Káosz a légi közlekedésben: nincs más megoldás, csak felkészülni rá

Ha sok az autó az utakon és még egy kiadós nyári zápor is a nyakunkba szakad, bedugul a főváros. Nagyjából ugyanez a helyzet a légi közlekedésben is, egy nagy különbséggel: ott nem lehet egyszerre mindenkit a forgalomba engedni. Röviden talán így lehetne a legjobban elmagyarázni azt, mi történik Európa légtereiben az elmúlt hetekben.

Csak néhány részlet az elmúlt hónap szalagcímeiből: június végén a Sun Express Antalyába tartó járatának 140 utasa rekedt a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren, ahol majdnem egy egész napot kellett várakozniuk. Nem jártak sokkal jobban azok a szurkolók sem, akik egy nappal később az Eurowings járatával akartak eljutni Stuttgartba a Magyarország–Skócia Eb-meccsre, ők a négyórás késés miatt nem értek oda az eseményre. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, hétfő éjjel például a Wizz Air gépe indult el hatórás késéssel Ciprusra, de még így is sok utas lemaradt róla.

Az Eurowings légitársaság repülőgépe gurul a stuttgarti repülőtéren

AFP / Bernd Weissbrod

A több órás késések mellett a légitársaságok bánásmódja is borzolja az utasok kedélyeit. Hétfőn például órákig ültek az utasok egy Valenciából induló Wizz Air-gépen, ahol a légkondicionálót csak akkor kapcsolták be, amikor már többen rosszul lettek. Ugyanezen a reptéren néhány nappal korábban egy Ryanair-járat utasai is pórul jártak, de őket tájékoztatták a késés okáról, ami mindkét esetben a vihar volt.

Egy másik olvasónk, Péter a tenerifei reptéren rostokolt órákat, de őket legalább valamennyire informálták. „Már a térképen is láttuk, hogy nagyon tele van a spanyol és az olasz légtér, és a kapitány is kommunikált velünk” – mesélte, bár azt ő is hozzátette, hogy a fedélzeten várakozás közben semmit nem kaptak, a mosdót viszont használhatták, ami nem jellemző a fapados repülőgépekre.

Az ehhez hasonló késések, járattörlések és utastájékoztatási problémák lényegében már évek óta hozzátartoznak a repüléshez, legfeljebb a kiváltó okok változnak.