A folytonos üldözések elől sok keresztény elmenekült lakóhelyéről az indiai Orissa államból. Mások azonban „hazatérnek”. Az Operation Ghar Vapsinak (Hazatérés Hadműveletnek) nevezett program keretében a napokban, Jharsaguda területen, egy hindu templomban kétórás látványos szertartáson, amelyen – röviddel az áprilisi helyhatósági választások előtt - a hindu szélsőségek felé nyitott vezető kormánypárt, a Bharatiya Janata Párt politikusai is képviseltették magukat -- több mint kétszáz „törzsi keresztény” tért ünnepélyesen „haza” a hinduizmus kebelére.

A Hindu Világtanács (Vishwa Hindu Parishad, World Hindu Council) által szervezett ceremónián Dilip Singh Judeo, a Ghar Vapsi mozgalom vezetője – korábban az újdelhi kormány korrupció miatt lemondatott környezetvédelmi minisztere - előbb Gangesz-vízzel megmosta, majd megtörölte a visszatérők lábát. Miután ily módon lemosta róluk a kereszténységet, egy mézet, rozmaringlevelet, tejet, aludttejet, ghít (olvasztott vajat), valamint tehénvizeletet tartalmazó elixírből kettőt-hármat rájuk csepegtetett, amitől szimbolikusan „ismét” hinduk lettek.

„A keresztények megbabonázzák a törzslakókat. Ezt mi nem hagyhatjuk. Miért nem mennek téríteni inkább Ugandába, Pakisztánba, vagy akárhová máshová? Nekünk nincs bajunk a keresztényekkel. Ez az ő hazatérésük” – idézte a ceremónia kapcsán a kalkuttai Telegraph Dilipet, aki politikai karrierjét tömeges visszatérítési kampányokkal kezdte, s mára Orissában – India egyik legelmaradottabb államában - több mint 10 ezer keresztényt térített „haza” a hinduizmusba.

Reményei szerint ez csak a kezdet; tervei között összesen 400 ezer orissai keresztény „hazatérítése” szerepel. Indiában, ahol közel 900 millió hindu és mintegy 23 millió keresztény él, a helyi, törzsi vallások hívei, és főként a kaszton kívüli hindu dalitok (érinthetetlenek) körében évtizedek óta rendeznek kollektív áttérési ceremóniákat. E ceremóniák alkalmával az alacsonyabb kasztok tagjai, főként pedig a hinduizmusban teljesen számkivetett, a négy fő osztályból (varnából) álló hindu „kasztrendszeren” kívül (hindu értékrendben alatt) rekedt érinthetetlenek időről-időre csoportosan térnek meg főként különféle keresztény egyházakba, illetve az iszlámba, kisebb mértékben pedig a buddhizmusba – csupa olyan vallásba tehát, amelyekben a rabszolgasorsban élő dalitokat egyenrangúnak tekintik.

Az úgynevezett törzsi népek aránya India összes állama közül Orissában a legnagyobb: 62 törzshöz összesen 7 millió ember, a népesség 22 százaléka tartozik. Ők korábban saját vallásaikat követték, azaz valójában soha nem is voltak hinduk – a többség mégis hindunak tekinti, s nyomban a legalsó kasztokba, illetve a kaszton kívüliek közé sorolja be őket.

A Hazatérés Hadművelet „vissza szeretne állítani" egy sosem volt állapotot; „vissza” térítene, mert „oda” nem is téríthetne: a hinduizmus ugyanis talán az egyetlen olyan vallás, amelybe nem lehet betérni. Hindunak csak születni lehet és a hindu vallási-nacionalista jobboldal a legszívesebben nemcsak a hinduk kitéréseit, hanem azt az egész, átkosnak tekintett négy évtizedet is visszacsinálná, amikor Indiát a Kongresszus Párt, vagyis a „nehruisták” kormányozták.

A hindu jobboldal szerint a fő bűnük az volt, hogy - az iszlám, a kereszténység, a liberalizmus és kommunizmus terjedését egyengetve – „minden pozitív diszkriminációtól megfosztották India lakosságának több mint nyolcvan százalékát”.

„A keresztények aláássák a hagyományos indiai társadalom alapjait, és a hindu értékrendet fenyegetik” – mondta Dilip Singh Judeo a március 4-i ceremónián. Ezt sokan választási propagandafogásnak tekintik, és rámutatnak arra, hogy a keresztények Indiában mindössze a népesség 2,3 százalékát képviselik.

Amit valójában fenyegetnek, az a hagyományos hindu kasztrendszer. Ennek fennmaradásában, illetve fenntartásában elsősorban a felsőbb kasztokat tömörítő jobboldali mozgalmak – köztük a Hazatérés Hadművelet – érdekeltek.