Oroszország: a sárospataki könyvek másolata marad?

Ellene, mellette

A 134 sárospataki könyv visszaadására vonatkozó törvénytervezetet 334 képviselő támogatta, 86 ellenezte, míg három honatya tartózkodott a szavazástól a 450 tagú orosz alsóházban. A vitában a törvényt főleg a kommunisták és a nemzeti-baloldali Haza párt képviselői ellenezték, a dumát uraló Egységes Oroszország tagjai viszont elfogadták a kormány érvelését.  Alekszandr Szokolov kulturális miniszter  azzal indokolta a magyar igény kielégítését, hogy az orosz törvény mindkét követelménye teljesült: Egyrészt a sárospataki könyvek egyházi szervezet tulajdonát képezték, kizárólag egyházi célokra használták őket, és nem szolgálták a militarizmus, sem a nácizmus érdekeit.

Az orosz parlament alsóháza múlt hét péntekén szavazta meg első olvasatban a második világháború után a Szovjetunióba hurcolt sárospataki könyvek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet, második és harmadik olvasatban szeptemberben kerül ismét a duma elé a szöveg. Az orosz restitúciós törvény értelmében Magyarország, mint egykori ellenséges állam, csak az egyházi és jótékonysági szervezetek, illetve a nácizmus áldozatai és az aktív ellenállók értékeit kaphatja vissza. Az első kategóriába tartozik az 1946 óta Nyizsnyij Novgorodban (a volt Gorkijban) őrzött 134 sárospataki könyvritkaság. 

Livsic szavai szerint a könyvtárban 1960 óta őrzött könyvek nagyon értékesek, a legrégebbi a XV. századból származik. Példaként említette, hogy az egyik, Martin Luthernek, a reformáció megindítójának tanításait tartalmazó ónémet nyelvű könyvben olyan aláírás található, amelyet magának Luthernek tulajdonítanak. Az európai könyvnyomtatás egyik első példányának számító ritkaságokat speciális dobozokban őrzik. 2001-ben Moszkvában nemzetközi kiállításon több mint száz sárospataki könyvet mutattak be, akkor egymillió dolláros biztosítást kötöttek a könyvekre.