Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Rossz helyzetbe kerültek a magyar élelmiszeripari szereplők, mert az árrésstop miatt a szabályok hatálya alá eső termékeknél azonnal kiderültek a korábban titkolt beszállítói árak, írja az Agrárszektor.
A beszállítói árak a maximalizált árrés és az áfa ismeretében nagyon könnyen kiszámolhatók, így egyből megvan az összeg, amennyiért egy élelmiszeripari szereplő – a sokszor kemény ártárgyalások végén – az adott terméket a kiskereskedelmi szereplőnek eladja. Ebben csak annyi elméleti bizonytalanság van, hogy nem tudható, hogy a kiskereskedelmi szereplő mennyi árrést is tesz az adott termékre – a 10 százalék ugyanis nem előírás, hanem felső határ. A gyakorlatban azonban a szorongatott kereskedők egészen biztosan élnek a jogszabályban meghatározott maximummal.
A beszállítói árak kiderülése nagy probléma, a beszállítók által a kereskedőnek továbbadott termékek árait mindig is titkolták, és nem véletlenül. A szám ismeretében ugyanis az egyes láncok ellenőrizhetik, nem jártak-e rosszabbul, mint más kiskereskedők. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke azt mondta az Agrárszektornak, hogy ha az jön ki, hogy a beszállító a másik láncnak olcsóbban adja az áruját, akkor most követelheti azt, hogy neki is csökkentse az árat, noha az árazásban meglévő különbséget sok dolog befolyásolja, a vásárolt mennyiség nagyságától kezdve a kiskereskedők által a beszállító felé nyújtott szolgáltatásokig.
De az így kiszámolt beszállítói ár fontos információ lehet a külföldi gyártóknak is, akik kaphatnak az alkalmon, hogy így kiüssék a nyeregből a magyar élelmiszergyártókat. Éder szerint az importnyomás ugyan folyamatosan jelen van, de az árrésstop folyományaként tovább fokozódhat, mindenkit arra sarkallhat, hogy tovább kutasson az olcsóbb külföldi áruk után, aminek nyilván a magyar élelmiszergyártók isszák meg a levét.
Éder szerint további negatív következmény, hogy a kereskedelem a szokásosnál is erősebben igyekszik árcsökkentést elérni a beszállítóktól az árrésstop alá nem tartozó termékek esetében. Mivel ezeknél a marzsot nem szabályozza a törvény, ezért a kereskedő, ha árcsökkentést ér el a beszállítói ár esetében, úgy tud nagyobb árrést elérni – vagyis többet keresni egy, a boltjában eladott terméken –, hogy a termék fogyasztói árát nem kell emelnie.
Az importnyomást ebben a helyzetben tárgyalási eszközként is alkalmazhatják a kiskerláncok, kvázi megzsarolhatják az élelmiszeripari szereplőket, hogy csökkentsék az áraikat, különben kilistázzák a termékeiket. A szakértők szerint az árrésstop így elhúzódó árversenyt indíthat, ami a hazai termékek polcfelületének csökkenéséhez és a silányabb áruk térnyeréséhez vezethet.
