"Európa, találj önmagadra, légy önmagad, éleszd fel gyökereidet" - szólított fel II. János Pál pápa abban a hétvégi beszédében, amelyet öt spanyol egyházi személy szentté avatásakor mondott el Madridban. Az üzenet valódi címzettje az Európai Unió leendő alkotmányán dolgozó konvent volt, melyben jó ideje feloldhatatlan konfliktust okoz a hétfői közös - I. Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka, Roger Etchegaray francia kúriai bíboros és Richard Chartres londoni anglikán püspök által elfogadott - nyilatkozatban szereplő kérdés.
A római katolikus egyház évtizedek óta hiába próbálja elérni, hogy a legfontosabb európai dokumentumokban megjelenítse Istent: a keresztény értékekre történő hivatkozás kimaradt az 1992-es maastrichti szerződésből és a 2000-es Alapvető Jogok Chartájából is. Az EU konventjének elnöke, Valéry Giscard d’Estaing tavaly október végén nyújtotta be az unió készülő alkotmányának első változatát, az alkotmányos szerződés első 16 cikkének tervezete pedig idén februárban került a tanácskozó gyűlés elé. A főleg a németajkú tagállamok konzervatív képviselői, Lengyelország és a Vatikán által sürgetett utalás a vallásos értékekre azonban e javaslatban sem kapott helyet. A tervezet napvilágra kerülését követően a pápa több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy "kétségessé vált Európa identitása".
A "mindenható Istennek" semmi keresnivalója az EU alkotmányában - véli az Európai Parlament brit liberális képviselője, Andrew Duff. A hivatkozás ellenzői - főként az állam és az egyház elválasztását rendkívül komolyan vevő franciák, valamint a konvent baloldala - attól tartanak: egy ilyen alkotmány az unió lakosait hívőkre és nem hívőkre, keresztényekre és nem keresztényekre osztaná, s bizonyos esetekben utóbbiak kirekesztését eredményezné. Ahogy a támogatók között akad néhány szocialista, úgy az ellenzők között is található konzervatív politikus - Dominique de Villepin francia külügyminiszter, Valéry Giscard d’Estaing konventelnök és Michel Barnier, a konvent elnökségének tagja is az utóbbiak csoportjába tartozik. Barnier szerint a "keresztény értékekről" folyó vita nem csupán Európán belül válthat ki indulatokat, hanem az EU pozícióit is gyengítheti a világ nem keresztény részében.
A konventküldöttek egy része azt szerette volna, ha Istenről és a vallásról az alkotmánynak az unió alapértékeit felsoroló pontján történne említés, a kialakulni látszó többségi álláspont szerint azonban minderre a dokumentum preambuluma tesz majd utalást. A fideszes Szájer Józsefen kívül főként német, holland és osztrák konventtagok által aláírt, a lengyel alkotmány megfelelő passzusain alapuló javaslat szerint az EU-alkotmánya a következő formulát tartalmazná: az Európai Unió tagállamai és állampolgárai tudatában vannak történelmük, az egyetemes és oszthatatlan emberi méltóság értékeinek, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás, valamint Európa spirituális és hitbéli örökségének. A kompromisszumos megoldásra törekvő indítvány szerint "az unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben, mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint mindazoké, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik". Az előterjesztők egy része által "túlzottan puhának" minősített javaslat szerint tehát Isten nyitott fogalomként jelenne meg az unió alaptörvényében, megemlítése nem kötődne egyik felekezethez sem.