szerző:
Tóth Zsuzsa

A kultúr- és közösségi házak legtöbbjének csillaga leáldozóban van; a korábban nyüzsgő termek már többnyire ürességtől konganak, az épületeket bérbe adják, vagy más célokra teszik hasznossá. Átalakultak a szórakozási formák, a közösségi programok egyéb helyszínekre tevődtek át. A ’90-es évek közepétől kezdve hol előbb, hol később „fagyott meg” a pezsgés.

Daliás idők:
az Almássy szép napjai
Ma már talán nehezen hihető, de az Almássy téri Szabadidőközpont a nyolcvanas évek közepétől igazi kultuszhely volt. Mára megváltozott a budapesti szcéna, de 1983-85 táján még semmi sem látszott abból, ami ma a szubkulturális szórakozóhelyeket jellemzi a Kuplungtól a West Balkánig. Az egyetemi klubok közül a Ráday volt az underground zenekarok törzshelye, de hamarosan az Almássy, egy klasszikus művháznak elgondolt intézmény is felzárkózott mellé. Hétvégenként az akkori hazai zenekarok legjobbjait lehetett látni, kezdetben a Club 2000, később Club MM néven megrendezett sorozatban.  A kétezres szám a korabeli szóhasználatban az abszolút távoli jövőbe mutató fogalom volt, valamiféle futurisztikus felhanggal; a rendezvénysorozat tehát már nevében is jelezte, nem a hivatalos popzene, hanem a "jövő zenéje" hallható itt. A rendszeres fellépők között volt a Balkán Tourist, a Neurotic, a Sex-E-Pil, az Európa Kiadó, a 2.Műsor, a Nyugati Pályaudvar. 1987-88-tól aztán az underground második generációja is megfordult itt, a Kézi Chopin, a Tereskova, a Pál Utcai Fiúk, A Cég, a Bajonett Bisztró, az évtized legvégén a Kispál és a Borz is. Az Almássy zenei tehetségkutatásnak is otthont adott. A nyolcvanas évtized legelején, néhány merész népművelő kísérleteként itt működött a Poptojás tehetségkutató iroda, amely kisebb klubokban, munkásotthonokban léptette fel az abszolút kezdő együtteseket, hogy aztán a legjobbakat a "csúcshelyen" az Almássyn mutassa be. Táncház, népzenei programok pedig folyamatosan voltak a házban, olykor autentikus erdélyi zenészek, táncosok meghívásával. A zene mellett a ház vetítéseknek is otthont adott. Rocktörténeti sorozatot vezetett például Csörögi István filmesztéta olyan alkotásokból, amelyek a hivatalos filmforgalmazásba nem kerülhettek be (Pl.: Pink Floyd: The Wall). Képzőművészeti, irodalmi események is kísréték a zenei rendezvényeket, a Club 2000 több alkalommal adott helyet az akkori new wave képzőművészek bemutatkozásainak, valamint felolvasásoknak. De voltak itt összművészeti fesztiválok is, például a Plánum 1984-ben, vagy vagy az Artéria 1987-ben. Az Almássy kulturális jelentőségét elvesztette a kilencvenes években, de nagyobb koncertekre még futotta, főként a 93-94-es blues és rockreneszánsz idején. Aztán állítólagos statikai problémák miatt egyre kevesebb lett a koncert, majd ezek el is maradtak. Ma nincs Budapesten olyan "plebejus" játszóhely, amely méretben mondjuk a PeCSA és az A38 között volna, a város szívében.

H.G.
 
Vannak központok, ahol az amortizálódás gyorsabb volt, és akadnak olyan „kultúrépületek” is, ahol a korábbi szakkörök, előadások helyén már csak egy-egy lakógyűlés, vagy akciós vásár kap helyet. Funkciózavarban vannak a helyek: a kultúrafogyasztás és kultúracsinálás helyszínei máshova tevődtek át. Közben a rendszerváltás után az önkormányzatok felügyelete alá és büdzséjébe kerültek a művházak. Számukra pedig sok esetben a spórolás terepe a kultúrával összefüggő intézményrendszer.

A napokban történik az egykor szép napokat látott Almássy téri Szabadidőközpont átadása. A helyi önkormányzat ugyanis bérbe adta az épületet a Nyitott Tér Kulturális és Szolgáltató Kht-nek; így a ház közhasznú társaság formában működik tovább. Ennek apropójából tartott sajtótájékoztatót nemrégiben a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, ahol Borbáth Erika, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke a bérbeadás és kht-vá válás árnyoldalaként említette meg, hogy ugyan az önkormányzat így le tud faragni a közösségre fordított költségvetésből, a tapasztalatok szerint a korábbi ilyen esetekben a dolgozók 50 százaléka elveszítette állását. Ahogy Borbáth Erika emlegette, a kht-lét ugyan több szempontból „rugalmasabb, mint az önkormányzati forma”, de „a ’90-es évek közepétől kísértetként van jelen a közművelődésben”.

A bérbeadást Gergely József, Erzsébetváros alpolgármestere azzal indokolta, hogy a szabadidőközpont a kerület igényeinél színvonalasabb munkát végzett, de erre csak önkormányzati támogatások álltak rendelkezésére; ez pedig kevés. A kht-ként működő szervezetek részesülhetnek különböző adományokból és a Nyitott Tér elvállalta az épület üzemeltetését és a programok szervezését is.

Vermes Laura, az Almássy téri Szabadidőközpont művelődésszervezője megkeresésünkre elmondta: a központ jogutóddal szűnt meg és a programok egy része az Erzsébetvárosi Közösségi Házban kap helyet a jövőben. Gergely József ugyanakkor hozzátette, a kht. a szerződés szerint bizonyos rendezvényekhez helyet biztosít az önkormányzatnak.

A Nyitott Tér Kht. vezetője, Fabinyi András a hvg.hu-nak elmondta, a társaságot direkt a szabadidőközpont bérbevételére hozták létre. Az eddig a házban működő foglalkozásoknak továbbra is helyet biztosítanak, s ezek mellett „a pesti kulturális élet extravangáns színfoltjává szeretnék tenni a központot”. Főleg a saját szervezésű programokra fognak koncentrálni, a hangsúly pedig a – pop, rock, jazz, stb. - zenei vonalon lesz. Szeptember második felétől indulnak teljes nyitvatartással.

Hogy hogyan alakul majd az Almássy téri Szabadidőközpont sorsa, ma még nem látható - meglehet, új funkciót talál magának - jól látható azonban pár  irányvonal, amerre a kultúrközpontok haladtak.

Miskolc, Tatabánya: vegyes példák, vegyes profilok (Oldaltörés)


Vannak, amelyek a megváltozott körülmények között is a „klasszikus” művházi funkciót próbálják őrizni. A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban klubok, táncházak működnek és jazz-koncertek, kiállítások, előadások vannak. Tánczos Tamás, a szabadidő ház igazgatója elmondta, az épület fenntartója az önkormányzat, mely biztosítja az alapvető működési támogatásokat. Ezek szerint mégis van arra példa, hogy a nem túl bőkezű támogatásokból ugyan, de önkormányzati tulajdonban maradt és működik a létesítmény. Az igazgató véleménye szerint a kulturális élet a ’90-es évek után sem szűnt meg a szabadidő házban, sőt virágzónak nevezte azt; mondván: „a kultúra szervezése rajtunk áll.” Igaz, a rózsaszín összképet némileg szürkíti a városban működő Ady Endre Művelődési Ház, amely inkább kísértetjárta helyre emlékeztet. Miskolcon amúgy is fura a kulturális klíma: nemigen érezni, hogy a városban egy hatalmas egyetem működik, a szellemi felhajtóerő nehezen ér el a külvárosból a belvárosba. 

Izgalmas fejlődést mutat az 1913 és 1917 között épült Népház, mely ma már a tatabányai Jászai Mari Színház és Népház néven ismert. A Népházat a bányászok és alkalmazottak művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére építette a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat. Az épület helyet adott előadásoknak, biztosította az öntevékeny művészeti csoportok, színkörök, szakkörök működését. Folyamatosan tartottak színházi előadásokat is az épületben, mely a város egyik legpatinásabb kulturális intézménye; 1991-ben elnyerte a hivatalos színházi státuszt és 1994 óta Jászai Mari Színház, Népház néven működik. A színházi előadások mellet megrendezésre kerülnek itt konferenciák, szakmai és közéleti események, illetve megyei és városi rendezvények is. Az épület pedig ebben az esetben is önkormányzati tulajdonban van a rendszerváltás óta – mondta a hvg.hu-nak Geiszt Mátyásné, az intézmény gazdasági igazgatója.

A pozitív példák azonban nem azt jelentik, hogy ezekben a házakban tombol hétvégenként az ifjúság, ide jön a kulturális élet színe-java, hisz erre már sokkal ingergazdagabb és változatosabb programokat kínáló színtér nyílik napjainkban. De mindenképp eredményesebben és változatosabb programokkal működnek, mint azok a – sajnos többségben lévő – közösségi- és művelődési házak, melyek kihasználtsága a bálás ruhavásárokra, és a nyaranta megrendezett néhány lakodalomra korlátozódik.

A magyarországi művelődési intézményrendszer még mindig nem nyitott és többszintű; a szubkulturális csoportokat, zenéjükkel, közösségi életükkel például a legritkább esetben tudja befogadni. Akárcsak az alternatív színházakat, amelyek viszont évtizede már, hogy szorgalmazzák az inkubátorházak; a projekt-orientált, nyitott befogadóhelyek létrehozását.

Ezt a negatív tendenciát javítani akarva hirdette meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) a „Közkincs Program – Kell egy hely!” nevű pályázatot, melynek első pontjában támogatást kínálnak legalább száz közkulturális intézmény, közösségi színtér kialakítására, felújítására. Az elnyerhető összeg legfeljebb 20 millió forint, 20 éves futamidővel, a kamatokat pedig a NKÖM fizeti. Megkeresésünkre a minisztérium munkatársa elmondta, eddig még egyetlen pályázat sem érkezett, majd hozzátette: ez teljesen jellemző a magyar pályázási szokásokra és várhatóan az utolsó éjszaka indul meg  majd a sorbanállás.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Több autó árokba borult és a vonatok is késnek a havazás miatt

Több autó árokba borult és a vonatok is késnek a havazás miatt

Gomez duplával mattolta Dárdaiékat

Gomez duplával mattolta Dárdaiékat

Méghogy túlóra... A világ egyik leggazdagabb embere szerint pont, hogy a kevesebb munka jelenti a jövőt

Méghogy túlóra... A világ egyik leggazdagabb embere szerint pont, hogy a kevesebb munka jelenti a jövőt

A bevándorlók mellett tüntettek Rómában

A bevándorlók mellett tüntettek Rómában

Átvilágítják a milliárdos adósságot felhalmozó szemétszállító céget

Átvilágítják a milliárdos adósságot felhalmozó szemétszállító céget

Elképesztő légi felvételen vágtat több száz szarvas Baranyában – videó

Elképesztő légi felvételen vágtat több száz szarvas Baranyában – videó