A vezetőket azzal vádolták, hogy 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. V. Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore számlákra, és hogy a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit azért vették meg 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott, több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonával betömjék.

Első fokon a vádlottak 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak. Másodfokon, jogerősen T. Péter vádlott büntetését 6 évre csökkentették, emellett 8 évig nem vezethet céget, Gy. János 5 év börtönt kapott, és 6 évig nem vezethet céget, P. Gyula pedig végül 4 évet kapott és öt évig nem fog céget vezetni. V. Péter és P. Zoltán büntetési tételén nem változtattak. Az ítéletekbe az előzetesben és a házi őrizetben töltött idő beleszámít, utóbbi nem minden elítéltnek egyenlő mértékben. Korábban vagyonelkobzásra is ítélték őket, de ezt megszüntették másodfokon, mert nem találtak erre „ténybeli alapot”, valamint „alaposnak tűnő polgári jogi igények merültek fel, ezek nem lennének teljesíthetők, ha elkoboznák a vagyonukat.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!