szerző:
Hárs Géza
Tetszett a cikk?

Magyarország legnagyobb könyvesboltját nyitotta meg az Alexandra terjesztő-és kiadóvállalat Budapesten, a Károly körúton. A megszorítások után is maradt a könyvek 5 százalékos áfa-kulcsa; több könyvet veszünk, ám ettől még egy betűvel sem olvasunk többet. A kínálat mégis hatalmas. Az új boltok új trendet rajzolnak fel: kötelező lehet az ingyenes internet s a kávézó is a könyvpalotákban. Mindent a - talán nem is létező - olvasóért?

Az új könyváruház a Károly körúton.
Más perspektívák nyílnak
© Alexandra
Alig, hogy megnyílt hétfőn a mega-bolt, a Pécsről indult Alexandra máris újabb üzletnyitást készít elő a fővárosban, az Andrássy úton, s másutt is terjeszkedik az országban. Baranyából meg akarják írni a Waterstone's, vagy a Barnes and Noble könyvesházak sikertörténetének magyar változatát. Ha így folytatják, elkészülhet a nagy mű.

A Károly-körúton ingyen internet, kávé, bor és könyvek. Mi kell még az olvasónak? A képbe e pillanatban semmi nem zavar bele, működik az ország 58 Alexandra-üzlete, és nem szól disszonáns hang a médiában sem, ha a pécsi cég könyváruházairól van szó. Pedig nem olyan régen, még éles vita dúlt róluk.

Az Élet és Irodalom hasábjain kezdődött szóváltás mögött, ahogy ezt a Rossz közérzet a könyvesboltban (2003/52. szám) című cikkében a szerző, György Péter jelzi is, egyfajta sokk húzódik. Bizony, első ránézésre a Nyugati téri könyvpalota, meg a Bartók Béla úti Alexandra-bolt nem a könyvekről szólt. Legalábbis nem azokról a könyvekről, amelyet az értelmiség könyvnek gondol. Ám, mivel a régóta hiányolt, úgynevezett „intelligens bolthálózat” - az Írók Boltja, vagy a Pont könyvesbolt mintájára – nem tudott gyökeret verni országosan, valószínűleg el kell fogadni, más stratégiával lehet fenntartani a minőségi irodalom pozícióit: elébük kell rakni az uszkárnyírásról és a pasizásról szóló könyveket, a konyhairodalmat, az útikönyveket, a bulvárt.

Az Alexandra boltjaiban ezek a műfajok – enyhén szólva – keverednek. A „sikerkönyv” fogalma diktál, legalábbis az alsó szinteken. A második-harmadik emeleten már ott az irodalom; a Párhuzamos történetek megjelenésekor például szó szerint hegyekben álltak Nádas Péter dedikált (!) kötetei a Nyugatinál. Agresszív promóció, tudatos „display”, akár egy diszkont közértben. Az eladás stratégiái változóban vannak, s egyelőre minden az Alexandra koncepciójának sikerét igazolja.

Erődemonstráció az új bolt? A kiadó- és terjesztőcég, amely más kiadókat (Noran, Európa) és számos boltot is birtokol, egyértelműen piacvezető szerepre tör. A saját erőből és banhitelből finanszírozott boltépítés eközben a cég arculatváltásának része. A komolykodó bagoly logó helyett most egy kislány jeleníti meg az Alexandra nevet – amelyről tudható, hogy a tulajdonos Matyi Dezső lányának keresztneve. A cég ezzel együtt olvasásnépszerűsítő kampányba kezdett, magyar celebritások adják arcukat az ügyhöz – és persze a cég reklámjához.

A hvg.hu az arculatváltásért felelős Kehl Dórát, az Alexandra marketing vezetőjét arról kérdezte, vajon eltartja-e a magyar piac a cég egyre terebélyesedő könyvpalotáit? Nem válik-e túlsúlyos piaci szereplővé a pécsi cég? „Inkább csak más típusú szereplő kívánunk lenni” – válaszol a marketinges. „Az új boltokkal az otthonérzet megteremtése a cél. Ezért kínálunk kávét és alakítunk ki olvasósarkokat a boltokban. Olyan tereket akartunk létesítni, ahová jó bejönni. Az arculatváltás időszakában szemügyre vettünk nyugati boltokat, és láttuk, az európai trend ebbe az irányba mutat.”

Túlkínálat és boltháború (Oldaltörés)


Így olvas Sváby András.
Tizenhatan adták arcukat
© Hapák Péter
Kehl Dóra szerint mára érvényüket vesztették a vádak, hogy a boltjaikban főként a kommersz könyvek határozzák meg a kínálatot. „Az emberek az újdonságokra és a toplistás könyvekre jönnek be; az alsó szinten ezeket helyeztük el a Károly körúti boltban is. De a második emeleten már ott a minőségi irodalom, és ez az eladótér éppenséggel nagyobb is, mint a földszint. Ügyelünk arra, hogy minden boltunkban hasonló legyen a kínálat, tehát például a plazákban sem kínálunk mást.”

Az egyik  nagy versenytárs udvarias, amikor az éles budapesti könyvesbolti versenyről kérdezzük. „Nem hiszem, hogy erre most közvetlenül reagálnunk kellene” – céloz az új mega-könyvesbolt megnyitására Kolosi Beáta, az öt Fókusz és 52 Líra boltot működtető Líra és Lant részéről. „A hazai piacon abszolút túlkínálat van, a kiadásban és a terjesztésben is. Ennek ellenére mi is új boltokat nyitunk. Ugyanazt a stratégiát visszük tovább, amelyet eddig. Az egyes hagyományos boltjaink saját magukat építik tovább. A vidéki hálózatra koncentrálunk, erősítjük a franchise-hálózatunkat, a nagy könyvesboltokban pedig marad a széles és minőségi választék, valamint az eladók szakmai hozzáértése.” A szolgáltatások körét az egyes boltokban nem feltétlenül bővítik, tehát egyelőre nem lesz ingyenes internet a Fókusz-boltokban.

Áruházbelső.
Lent kommersz, fent irodalom?
© Alexandra
A Librinél úgy érzik, a versenyt nyugodtan nevezhetjük akár boltháborúnak is. A cég marketingért felelős embere, Horváth Gabriella kérdésünkre kifejti: "A belvárosi kisboltoknak eddig sem kedvezett a jelenlegi piaci folyamat - amely szerint nagyobb méretű, hétvégén is nyitva tartó, bevásárlóközpontokban működő áruházak nyíltak, nyílnak. A boltháború tehát abban nyilvánulhat meg, hogy ezeknek a kisebb boltoknak a jövőben még kevesebb közönségük lesz."

A Librinél is átalakítanak, fejlesztenek - olykor pedig karcsúsítanak. A Camponában levő boltjuk például túl nagynak bizonyult. A nagyobb bevásárlóközpontok mindegyikében működik Libri áruház. "A Campona esetében azt láttuk, hogy egy 610 nm-es könyvesbolt hatékonyabban működhet. Ugyanakkor például a Westendben a földszinten levő Libri mellett a második emeleten is nyitottunk egy boltot tavaly"  - vázolja a tendenciákat Horváth Gabriella.

Végső soron, a vevő jár jól azzal, hogy az új boltokban már szinte kötelezők a plusz szolgáltatások, például a wifi. A Librinél jelenleg hét könyváruházban van internetezési lehetőség, ezekben  épp a napokban alakítják ki a vezeték nélküli internetet. A könyvek mellett pedig mást is kínálnak - például több helyütt van kávé, koncert-és színházjegy is.

A nagyok ugyanígy csinálják? (Oldaltörés)


Borders könyvesbolt egy mall-ban Iowában.
Tömegáru, tömeghelyek
© Wikipedia.org
Lássuk, milyen külföldi példák lebeghetnek a hazai szemek előtt! A brit Waterstone's-nak kétszáz boltja van az Egyesült Királyságban és egy-két kontinentális városban (Brüsszel, Amszterdam). A legnagyobb (amely egyben Európa legnagyobbja is) a Picadillynél található, Londonban. A láncot Tim Waterstone alapította 1982-ben, miután kirúgták a WH Smith könyvkereskedő és kiadó cégtől. Később épp a WH Smith akart tulajdont szerezni a már hatalmassá nőtt vállalatban, 1993-ben aztán övék is lett az egész. 1998-ban 300 millió fontért adták el a láncot a HMV médiacsoportnak, amely már tulajdonolta a konkurens Ottakar’s bolthálózatot is. Mielőtt monopólium-vádakat kaptak volna a nyakuk közé, gyorsan nagyobbra növelték a Waterstone's jelenlétét, eladták az Ottakar’s lánc kisebb boltjait.

Közben más láncok is megerősödtek a brit piacon: a Borders, a Blackwell’s, és a régi Ottakar's is. Ez utóbbit a HMV megpróbálta újra bekebelezni, hogy így tegyen szert az egész brit könyvértékesítés 25 százalékára. Idén májusra sikerült is a manőver, hiába próbálták megakadályozni a kisebb bolthálózatok, hangoztatván, a szabad versenynek és az árak alakulásának rosszat tehet ekkora piaci túlsúly. S mi történt eközben a minőséggel? A bolti kihelyezés stratégiái mindenhatóvá lettek. Pár évvel ezelőtt botrányt kavart, hogy Manchesterben a helyi Waterstone’s boltvezetőjét azért bocsátották el, mert túl sok címet tartott raktáron a régebbi és minőségi könyvekből és „kevésbé fókuszált” az éppen aktuális bestsellerekre.

Az amerikai nagy testvérek még erőteljesebben nyomulnak. A Borders és a Barnes and Noble épp olyan márkajelek a tengeren túli városokban, mint a Starbucks, vagy a Mc Donald’s. Ne legyünk finnyásak: a Borders boltok nem rossz helyek (a felirataik így szólnak: könyv, zene, kávé), olvasni és kávézni lehet bennük órák hosszat, és senki nem szól egy szót sem, ha nem veszünk semmit. A Fortune top 500-ban is benne levő Borders 1971-ben indult. Az egyik konkurens bolthálózatot, a Waldenbooks-t a K Mart áruházlánc vette meg 1984-ben, de a Borders egy részvényvásárlás révén beszállt ide is. Ma a 462 Borders bolt van az Államokban és 700 Borders-Waldenbooks üzlet csak bevásárlóközpontokban. A Borders 35 bolttal elindult az Egyesült Királyságban is. A Barnes and Noble még nagyobb a tengerentúlon, mint a Borders; 840 üzletet működtet, számos boltban a Starbucks szolgáltatja a kávét. Van CD, DVD és magazin-részleg is a boltokban, valamint olykor komputer-játékok is. Az első boltját 1917-ben nyitó Barnes and Noble-nek sikerült az is, ami más láncolatnak nem; hagyományos értékesítésben elsők az Egyesült Államokban, a világ egészére kiterjedő online könyvárusításban másodikak az Amazon mögött.

A Barnes and Noble stratégiájában – akár csak a hazai Alexandráéban és a Líra és Lantéban- helyet kapott a kiadás is. Az eladás 10 százalékát a "sajátmárkás" könyvek teszik ki: képes lapozgatnivalók, gyerekkönyvek és irodalmi klasszikusok. A kávé, a papír- írószer és a filmek már bejöttek boltjaikba, de a Barnes and Noble újjaban multimédiás megoldások telepítésén gondolkodik. Ahogy a jelenlegi ügyvezető, George Jones fogalmazott a New York Times-nak: „A mi munkatársaink pontosan tudják, melyek a különbségek a Borders és a mi boltjaink között. Kíváncsi volnék, a vásárlóink mennyire keverik össze a kettőt…”

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
MTI Gazdaság

Nőtt a magyar könyvpiac, de visszaesett a szépirodalom

A piacvezető és kisebb kiadók az elmúlt évben 58,2 milliárd forintos forgalmat regisztráltak, ami két százalékos növekedés a 2003-as 56,8 milliárd forinthoz képest. Visszaesés volt a szépirodalmi művek terén, nőtt az oktatási- és szakkönyvpiac, nőtt a CD-ROM eladás.

hvg.hu Kult

Milyen volt a tavalyi könyvpiac?

A Nagy Könyv évében ugyan jó mérleggel zártak, mégis stagnáló piacot, „beállt“ viszonyokat várnak 2006-ban a könyvpiac szereplői. Az elmúlt 15 év sikertörténete, a magyar könyvpiaci konjunktúra megtorpan? Vagy – más olvasatban – csak elérte lehetőségei jelenlegi maximumát? Miközben stabil az üzletmenet, számos kérdés megválaszolatlan marad, például az is, miből éljen az író, a fordító? A hvg.hu visszatekint a könyvpiac tavalyi évére.

Az első spanyol villanyautó: itt a Cupra El-Born

Az első spanyol villanyautó: itt a Cupra El-Born

Allergia elleni orrsprayben találtak koronavírus kezelésére alkalmas hatóanyagot

Allergia elleni orrsprayben találtak koronavírus kezelésére alkalmas hatóanyagot

Az önkormányzatokra tolja a döntést a kormány az airbnb-s lakáskiadásról

Az önkormányzatokra tolja a döntést a kormány az airbnb-s lakáskiadásról