szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?
vállalkozás

A bevételek nagyobb részére a megyei települések pályázhatnak, egy kis részét megtartják maguknak, de valamennyit csak visszacsorgatnak Paksnak is.

A paksi különleges gazdasági övezetből származó adóbevételek újraosztásáról határozott hétfőn a Tolna Vármegyei Közgyűlés. A döntés értelmében a kérdéses adóbevételek 

  • 55 százaléka kerül a Tolna megyei települések számára elérhető településfejlesztési és működési alapba, 
  • 5 százaléka a megyei önkormányzati beruházási alapba, 
  • 40 százalék pedig Paks elkülönített fejlesztési és működési alapjába.

A döntés előzménye, hogy a kormány nyáron kiterjesztette a gödi modellt Paksra is. Ennek lényege, hogy az iparűzési adó elvonásával büntetik a nem kormánypárti vezetést választó településeket. A paksiak ugyanis az ellenzéki jelöltet, Heringes Anitát választották meg polgármesternek a tavaszi önkormányzati választáson. A július 31-i húzással évi 7 milliárd forinttal rövidítették meg Paksot, a bevételek 62,5 százalékát Tolna, 37,5 százalékát pedig  Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatához szivattyúzva.

A lépésnek meg is lett a következménye: a város minden, az idei utolsó negyedévre tervezett beruházást leállított. Bár a büntető-adóeltérítő találmányt jövőre kivezetik (Göd esetében például ellenzéki többségű lett a Pest vármegyei közgyűlés), jön helyette a „versenyképes városok program”, amelynek lényege, hogy a jövőre emelkedő iparűzési adóból származó bevételek többletét a városok helyett a területfejlesztési alapba irányítják, és onnan lehet majd pályázni rá. 

Megszűnhet az adóeltérítő kormány-találmány, a különleges gazdasági övezet – Gödön politikai és technikai kényszer is ez

Kammerer Zoltán gödi polgármester szükségszerűnek, a Momentum saját politikai sikerének tartja, hogy megszűnhet Gödön az Orbán-kormány által kreált különleges gazdasági övezet, amely eddig milliárdokkal rövidítette meg a várost. De nemcsak itt, Pakson és máshol is megszűnhetnek az övezetek, hiszen a kormány új ötletébe, a Navracsics-féle járási fejlesztési modellben amúgy sem értelmezhetőek.

A közgyűlés más döntéseket is hozott hétfőn. Először is iparűzési, telek- és építményadót vezetnek be a különleges gazdasági övezetben. A bevételekből származó forrásra a beruházással közvetlenebbül érintett Tolna megyei települések önkormányzatai, intézmények, civil szervezetek, egyházi jogi személyek pályázhatnak, a paksi önkormányzat pedig egyedi támogatási kérelmet nyújthat be. A támogatásról a közgyűlés Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Bizottsága dönt. 

Orbán Attila (Fidesz–KDNP), a közgyűlés elnöke november 20-án egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az idén Tolna megye bevétele 1,6 milliárd forint körül lesz, és ebből 600 millió forintra számíthat Paks.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Tolna megyei közgyűlés Tolna vármegye településfejlesztés Tolna megye különleges gazdasági övezet paksi atomerőmű Paks iparűzési adó