"Noha jogilag a minisztérium nem zárathatja be a tárlatot - hiszen a tárca nem fenntartója a megyei intézménynek - a kulturális minisztérium vezetői közéleti súlyuknál fogva erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy tiltakozzanak a kiállítás tartalma ellen" - olvasható a tárca közleményében. A szakértői vélemények is megerősítették, hogy a kiállítás leegyszerűsítő és félrevezető módon olyan üzenetet hordoz, mely egyoldalúan pozitív színben, hősként tünteti fel a magyarországi vészkorszak leggyászosabb figuráit, miközben méltatlanul elhallgatja a zsidók tömeges deportálását - szögezi le a közlemény, amely szerint a kiállítás Szálasit tehetséges, becsületes emberként tünteti fel. "Az idézetek manipulatív összeválogatása alkalmas arra, hogy az avatatlan látogató azt gondolja, Szálasi derék ember volt. A kiállítás tehát nem megvilágítja, hanem elhomályosítja a korszakot" - áll a dokumentumban, amely szerint a kiállításon nem derül ki, hogy Szálasi felelős volt a 70 ezer embert érintő halálmenetekért, deportálásokért, a pesti gettóért és a fővárosban végrehajtott tömeggyilkosságokért. "Ez pedig különösen most, a Holocaust-emléknap közeledtével elfogadhatatlan" - szögezik le a kulturális tárca vezetői.
Korábbi álláspontjával ellentétben nem tart szükségesnek újabb szakértői vizsgálatot a kőszegi várban látható kiállítással kapcsolatban Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, aki a miniszteri ajánlás nyomán felkérte a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetőjét, Horváth Sándort és a kiállítást rendezőjét, Bakay Kornél professzort, a vármúzeum igazgatóját, hogy a szakértők állásfoglalása alapján tegyék meg a szükséges kiegészítéseket. A szakértői véleményeken alapuló miniszteri levél szerint Görgey Gábor indítványozta, hogy a megyei önkormányzat illetékesei - a megyei múzeumi vezetés bevonásával - soron kívül tekintsék át a kialakult helyzetet, és hozzák meg a szükséges intézkedéseket. "A miniszter úr nem kérte tőlem a kiállítás bezárását, felhívta azonban a figyelmemet a tárca által felkért független szakértők véleményére" - mondta a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, aki közölte azt is, hogy hétfőn levelet kapott a Raoul Wallenberg Társaságtól, amely a kiállítás bezárását kéri.
Markó Péter szerint nincs jogi lehetősége arra, hogy bezárassa a tárlatot, "azt csak a bíróság tehetné meg, ám kérdéses, hogy milyen jogszabály alapján" - vélte, hangsúlyozva, hogy nem ért egyet a szólásszabadság korlátozásával, mert "egy liberális jogállamban ilyen nem tehető meg". "Jó alkalom ez a kiállítás arra, hogy a történészek megvitassák, ki, hogyan látja ezt a korszakot, akkor talán lezárulhatna egy szőnyeg alá söpört vita, miként az Németországban a 1980-as években megtörtént" - mondta, üdvözölve, hogy a kormány döntött a Holocaust Múzeum létrehozásáról, mert "nyilván az lesz az a hely, ahol tárgyilagosan be lehet majd mutatni, mi történt a magyarországi zsidósággal a második világháború idején".
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) egy történészt és egy muzeológust kért fel arra, adjanak szakmai értékelést a kőszegi Jurisics Miklós Vármúzeumban látható tárlat tartalmáról. A két felkért szakember hasonló álláspontra helyezkedett, miszerint a kiállítás némi kiegészítéssel, kiigazítással megfelelően mutathatná be vállalt témáját.
Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa szerint a tárlat feliratai elégtelenek, néhol pedig nem megfelelőek, de a szakértő "a média és a médiát befolyásoló szervezetek reakcióit túlzónak" tartja. Stark Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa szerint a kiállítás jelenlegi formájában hiányos, illetve egyoldalúan, tendenciózusan mutatja be mind a Horthy-, mind pedig a nyilas korszakot. A szakértők szerint a kísérőszövegek egy részének a megváltoztatásával és kiegészítésével az alapvető hibák megoldhatóak lennének.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) hétfőn a tárlat azonnali bezárását kérte Görgey Gábor kulturális minisztertől a tárcavezetőhöz eljuttatott levélben. A Mazsihisz már április 7-én közleményben tiltakozott a tárlat ellen, példátlan támadásnak nevezve az áldozatok emlékével szemben, hogy "háborús és emberiség elleni bűntettekért méltán halálra ítélt és kivégzett nyilas vezetőnek ilyen, semmivel sem magyarázható emléket állítsanak közpénzből az állami és helyi vezetők tudtával, az uniós csatlakozás hajnalán". (MTI)