Tetszett a cikk?

A vallások tiszteletben tartása általában jót tesz a gazdaságnak és a pénzpiacoknak, ám negatív hatása is lehet ugyanezekre - állapítja meg egy nemrég készült, hatvanhat országra kiterjedő felmérés. Mennyire árad "a kapitalizmus szelleme" a katolikus, protestáns, zsidó, hindu, buddhista és muszlim vallásokból? - tették fel a kutatók a kérdést Max Weber nyomán.

"A vallásos emberek jobban megbíznak másokban, jobban bíznak a kormányzatban és a jogrendszerben, kevésbé hajlandók megszegni a törvényt, s hajlamosabbak a piac többi szereplőjéről feltételezni, hogy tisztességes úton érték el eredményeiket" - összegzik felmérésük tanulságait a szerzők, Luigi Zingales, Paola Sapienza és Luigi Guiso. Ugyanakkor a piaci mechanizmusokról, az ösztönzésről, a versenyről és a magántulajdonról alkotott, "sokszor zavaros" vélekedéseik mellett a hívők kevésbé toleránsak például a női egyenjogúság kérdésében, ami a nők alulfoglalkoztatásához, s így közvetve gazdasági károkhoz vezet - állapítják meg.
Csaknem száz évvel ezelőtt A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című művében Max Weber arra hívta fel a figyelmet, hogy vegyes lakosságú területeken a protestáns családok jövedelme a kétszerese volt a katolikusokénak. E jelenség egyik okát abban látta, hogy a protestánsok puritanizmusából, haszonelvűségéből, valamint a katolikusokénál szerinte erősebb világi hivatástudatából "a kapitalizmus szelleme" áradt. A globalista korszellem hívei vitatják Weber nézetét: sokan érvelnek azzal, hogy korunk egyik legvirágzóbb gazdasági térségében, Kelet-Ázsiában a vállalkozók hagyományosan konfuciánus és/vagy buddhista erkölcsök szerint kereskednek.
 
A nép ópiuma. A vallás és a gazdasági attitűdök című tanulmány szerzői hat olyan attitűdöt mértek a kiválasztott vallásokban, amelyek egyenként mind növelik a gazdasági hatékonyságot: az együttműködési készséget, a nők jogainak elismerését, a kormányzatba vetett bizalmat, a törvények betartását, a piacgazdaság melletti elkötelezettséget, valamint a takarékosságban való hitet.
A kormányzatba, rendőrségbe, fegyveres erőkbe vetett bizalom a vallásos élet intenzitásával együtt az összes felekezetben növekszik, kivéve a buddhistákat: ők annál kevésbé bíznak meg a világi hatalomban, minél jobban követik vallásuk előírásait - állapította meg a felmérés. A rendszeres templombajárók általában jobban megbíznak embertársaikban,ám akik katolikus, hindu vagy muszlim háztartásokban nőttek fel, az egyéb vallásúaknál bizalmatlanabbak voltak. A hindu és a muszlim gyerekeket nevelik a leginkább a hatóságok tiszteletére, míg a katolikusoknál és a protestánsoknál rendszerint a templomba járás nagyobb gyakorisága jár együtt a hatóságok iránti nagyobb bizalommal.
Ami a törvénytiszteletet illeti,a felmérés szerint adócsalásra a legkevésbé a zsidók hajlamosak, őket ebben a protestánsok követik, a törvénytelenségek leleplezésében pedig a protestánsok és a buddhisták járnak az élen. A piaci mechanizmusok megítélését befolyásolja, hogy a protestáns és a hindu vallás hívei az egyenlőség eszméjét ösztönzőnek tekintik, a zsidó és a muszlim tanok követői nem. A protestánsok, a katolikusok és a hinduk támogatják a magántulajdont, a muszlimok nem. A szabad versenynek a katolikusok a legnagyobb támogatói, a legkevésbé a muszlimok és a hinduk kedvelik.
A keresztény vallások attitűdje a gazdasági növekedéssel kapcsolatban általában pozitív, míg az iszlám inkább negatívan viszonyul a gazdasághoz. Weber úgy vélte, a kapitalizmust a takarékos protestánsok szelleme teremtette meg, A nép ópiuma szerzői szerint azonban a pénzmegtakarítást a vizsgált felekezetek között egyedül a katolikusok tekintették fontos célnak. A kapitalizmus szelleme tehát mégsem a protestantizmusból, hanem épp a katolicizmusból eredne? - kockáztatja meg a feltevést a szerzőhármas.
Zingales, Sapienza és Guiso a felmérést egy olyan, szélesebb körű kutatás kiindulópontjának tekinti, amely a Max Weber által felvetett kérdést a mai, alapvetően megváltozott helyzetben gondolja újra. A kutatás vélhetően eljut majd annak megállapításáig, hogy a hatékony, mégis tisztességes gazdasági magatartást, ahogyan általában az erényes cselekvést is, a zsidó, a buddhista, a katolikus, a protestáns, a hindu, a muszlim, a konfuciánus etika egyaránt megalapozhatja. De azt sem hallgatja majd el, hogy a vallástalan autonóm erkölcsiség gazdaságilag sem kevésbé hatékony, s általában sem kevésbé erkölcsös, mint bármelyik vallásos erkölcs.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Most szüntették meg a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésének engedélyezési eljárását

Most szüntették meg a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésének engedélyezési eljárását

"Nem akkora baj, ha nem másnaposan megyek dolgozni" – vannak még maszkban bulizók Budapesten

"Nem akkora baj, ha nem másnaposan megyek dolgozni" – vannak még maszkban bulizók Budapesten

Győzelmet engedett ki a kezéből, majd ikszre mentett a Fradi Norvégiában

Győzelmet engedett ki a kezéből, majd ikszre mentett a Fradi Norvégiában