A vallások tiszteletben tartása általában jót tesz a gazdaságnak és a pénzpiacoknak, ám negatív hatása is lehet ugyanezekre - állapítja meg egy nemrég készült, hatvanhat országra kiterjedő felmérés. Mennyire árad "a kapitalizmus szelleme" a katolikus, protestáns, zsidó, hindu, buddhista és muszlim vallásokból? - tették fel a kutatók a kérdést Max Weber nyomán.

"A vallásos emberek jobban megbíznak másokban, jobban bíznak a kormányzatban és a jogrendszerben, kevésbé hajlandók megszegni a törvényt, s hajlamosabbak a piac többi szereplőjéről feltételezni, hogy tisztességes úton érték el eredményeiket" - összegzik felmérésük tanulságait a szerzők, Luigi Zingales, Paola Sapienza és Luigi Guiso. Ugyanakkor a piaci mechanizmusokról, az ösztönzésről, a versenyről és a magántulajdonról alkotott, "sokszor zavaros" vélekedéseik mellett a hívők kevésbé toleránsak például a női egyenjogúság kérdésében, ami a nők alulfoglalkoztatásához, s így közvetve gazdasági károkhoz vezet - állapítják meg.
Csaknem száz évvel ezelőtt A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című művében Max Weber arra hívta fel a figyelmet, hogy vegyes lakosságú területeken a protestáns családok jövedelme a kétszerese volt a katolikusokénak. E jelenség egyik okát abban látta, hogy a protestánsok puritanizmusából, haszonelvűségéből, valamint a katolikusokénál szerinte erősebb világi hivatástudatából "a kapitalizmus szelleme" áradt. A globalista korszellem hívei vitatják Weber nézetét: sokan érvelnek azzal, hogy korunk egyik legvirágzóbb gazdasági térségében, Kelet-Ázsiában a vállalkozók hagyományosan konfuciánus és/vagy buddhista erkölcsök szerint kereskednek.
 
A nép ópiuma. A vallás és a gazdasági attitűdök című tanulmány szerzői hat olyan attitűdöt mértek a kiválasztott vallásokban, amelyek egyenként mind növelik a gazdasági hatékonyságot: az együttműködési készséget, a nők jogainak elismerését, a kormányzatba vetett bizalmat, a törvények betartását, a piacgazdaság melletti elkötelezettséget, valamint a takarékosságban való hitet.
A kormányzatba, rendőrségbe, fegyveres erőkbe vetett bizalom a vallásos élet intenzitásával együtt az összes felekezetben növekszik, kivéve a buddhistákat: ők annál kevésbé bíznak meg a világi hatalomban, minél jobban követik vallásuk előírásait - állapította meg a felmérés. A rendszeres templombajárók általában jobban megbíznak embertársaikban,ám akik katolikus, hindu vagy muszlim háztartásokban nőttek fel, az egyéb vallásúaknál bizalmatlanabbak voltak. A hindu és a muszlim gyerekeket nevelik a leginkább a hatóságok tiszteletére, míg a katolikusoknál és a protestánsoknál rendszerint a templomba járás nagyobb gyakorisága jár együtt a hatóságok iránti nagyobb bizalommal.
Ami a törvénytiszteletet illeti,a felmérés szerint adócsalásra a legkevésbé a zsidók hajlamosak, őket ebben a protestánsok követik, a törvénytelenségek leleplezésében pedig a protestánsok és a buddhisták járnak az élen. A piaci mechanizmusok megítélését befolyásolja, hogy a protestáns és a hindu vallás hívei az egyenlőség eszméjét ösztönzőnek tekintik, a zsidó és a muszlim tanok követői nem. A protestánsok, a katolikusok és a hinduk támogatják a magántulajdont, a muszlimok nem. A szabad versenynek a katolikusok a legnagyobb támogatói, a legkevésbé a muszlimok és a hinduk kedvelik.
A keresztény vallások attitűdje a gazdasági növekedéssel kapcsolatban általában pozitív, míg az iszlám inkább negatívan viszonyul a gazdasághoz. Weber úgy vélte, a kapitalizmust a takarékos protestánsok szelleme teremtette meg, A nép ópiuma szerzői szerint azonban a pénzmegtakarítást a vizsgált felekezetek között egyedül a katolikusok tekintették fontos célnak. A kapitalizmus szelleme tehát mégsem a protestantizmusból, hanem épp a katolicizmusból eredne? - kockáztatja meg a feltevést a szerzőhármas.
Zingales, Sapienza és Guiso a felmérést egy olyan, szélesebb körű kutatás kiindulópontjának tekinti, amely a Max Weber által felvetett kérdést a mai, alapvetően megváltozott helyzetben gondolja újra. A kutatás vélhetően eljut majd annak megállapításáig, hogy a hatékony, mégis tisztességes gazdasági magatartást, ahogyan általában az erényes cselekvést is, a zsidó, a buddhista, a katolikus, a protestáns, a hindu, a muszlim, a konfuciánus etika egyaránt megalapozhatja. De azt sem hallgatja majd el, hogy a vallástalan autonóm erkölcsiség gazdaságilag sem kevésbé hatékony, s általában sem kevésbé erkölcsös, mint bármelyik vallásos erkölcs.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nem gyerekjáték: 60 km/h-val küldték egymásnak a Lego Bugattit és Porsche 911-est

Nem gyerekjáték: 60 km/h-val küldték egymásnak a Lego Bugattit és Porsche 911-est

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val

Hódmezővásárhelyen és Miskolcon lényegében eldőlt a választás

Hódmezővásárhelyen és Miskolcon lényegében eldőlt a választás

Az Audi is megszólalt: először projektcéget vettek, nem földet

Az Audi is megszólalt: először projektcéget vettek, nem földet

Puzsér: a NER ma nyert 10 évet

Puzsér: a NER ma nyert 10 évet

Nem lett többsége Farkas Flóriánéknak az országos roma önkormányzatban

Nem lett többsége Farkas Flóriánéknak az országos roma önkormányzatban