Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A dolgozók 10 százalékos alapbéremeléssel lennének elégedettek, de a Budapest Airport csak 4 százalékosat adna.
Sztrájk jöhet a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airportnál, miután a tavalyi rekordév után a cég vezetése csak a tervezett inflációval egyenlő mértékű béremelést adna – írja a Szabad Európa.
A Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete és a tavaly nyár óta 80 százalékban állami tulajdonú Budapest Airport Zrt. vezetése között már négy tárgyalási forduló zajlott le eredmény nélkül, mivel a cég a legtöbb fizikai dolgozónak csak 4 százalékos bérfejlesztést hajlandó adni, arra hivatkozva, hogy tavaly a KSH szerint 3,7 százalék volt az infláció mértéke.
A repülőteret üzemeltető dolgozók négy nagy fizetési kategóriába vannak sorolva, a második és a harmadik szinthez tartozó dolgozóknak szól a 4 százalékos alapbéremelés. A harmadik kategóriában bruttó 700-900 ezer forint között lehet keresni havonta, erre jönnek a pótlékok, amelyek nem járnak automatikusan, és az összegük 2018 óta változatlan: legalább öt év tapasztalati idő után havi bruttó 40 ezer vagy negyedévente bruttó 80 ezer forint.
A reptéri érdekképviseletek szerint a 4 százalékos általános béremelés alig pár száz milliós költséget jelentene a Budapest Airportnak 2025-re, amely elenyésző része annak a mintegy 30 milliárd forintnak, ami a tiszta nyereség volt 2023-ban, ráadásul a reptér 2024-ben minden korábbi rekordot megdöntött az utasszám tekintetében, és idén is kiemelkedő év várható.
A Szabad Európa úgy tudja, a dolgozók nem értik, hogy ilyen eredmények mellett miért nem kaphatják meg a kért 10 százalékos emelést. A szakszervezet szerint a belső fórumokon vetődött fel a sztrájk megszervezése, amelyre utoljára 2008-ban volt példa Ferihegyen.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.