A cikkben (Elit jazzklub csak a zenészelitnek?; hvg.hu, 2005. május 5.) a hazai jazz színtér néhány személyisége mondja el kételyeit a még Hiller István vezette kultuszminisztérium anyagi támogatásával létrejött, világszínvonalú játszóhellyel kapcsolatban, illetve a hazai jazzben meglevő szakmai nézetkülönbségekről.  A Magyar Jazzművészek Társasága úgy érezte, hogy noha képviselője megszólal a cikkben, a szerveződést és tevékenysgüket ért kritikákra tételesen is válaszolni szeretne. Az alábbiakban levelükből idézünk:


"Kritikusaink szerint 'a hátsó ajtón keresztül, kapcsolati tőkénket felhasználva jutottunk támogatáshoz'.

1. Nincs hátsó ajtó, se kapcsolati tőke, ellenben demokrácia van. Mindenki, kivétel nélkül megteheti, hogy bejelentkezik a Miniszterhez. Mi is ezt tettük. Pontosan félévet vártunk az időpontra, és amikor megkaptuk, a főbejáraton mentünk be. Ennyit a hátsó ajtóról, és kapcsolati tőkéről. Mivel lépésünk tisztességes voltáról akkor is meg voltunk győződve, amint a támogatás ténye biztossá vált, rögtön nyilvánosságra hoztuk. Itt jegyeznénk meg, hogy természetesnek tartjuk, ha egy ilyen, igen rangos művészeket tömörítő civilszervezetet minden kulturális kormányzat partnerként kezel.

2. 'Üdvözlendőbb lett volna egy szakmai-társadalmi diskurzus megindítása, amely arra kényszerítheti az államot, hogy a műfaj egészének támogatási struktúráját gondolja át.'- hangzik a kritika. Ez azonban teljes tájékozatlanságból fakad. A Magyar Jazz –zenészek Grémiuma idestova két éve folytat tárgyalásokat a műfaj elismertetéséért. És ez idő alatt az 'átgondolásnál' már jóval több eredményt ért el. Elérte, hogy a magyarországi jazzklubokat tavaly 23 millió forinttal, az idén pedig 27 millióval támogatja minisztérium. Támogatást szerzett jazzfesztiválok rendezésére, és fiatal jazz muzsikusok számára létrehozott ösztöndíjra. A Grémium, azzal együtt, hogy tagjai három különböző szervezetből verbuválódtak, (a Magyar Jazz Szövetség, Magyar Jazzművészek Társasága, és a Zenészszakszervezet), önállóan működő, független testület. Tagjai minden ellenszolgáltatás nélkül áldozzák idejüket, és energiájukat arra, hogy a magyar jazzművészet a magyar kulturális életben, és kultúrafinanszírozásban végre jobb helyzetbe kerüljön.

3. Maloschik Róbert tudni véli, hogy hogyan gazdálkodunk (rosszul), és arról is igen határozott elképzelései vannak, hogy hogyan fizetünk gázsit. Amit állít, annak azonban semmi köze a valósághoz, és ha bármelyikünket megkérdez, szívesen elmondtuk volna neki, hogy a tiszteletdíjak kifizetése tisztességesen, és egyenlő arányban, történik.minden fellépő művész ugyanakkora fellépti díjért játszik a klubban.

4. A cikk szerint többen a 'múlt rendszer rossz hagyományának' tartják a Társaság megalakulásának tényét, illetve körülményeit. Mi pont fordítva látjuk ezt. A különböző civil szervezetek megalakulása, érdekvédelmi csoportosulások megjelenése a közéletben a demokratikus társadalom egészséges működésének jele. A tisztességes demokratikus társadalom támogatja, segíti a civil társadalom fejlődését, erősödését. Ellentétben a 'múlt rendszer rossz hagyományával', ahol muszáj volt 'egy hajóban evezni', ahogy Binder állítja. (...) Minden ilyesfajta kezdeményezést valaminek a hiánya hoz létre. Sosem volt igaz, hogy a magyar jazz zenészek egy hajóban eveztek, nagyon sok kiváló muzsikus érezte úgy, hogy a Jazz Szövetség egyáltalán nem az ő érdekeit képviseli, illetve nem tudta, milyen érdekeket képvisel. Ezért hoztunk létre valami mást.

5. 'Kevesek kiváltságának' nevezni a Társaság által létrehozott jazz klubban való fellépési lehetőséget, egyszerűen képtelenség. A januári nyitás óta összesen 80 muzsikus lépett fel a klubban, ahol ez idő alatt 121 koncert került megrendezésre. Ebből kb. 90-et a Társaság tagjainak zenekarai, 31-et azonban a Társaságon kívüli zenekarok adtak! Ezt mi óriási eredménynek tartjuk, hiszen mi lehetne fontosabb a magyar jazz élet számára, mint a megmutatkozás, a játék lehetősége. Aki ezt részérdeknek tekinti, az nincs tisztában a magyar jazz élet érdekeivel, vagy egész egyszerűen rosszindulatú. Ha mást nem tett volna a Társaság, csak ezt, akkor is jelentős tettet hajtott volna végre, az egész magyar jazz élet hasznára, javára!

Üdvözlettel:
A Magyar Jazzművészek Társasága"