Mi volt ez az egész?
Forradalmárok
Forradalmárok Daliás idők |
Porumboiu mozija puritán realizmussal mutat be egy mai romániai (moldvai) kisvárosi miliőt és abban három antihőst. Az öreg, magányos Piscocit, az alkoholista, ráadásul eladósodott történelemtanárt, Manescut és a helyi tévéstúdió-kócerájt működtető Jderescut. A romániai forradalom tizenhatodik évfordulóján ők vállalkoznak egy beszélgetésre élő adásban arról, valójában volt-e forradalom a városban vagy sem.
A fost sau n-a fost? - színes feliratos román filmdráma, 2006; R.:Corneliu PorumboiuBrühühü
Holiday
Cameron Diaz és Jude Law Csupa stressz |
Itt az év vége, itt az ideje a romantikus-sírós, de azért persze szívmelengető moziknak. Iris szenvedélyes, érzékeny, gyönyörű, és... szenved. Hasztalan próbálja kiverni fejéből kollégáját, akibe viszonzatlanul szerelmes, és akivel titkos viszonyt folytat. A szerkesztőség karácsonyi buliján jön a végső döfés: Jasper eljegyezte azt a libát a terjesztésről. Brühühü.
Amanda gyönyörű, csinos, sugárzó, és csupa stressz. Nem elég, hogy munkamániás, és a blackberryjével alszik, ráadásul rájött, hogy a pasija a recepciós kislánnyal hetyeg, ezért kénytelen villámgyorsan szakítani. Brühühü. Két összetört szívű szingli csajszi a világ két pontján. Mindkettőre ráférne két hét pihi, távol az eddigi életétől, távol mindentől, de főleg a pasiktól. És itt lép a képbe a mentőöv, pontosabban háló, a világháló. Iris és Amanda egymásra találnak, és egy frappáns otthoncsere keretében Iris a napfényes Los Angelesbe repül, Amanda pedig a ködös - és havas - Albionba, vagy ahogy prózaibban mondanánk, Angliába. Ám a pasimentes téli vakáció nem teljesen úgy alakul, ahogy tervezték.
The Holiday - amerikai romantikus vígjáték, 138 perc, 2006; R.:Nancy Meyers
Színházi premierek (Oldaltörés)
Egy csúnya, szegény, egyedülálló nevelőnő arcképe
Charlotte Bronte: Jane Eyre
"Elégedetlen természet vagyok. Nem tehetek róla: véremben van a nyugtalanság, és néha nagyon kínoz. Lelki szemeim előtt képek sorozata jelent meg, szívem csak úgy dagadozott, élettel telt meg, s befelé egy véget nem érő mesére figyeltem, egy mesére, amelyet képzeletem teremtett és szüntelenül tovább szőtt, mozgalmassággal, élettel, tűzzel, érzelmekkel tele mese volt, amelyet a valóságban is szerettem volna átélni."
Jane Eyre nem ismerte a szüleit. Tízéves koráig a nagynénje neveli. Nem érti, és nem szereti a kislányt. Hogy megszabaduljon tőle, beadja a lowoodi árvaházba, ahol a rossz körülmények ellenére szabadabban élhet, és tanulhat is. Nyolc lowoodi év után elszegődik nevelőnőnek. Nem elégíti ki ez az életforma, de egymásba szeretnek Mr. Rochesterrel, a ház urával, aki számos próbatétel után feleségül kéri. A házasság meghiúsul. A két ember számos testi és lelki gyötrelem után találkozik újra.
A színpadi változat egy önálló gondolkodású, öntudatos, minden szépre és jóra fogékony, minden cselekedetében becsületes fiatal nőt mutat be.
R.: Zsótér Sándor
dec. 18., 19.,21, Bp., Radnóti Színház
Versus
Peter Shaffer: Amadeus
Peter Shaffer mára már klasszikussá vált darabja egy különös párviadal története, melyet két zeneszerző vív egymással a tizennyolcadik századi Bécs palotáiban, hangversenytermeiben, estélyein és árnyas parkjaiban: Antonio Salieri, a kitüntetett helyzetben lévő, sikert sikerre halmozó udvari komponista, és a zabolátlan, egyszerre elviselhetetlen és elbűvölő, tudatos és infantilis géniusz, Wolfgang Amadeus Mozart. A tét a törvényen kívüli zseni számára a hivatalos elismerés, a beilleszkedés, a társadalmi értelemben vett, a túléléshez nélkülözhetetlen karrier; a maga tisztes mesterember voltába lassan beleőrülő Salierinek pedig a mindennél jobban áhított, és örökre elérhetetlen művészi nagyság.
Amadeus – Isten kegyeltje. Akit szeretnek az égiek. Megajándékozzák azzal, ami csupán kevés embernek jut osztályrészül: a zsenialitással. De valóban így van? A zsenialitás valóban ajándék, adomány, különleges jutalom, vagy inkább teher, súlyos-kegyetlen poggyász, mely csak nehezebbé, magányosabbá, veszélyesebbé teszi az életet ezen a földön, kisszerű viszonyok, mindennapi banalitások között? Rendezte: Tasnádi Csaba
dec. 16., 17., 19., 20., 21. Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház
Disz-...
Molnár Ferenc: Harmónia
Halász Judit és Lukács Sándor a próbán © Szilágyi Lóránt |
Ritkán játszott Molnár Ferenc-vígjátékot mutat be a Pesti Színház; az író Harmónia című darabját szombattól láthatja a közönség. "Régen és ritkán játszott Molnár-darabot kerestünk, így került a képbe a szerző 1932-ben írt Harmónia című darabja" - fűzi hozzá a premierhez Ács János, az előadás rendezője, hozzátéve: a vígjátékot több helyen, külföldön is játszották már különböző társulatok.
A darab érdekessége az, hogy egy kórus játszik benne. Lukács Sándor, az előadás férfi főszereplője egy karnagyot játszik, akinek dalárdája van, és a szalonvígjátékban a zene segítségével oldja meg a konfliktusokat.
A mű érvényességéről szólva a rendező úgy fogalmazott: a sikeres, boldog, kiegyensúlyozott családokban ott ketyeg egy bomba, ami felrobban. De ez egy szalonvígjáték a maga keserédes, humoros, vagy tragikomikus mozzanataival, és ebben a zene különleges spirituális segítségével oldja meg Molnár a helyzetet.
Mint mondta, rendezőként zene- és drámatörténeti érdekességnek tartja, hogy az új operák megszűnésével, az 1920-as évek után írott darabokban a zene szerepe felértékelődött. Ugyanezekben az években született a Koldusopera, amelynek berlini előadásán a vezető karnagy Theo Mackeben, a Harmónia zeneszerzője volt. Mintha a zene, mint drámai elem kezdett volna belépni a polgári színjátszásba, ennek egyik korai példája ez az előadás.
december 14.,15.,16; Bp. Pesti SzínházCombino-mesék, Galaktika (Oldaltörés)
|
Mesés programok a BKV Zrt-től Karácsony idejére. A mesét kedvelő gyermekeknek rendez a fővárosi közlekedésért felelős vállalat decemberben különleges programokat, melyeken Csukás Istvánnal és legnépszerűbb mesefiguráival találkozhatnak a kicsik. A Moszkva téren december 16-án, szombaton 10 és 17 óra között a BKV mesenapot szervez, ahol a gyermekek Csukás Istvánnal találkozhatnak, életnagyságban láthatják kedvenc mesefiguráikat, például Pom-pomot, Picúrt, Gombóc Artúrt, Sebaj Tóbiást, a Nagy Hoho Horgászt és a Legkisebb Ugrifülest, továbbá közös fotót is készíttethetnek velük. A rendezvényre, Csukás István író meglepetéssel készül: külön mesét ír a Combino villamosokról, amit a helyszínen álló Combinón minden órában meghallgathatnak a gyermekek. Az ezt követő hétvégén, december 22., 23., és 24-én a Mese-villamosnak berendezett Combino járaton is lehet a mesefigurákkal találkozni, továbbá Csukás István és Berecz András mond majd mesét a gyermekeknek. A járatok a Moszkva térről indulnak és ugyanide érnek vissza. December 22. és 23-án 10, 12, 14 és 16 órakor indulnak, míg december 24-én egy alkalommal, délelőtt 10 órakor tesz egy utat a Mese-villamos. Az utazás feltétele a Mese-villamos jegy megvásárlása, melynek ára megegyezik két vonaljegy árával. |
Előre a múltba: december az űr hónapja
Galaktika kétszázegy
Az elmúlt évtizedekben kultikussá vált Galaktika Magazin decemberben ünnepli 201. megjelenését. 1974-ben, majd 2005-ben elnyerte Európa legjobb sci-fi folyóiratának a címét, idén ünnepelte a jubileumi kétszázadik számának megjelenését. A jubileumi esemény ünnepi fogadásának a Jövő Háza ad otthont.
Az antológiának induló kiadvány 1985-re kultikus jelentőségű magazinná vált, és mára a magyar irodalom meghatározó szereplőivé lett szerzők, alkotók műveit publikálta rendszeresen. A 1995-2004 között szünetelő magazin 2004 novemberében éledt újra: ma már 22.000 példányban jelenik havonta. Tartalmainak gerincét továbbra is a világ élvonalába tartozó tudományos-fantasztikus irodalom alkotja, de megkezdődött a magazin-jellegű profil finomítása is; az új Galaktika bevezet a tudomány aktualitásaiba, a jövőkutatás érdekességeibe.
2005-ben ismét elindult a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat, amelynek gondozásában egy év alatt öt kötet jelent meg (William Gibson - Bruce Sterling "A Gépezet", Joan Slonczewski "Génszimfónia", William Gibson "A holnap tegnapja", Sir Arthur C. Clarke - Stephen Baxter "Az Idő Szeme", Neal Stephenson: Snow Crash).
Fejek, kincsek, fák, lakótelepek (Oldaltörés)
|
Birkás Ákos: Művek 1975–2006
Birkás Ákost mindmáig elsősorban „Fej”-sorozatáról ismeri a közönség, a nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek végéig programszerűen festett absztrakt ováljairól, melyekből csaknem kétszáz darab készült. Ám a festő életművének egésze, köztük a „Fejek” jó része is szinte ismeretlen Magyarországon. Nem véletlen, hiszen Birkás 1985-től egyre gyakrabban és hosszabban dolgozott külföldön. A hazai szcéna ezért nem kis meglepetéssel (sőt értetlenséggel) fogadta Birkásnak az ezredforduló körül készült új képeit: könnyedén megfestett, nagyméretű, realisztikus portréit, melyek mintha szöges ellentétben álltak volna korábbi, itthon ismert festményeivel. Birkás mára azonban még tovább távolodott absztrakt ováljaitól, egészen az – először a budapesti Ludwig Múzeumban kiállított – társadalmi-politikai tartalmú, sokszereplős, narratív jelenetekig. 2007. február 4-ig; LUMÚ |
Panelsztorik
A másik város
A Trafó kiállítása igen izgalmas felvetés köré épül. A másik város című kiállítás a kelet-európai urbanitás egy sajátos területét választja témául – az előregyártott, paneles rendszerű építkezés, a lakótelepek világát, az ott megjelenő egzisztenciális és szociális kérdéseket. Ahogy a kiállítás koncepcióját vázolva a kurátorok - Somogyi Hajnalka és Szemerey Samu - írják: a huszadik századi modernizmus társadalmi utópiáinak a lakótelepeken látható megvalósulási formái izgatták őket elsősorban.
Erhardt Miklós munkája. © Trafó |
A kortárs képzőművészet egyre gyakrabban választja témául az épített környezetet és annak kulturális dimenzióit.
A jelen kiállítás a közösségi együttműködés és autonóm művészeti tevékenység, társadalmi-tudományos koncepciók és a civil használat, a demonstratív politika és a spontán létrejövő identitások, az utópia és a lokalitás, a tervgazdálkodás és az egyéni mozgástér kettősségei által felvázolt szellemi területet igyekszik feltérképezni a paneles épített környezet kontextusában.
2007. január 27-ig; Trafó
Esterházy-kincsek
Öt évszázad műalkotásai a herceg Esterházyak kincstárából
Fedeles serleg zománcdíszítéssel Ferdinand Kunath, Bécs, 1655 © Iparművészeti Múzeum |
Az Esterházy hercegek Magyarországon páratlan, sőt európai összehasonlításban is kiemelkedően értékes kincstára szinte az egyetlen a barokk kor hazai műgyűjteményei közül, amely lényegében átvészelte a későbbi évszázadok viszontagságait.
A 17. századtól folyamatosan gyarapodó műgyűjtemény nagy része napjainkig fennmaradt, részben a fraknói (Forchtenstein, Ausztria) vár kincstártermeiben, részben a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Ennek a pazar kollekciónak a bemutatására vállalkozik most az Iparművészeti Múzeum kiállítása, a kismartoni Esterházy Magánalapítvánnyal együttműködve. A kiállítás 130 műtárgyat vonultat fel: csillogó ötvösműveket, ékszereket és díszfegyvereket, ékes kelméket - többségükben előkelő főúri viseletek -, továbbá nagyméretű, egészalakos képmásokat. A kiállított művek többsége a 16-17. században készült, alkotóik méltán sorolhatók az európai manierista és a barokk iparművészet legkitűnőbb mesterei közé.
dec. 12-től; Bp. Iparművészeti Múzeum
Mindenkinek a maga fája
Elle Dekor Fadarabok kiállítás
A szóban forgó magazin tizenöt, különböző területen dolgozó alkotót és alkotói csoportot kért fel arra, hogy álmodják meg, majd tegyék közszemlére álmaik karácsonyfáját.
A felkért textil-, divat-, üveg-, bútor- és formatervezők, képzőművészek bármiféle megkötés nélkül alkották meg a csakis rájuk jellemző darabot. Az elkészült remekművek között akad olyan, amelyik egyszerűen gyönyörködtet, vagy gondolkodásra indít, de mindegyik arra késztet, hogy felszabadítsuk kreativitásunkat és kifejezzük egyéniségünket.
A karácsonyfák a Gödör Klub lépcsőjén láthatók;Bp., V. Erzsébet tér, 2006. december 12 és december 27 között.
Roma folk, mozgás, Hanuka, elektro (Oldaltörés)
Roma zene a legjobbaktól
Ando Drom és Thierry „Titi” Robin
Az Ando Drom az egyik legjobb cigány autentikus népzenét játszó együttesünk. December 16-án a francia Thierry „Titi” Robinnal koncertezik, s a zenekar közel 25 éves zenei terméséből válogat.
Az Ando Drom meggyőződése, hogy a cigány zene eredeti hangjait, hangzását az előadóknak alkotó módon újra kell fogalmazni. Zsigó Jenő szavaival: „Az Ando Drom zene megszületése időigényes. Akkor születik meg, ha fontosak vagyunk egymás számára, ha bevárjuk, megértjük, segítjük egymást. Olyan zenészek között jöhet létre, akiket nem a könnyen megszerezhető haszon inspirál, akik védettek a felszínes tömegízlés kényszerétől.”
A december 16-i koncerten az elmúlt évtizedek zenei anyagából próbál keresztmetszetet adni a gyerek együttesből ma már világhírűvé nőtt Ando Drom. A Művészetek Palotájában lévő koncertjük az első állomása lesz annak a sorozatnak, amely a jövő évben veszi kezdetét. A koncertsorozat célja, hogy az elmúlt 25 év zenei anyagát átadják a közönségnek élőben és a készülő CD-ken is.
A koncerten játszik Thierry „Titi” Robin is, a francia cigányzene egyik legmarkánsabb figurája. Titi autodidakta lantosként, buzukisként és gitárosként olyan stílust teremtett, amely nem jellemző másra, miközben a világ szinte valamennyi cigányzenéjéből merít. Zenéjével a vándormuzsikusok, vagyis a cigányzene kontinenseken átívelő útjának képviselőjévé vált.
dec. 16; MÜPA
Egyedül
Frenák Pál Társulat: MILL & AN
© Frenák Pál |
Egy fiatal fiú kálváriáját kísérhetjük nyomon, akinek egyetlen barátja csak a saját fejében létezik, a fantáziája szülöttje. Azért teremtette, hogy legyen egy bizalmasa egy brutális, magából kifordult világban; valaki, aki társa a szenvedésben és az örömben, és akivel megoszthatja mindenét.
A körülmények, amelyek életre hívják ezt a képzelt másikat, és a vele folytatott belső párbeszédet, végül olyan erős nyomást gyakorolnak a fiúra, hogy összeroppan alattuk. Az illúzió először tehernek bizonyul, aztán szinte ellenségnek, majd idegennek. A fiú nem tudja tovább fenntartani a valakihez tartozás illúzióját, szembesülnie kell azzal, hogy az élet küzdelmeiben egyedül van. A magány kemény és lélekölő.
Frenák Pál új darabjához Agota Kristof magyar származású svájci írónő regénye, a Nagy füzet is ihletést adott. A MILL & AN-ban Frenák a tőle megszokott minimalista, ugyanakkor a hatalmas színes ballonok miatt rendkívül erős vizuális élményt adó színpadképpel dolgozik. A ballonok légies tartókötelei alkotják a szimbolikus útvesztőt, amelyből a főszereplő kétségbeesetten keresi a kiutat. A különleges látványelemekhez ezúttal ifj. Kurtág György komponálta a zenét.
dec.14., 15.,16. Trafó
Sirály
Program Hanuka idejére
A Marom Klub Egyesület egyedülálló hanukai ünnepséget rendez december 16. és 22. között a Király utcai Sirályban. A magyar zsidóság történetében először kerül sor egy nyolcnapos hanukai rendezvényre, ahol minden nap más közösség, szervezet gyújtja meg a gyertyát, rendez beszélgetést, tanulást és mulat közösen a kiváló zenészek muzsikájára.
A látogatók megismerkedhetnek a neológ, chászid, modern ortodox, és reform irányzatok hanuka-olvasatával, kiemelkedő képviselőivel, kántoraival, rabbijaival, rabbinőjével. A Szombat folyóirat a Mazsike-vel askenáz és zsidó ételkóstolót tart egy kósersági szakértő és más ízmesterek bevonásával; a Múlt és Jövő zsidó folyóirat beszélgetést rendez, ahol Gábor György, filozófus és Bitó László, író beszélget Heller Ágnessel „ìmhol vagyok" - filozófiai interpretációk a Genezis könyvéhez c. könyvéröl. Az előadások közül különösen ígéretes még az „Eszter (és Ahasvéros?) gyermekei" című, ahol Sárközy Miklós iranista beszél az Iránban élő zsidókról. A zsidó arab kapcsolatokat ezen az estén a zenei repertoár is követi. Az Udrub zenekar valamint a Monophonic az arab, zsidó, magyar és marokkói gnawa zenét egyedüli módon ötvözi. Velük együtt lép fel a cigányzene két kiemelkedő zenésze: Balogh Kálmán cimbalmos és Frenkie Látó (hegedűs). A fesztivál zenei kínálatából enm hiányzik a minöségi Klezmer muzsika, az ének és a Jazz sem. Vendégünk lesz a Veszprém Klezmer, a Nigun és a Grencsó Bio Kollektív is.
A beszélgetéseket, koncerteket érdekes filmprogram egészíti ki. A filmválogatás az elmúlt 5-10 év izraeli filmművészet remekeit vonultatja fel, melyek a zsidó állam és a zsidó identitás kérdéseit állítják középpontba – mint például a vallási vezetők szerepe a terrorizmus és a politikai konfliktusok kezelésében, a nők helyzete Izraelben vagy a kibucok felbomlása.
dec. 16-22; Sirály, Bp. Király utca
Militáns akció
Hypnosis
 |
A Merlin újabban remek új partyzenék és elektronikus produkciók színtere is lett. Örvendetes! Most a garage virágzás idején indult Stanton Warriors duó tagjai, Dominic B és Mark Yardley lép fel. Igencsak unták a korszak pehelykönnyű ritmusok és cukorédes vokálok jellemezte világát, így militáns akcióba lendültek: pörölycsapás dobokat, rézágyú basszust és felvágott nyelvű emszíket állítottak hadrendbe. 2001-ben a Prodigy-t és a Basement Jaxx-et is gondozó kiadó, az XL vette pártfogásba őket: megjelent a Stanton Sessions válogatás, mely a valaha eladott legnagyobb példányszámú breakbeat lemez lett. Ezután népszerűségük tovább fokozták több sláger "stantonosításával", nem menekült Busta Rhymes, a Gorillaz és Azzido Da Bass sem. Saját Punks nevű kiadójuk pont a hasonló bootlegekhez jött létre, viszont mára teljes értékű cimkévé vált. A sikert megneszelve a közelmúltban elcsábította őket - a Virginről ismert milliárdos - Richard Branson a saját V2-höz, ami egyben Moby otthona is. 2006. tavaszán itt jelent meg rég várt első szerzői albumuk, a The Lost Files, megannyi énekessel és MC-vel vértezve, mellé még bónuszként a Stanton Session 2 mixet tűzték. Az évet a legendás Fabriclive 30. számával zárják.
Termésük a kezdetektől fogva mindig tiszta elképzelést tükröz: tökéletes megszólalás, fülbemászó dallamok és nehéz grúvok, melyekben mindig ott lüktet a funk – ez teszi a Stanton Warriorst a breaks legnagyobb ma létező produkciójává.
dec. 15. MERLIN
Fellépők:
Stanton Warriors (Punks, XL Recordings, Mob, Fabric / UK)
Sikztah (Mecca, Győr)
Grasshop (Hypnosis, Breakbeat.hu)
Psure (Title Fight, Hypnosis)
Látvány:
MiN (Beatmap)