A Samsung SDI beruházás a befejezéséhez közeledik Gödön, véleményem szerint okafogyott a továbbiakban a különleges gazdasági övezet (KGÖ) megléte, ezért még a nyáron jeleztem térségünk országgyűlési képviselőjének, hogy a KGÖ megszüntetése és a terület városunkhoz való visszacsatolása indokolt lehet. 

– írta Kammerer Zoltán, a 2023-as időközin és a 2024-es rendes polgármester-választáson is a Fidesz támogatása mellett megválasztott gödi polgármester szerda esti Facebook-posztjában. A térség képviselője pedig Tuzson Bence igazságügyi miniszter, akiről Kammerer megjegyezte: “egyetért az elképzelésemmel, most várjuk Magyarország kormányának támogatását és a parlament döntését az ügyben.” 

Ahogy arról a HVG is írt, Göd azért különleges, mert a helyi vállalkozások által fizetett helyi iparűzési adó (hipa) elvonásának unortodox modelljét 2020-ban az Orbán-kormány először Gödön vezette be. Az akkor ellenzéki vezetésű városban addig – főleg a Samsung-gyárnak is helyt adó ipari park miatt – évi sokmilliárdos bevétel keletkezett.  

A gödi modellhez a kormány megalkotta „a különleges gazdasági övezet” fogalmát, ez adott lehetőséget arra, hogy “eltérítsék” az adóbevételt. Nem az adókivetést vonta tehát magához a kormány, hanem az ipari park területét einstandolta (elvéve a város területének 20 százalékát), így az ottani cégekre Göd már nem vethetett ki adót. 

Adófizetés, így adóbevétel persze azóta is volt, csak a pénzt a település helyett a megyei önkormányzat kapta és osztotta szét pályázatokon, így miközben a fideszes többségű Pest megye gazdagodott, az ellenzéki vezetésű Göd elveszítette költségvetése mintegy harmadát. Így 2020 óta 14 milliárd forint “váltott irányt”. 

Csakhogy a júniusi 9-i választás eredményeként a Fidesz elveszítette többségét a Pest megyei közgyűlésben, így októbertől a Momentum, a DK és a Mi Hazánk alkotta többségé lett a jog, hogy döntsön a pénzekről. Ráadásul nemrég a Momentum-frakció javaslatára megszavazta a megyei közgyűlés, hogy a gödi Samsung-gyár által fizetett iparűzési adót a duplájára, 2 százalékra emeljék, 

így a többségbe került ellenzék még több adóbevételt oszthattak volna szét. 

Ha viszont Kammerer javaslatára a kormány megszünteti a különleges gazdasági övezetet Gödön, akkor nem lesz mit szétosztani a Pest megyei közgyűlés ellenzéki többségének, hanem a terület és így az adóbevétel is visszaszáll Gödre, ahol majd Kammerer Zoltán polgármester és a mögötte álló testületi többség dönthet a pénzről. 

Vajda Viktóra, a Momentum korábbi gödi képviselője úgy reagált erre a Facebookon: “A pofátlanság politikája vet véget a gödi különleges gazdasági övezetnek.” Átlátszónak nevezte, hogy miután a közgyűlésben a Fidesz elvesztette a többségét és megemelték az adót, most kitalálták, hogy már nincs szükség az övezetre. Hozzátette:  

2020 áprilisa óta ezt követeltük, és most végre elértük, visszakapja Göd azt, ami az övé. Az iparűzési adón túl megkaphatja az ügyféli státuszt, a felügyeletet, a kontrollt. Nincs kibúvó, polgármester úr, képviselni kell a lakosok érdekét. 

Akármivel is magyarázzuk a különleges gazdasági övezet megszüntetését, az biztos, hogy technikailag nem illett abba a koncepcióba, amit januártól tervez bevezetni az Orbán-kormány. Ez, a Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által októberben bejelentett Versenyképes Járások Program ugyanis szintén a hipa elosztását érinti. 

A HVG szeptemberben írta meg, hogy a kormányzat több területen is beavatkozhat a települési önkormányzatok életébe. Például azzal, hogy a “gödi modell” mintájára központilag elvonnák és újraosztanák a települések helyi iparűzési adóját, ahogy arra korábban Lázár János miniszter már a nyáron utalt. 

Akkor azt írtuk, hogy sok nagyváros vezetőjének félelme, hogy a “gödi modellt” terjesztené ki országosan az Orbán-kormány úgy, hogy egyszerűen máshol is különleges gazdasági övezeteket jelöl ki az országban. Ahogy azt tette a nyáron Pakson, miután a júniusi választáson az ellenzéki Heringes Anita lett a polgármester. Ezzel 

a kormány Pakstól elvette az atomerőmű területét, elvonta a létesítmény által a városnak fizetett adót, és évi mintegy 7 milliárd forinttal rövidítette volna meg Paksot. 

Végül azonban a kormány letett Göd és Paks után a gödi modell további kiterjesztéséről – ez a megyei jogú városokra vonatkozó törvényi tilalom miatt amúgy is csak korlátozott lehetett volna –, és előálltak októberben a Navracsics-féle Versenyképes Járások Programmal. Ennek lényege, hogy a településektől nem a teljes adót “térítik el”. 

Hanem létrehoznak egy területfejlesztési alapot, amelybe “az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be, és válna visszapályázhatóvá a járások által”. Így a települések a 2024-es szintig továbbra is megkapják az iparűzési adójukat, csak a 2025-ös évi többletről van szó, amely a Pénzügyminisztérium becslése szerint 65 milliárd forint.   

A pénzt a jövőben nem a megyei önkormányzatok oszthatnák el, mint a gödi modellben, hanem a járásokban a polgármesterek alkotta tanácsok. A járások arra az összegre pályázhatnának, amely az iparűzési adó többleteként megjelent a járásban – vagyis amennyi plusz hipa-bevétel várható a térség önkormányzatainál. 

A kormányzati terv nem kivételez, mert országszerte mindenhol többlet-adóbevétel várható, és ezt a pluszt mindenhol el is vonják – kötelezően előírják a területfejlesztési alapba tenni. Ahol pedig a többlet nem éri el a 250, megyei jogú városokkal érintett járásoknál az 500 milliót, ott ki is egészítik ennyire a központi költségvetésből. 

Ez az ötlet nem más, mint az idei évhez képest jövőre befolyó iparűzési adó-többletre előre kivetett 100 százalékos állami extraprofitadó.  

Alapelvét tekintve ez a konstrukció leginkább a szintén sok vitát generált szolidaritási adóra hasonlít – ez az, amit a főváros nem hajlandó befizetni, és az Alkotmánybíróság is foglalkozott vele. A Navracsics-féle járási modellből azonban logikailag “kilógnak” a különleges gazdasági övezetek, mint például Göd, így logikus lenne a megszüntetése éppúgy, mint Pakson vagy éppen Mosonmagyaróváron.