Mi éri meg jobban: NHP Hajrá! vagy Széchenyi Hitel?

Kezdjük a megmérettetést az árak összehasonlításával, hiszen a legtöbb vállalkozó erre kérdez rá elsőként! Ha csupán a kamat nagyságából indulunk ki, akkor a Széchenyi Hitel Plusz nyerné a versenyt, hiszen a kamattámogatásnak köszönhetően itt mindössze 0,5%-os kamatot kell fizetni, szemben a Növekedési Hitel 2,5%-os kamatszintjével. Ne álljunk meg azonban itt!

Milyen költségek kapcsolódnak a hitelfelvételhez?

A Széchenyi Hiteleknél a kamatköltségen túl számolnunk kell egyéb költségekkel is:

• A szerződéskötési díjjal, ami a hitelösszeg 1,5%-a, de maximum 1,5 millió forint.
• A folyósítási díjjal, ami minden egyes folyósításnál 15 ezer forint.
• A Garantiqa Hitelbiztosító állami kezességvállalás díjával, ami évi 0,3%–1% közötti kamatjellegű kiadást jelent.

A Növekedési Hitelnél a kamatköltségen felül semmi mást nem számolhatnak fel a bankok, ráadásul a Garantiqa Hitelbiztosító kezességvállalásának igénybevétele sem kötelező, de nem is kizárt persze.

A Növekedési Hitelnél ráadásul a 2,5%-os kamat csak a maximum, a bankok saját döntésük alapján ebből akár engedhetnek is. A Bankmonitor.hu hitelszakértőinek tapasztalata szerint emiatt nem ritkák a fix 1,5%-2% alatti ajánlatok sem. Ezért érdemes mindkét termékre ajánlatot kérni a bankoktól, majd a konkrét ajánlatokhoz kapcsolódó teljes költségeket összehasonlítani.

Lehetnek költségek a hitelfelvételt követően is

Nem szabad megfeledkezni a két termék összehasonlításakor a hitelfelvétel utáni költségekről sem. Itt a mérleg nyelve már inkább a Növekedési Hitel felé billen, mivel ennél például nem kell előtörlesztési díjjal számolnunk. Ez például akkor lehet fontos, ha futamidő előtt szeretnénk a hitelt visszafizetni, esetleg fedezetet cserélni a hitel mögött, például azért, mert a jelzálogba adott ingatlant értékesíteni akarjuk.

A Széchenyi Hiteleknél ugyanezen esetekben a banki kondíciók az irányadók: általában 1-1,5%-os előtörlesztési és szerződésmódosítási díjjal találhatjuk magunkat szemben.

Különbségek az igénylési feltételekben

Megosztja a vállalkozói társadalmat a tulajdonosi kezességvállalás kérdése. Vannak, akik nem szívesen teszik fel teljes magánvagyonukat a hitel mögé, míg másoknak ez nem okoz problémát. A bankok számára a magánszemélyként való felelősségvállalás azt tükrözi, hogy a tulajdonos elkötelezett az adott ügy mellett, és valóban hisz a beruházás sikerességében.

A szkeptikusokat szeretnénk megnyugtatni: a bankoknak sem az az érdekük, hogy egy kezességvállalást érvényesítsenek. Iszonyú macera és sok idő. Problémás helyzetben sokkal inkább törekszenek az alternatív megoldások felkutatására az ügyfél számára – pl. törlesztés átütemezés formájában.

A Széchenyi Hitel esetében a tulajdonosi kezességvállalás a konstrukció kötelező eleme, a Növekedési Hitelnél viszont nem, ugyanis a biztosítéki struktúrát a bankok itt szabadon határozhatják meg. A tapasztalat az, hogy sok esetben ez a pont dönti el a vállalkozóknál, hogy melyik hitelkonstrukció mellett teszik le a voksukat!

Eltérő hitelcélok

A hitelezhető célok tekintetében a Széchenyi Hitel megengedőbb, nincs konstrukciós szinten kizárt beruházási cél. A Növekedési Hitelnél azonban terjedelmes és viszonylag bonyolult terméktájékoztatóval találjuk magunkat szemben a hitelezhető beruházási célok szabályozása kapcsán.

A leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy a hitelből vásárolt ingatlant vajon bérbe lehet-e adni? Nagy hátránya a Növekedési Hitelnek, hogy bérbeadási célú ingatlan-beruházást nem finanszíroz, kizárólag a vállalkozás saját működését szolgáló ingatlan vásárolható meg a segítségével. Még az sem megengedett, hogy saját irodánk kihasználatlan területeit adjuk részben bérbe, akkor sem, ha az ebből befolyó bérleti díj hozzájárulhatna a hitel törlesztéséhez.

Nem fekete vagy fehér tehát a kép, mindkét hitelkonstrukció kihagyhatatlan a maga nemében. Azt kell megtalálni, hogy a vállalkozásunk hitelcélját melyik szolgálja jobban a számunkra komfortosabb feltételek mellett.