Flaszterbetyárok

És a hajó megy
Titanic Filmfesztivál

Girls Rock! © titanicfilmfest.hu

Kilenc szekcióban 65 merész témaválasztású, független produkciót mutatnak be a csütörtökön kezdődő Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon. Magyarország e pillanatban legfobtosabb nemzetközi filmes fesztiválja április 13-ig tart. 

Az április 13-ig tartó filmes seregszemlén a két új szekció, a Mexikói mozaik és a Japán-tenger mellett A zene mindenkié, A francia zátonyok, Az Amerika felfedezése, A bűn mélysége, A világkörüli út, A tajtékos napok, valamint A filmdokk című tematikus blokkban vetítik a világ kortárs filmtermésének legaktuálisabb művész-, kultusz-, botrány- és dokumentumfilmjeit. 
 

Zene mindegykinek

A Titanic idei különlegessége a zenei tárgyú filmek nagy felhozatala. A Zene mindegykinek című szekcióban szerepel az énekesét tragikus körülmények között elvesztett, a ma rockzenéjére igen nagy hatást gyakorló Joy Division zenekar történetét feldolgozó film (Grant Gee alkotása), a Red Hot Chili Peppers Cím nélküli doksija, valamint a Girls Rock!, amely egy kislányoknak, illetve tinilányoknak kitalált rock and roll táborról szól (Arne Johnson és Shane King alkotása). Vetítenek még egy-egy filmet a Sonic Youthról, Bob Dylanről, illetve a Sigur Rósról. A hézagpótló művek megtekintését nem csak az szóban forgó előadók vagy a populáris zene kedvelőinek ajánlja  a hvg.hu.

A fesztivál háromfős nemzetközi zsűrijének tagjai között van Mundruczó Kornél magyar filmrendező is.  Érdekesség, hogy a mustrán négy kortárs mexikói alkotást is vetítenek, közülük pedig egy, Francisco Franco rendezése, a Felégetett hidak indul a 10 ezer euró (2 millió 500 ezer forint) értékű Hullámtörők-díjért. Az alkotásokkal öt fiatal rendező mutatja be tudását, technikáját, mondanivalóját.
 
A japán filmes szekció arról árulkodik, hogy a japán filmipar az elmúlt években nagy fejlődésnek indult. A japán nagyvárosokban egyre több többtermes mozi épül, a televíziós csatornák támogatják a produkciók létrejöttét, bár ebből nem mindig művészi igényű munkák jönnek létre, hanem sokkal inkább a szórakoztatás kerül előtérbe. 
 
A Hullámtörők-díjért nyolc alkotás száll versenybe: Jeff Nichols amerikai rendező Fegyverek és emberek című filmje, a japán Hitoshi Yazaki Szamócás süti című munkája, az orosz Aszlan Galazov Megjöttek a fecskék című produkciója, az izlandi Baltasar Kormakur rendezése, a Vérvonal, a francia Serge Bozon La France című műve, a svéd Tomas Alfredson Engedj be! című filmje, a dán Ole Bornedal munkája, a Csak egy szerelmesfilm, valamint Francisco Franco Felégetett hidak című mozgóképe.
 
A filmfesztiválon olyan egzotikus, filmjeiről kevéssé ismert országok is képviseltetik magukat, mint a Fülöp-szigetek, Izland, Guatemala vagy Kazahsztán. A seregszemle 11 napja alatt Budapest közönsége a film készítőivel is találkozhat, itt lesz többek között Jeff Nichols, Aszlan Galazov, Serge Bozon, Tomas Alfredson, valamint Francisco Franco, de a magyar fővárosba látogat a Vietnamból érkező Aranysárkány-díjas Ngo Quang Hai is, illetve a cannes-i Arany Pálmáért háromszor versenybe szálló francia Olivier Assayas, aki Bording Gate című munkáját mutatja be a mustrán.
 

április 3-13; Budapest, Uránia Nemzeti Filmszínház, Toldi mozi, Vörösmarty mozi, Örökmozgó Filmmúzeum.
 

 
Hergestellt in der DDR
Összetört képek - keletnémet filmek a Műcsarnokban 
 
 

Amit alig ismertünk...

"Lipcsei underground filmek és videók 1985-től máig" címmel pénteken Claus Löser bevezetőjét követően öt filmet mutatnak be a sorozatban. Thomas Frydetzki Angyalka című morbid rövidjátékfilmje Lipcse romhalmazában játszódik, s egy nekrofil késztetésekkel terhelt fiatal nőről szól. Jörg Herold Munkában című filmje egy szocialista munkanap rituáléját játssza el, beleértve a sorakozót, a munkaszünetet és a kultúrprogramot is. Ezt követően Ulrich Polster három, dialógus nélküli alkotását, az Átváltozásokat, a Válságot és a Kantárt vetítik.

Egy elfelejtett, de nagyon is létezett ország eddig fel nem fedezett művei. "Összetört képek - a keletnémet film alkalmazkodás és függetlenség között" címmel indul vetítés- és előadássorozat kedden, A Lipcse-jelenség című képzőművészeti kiállításhoz kapcsolódva a Műcsarnokban.
 
A BBS Fórum rendezte sorozat első estjén Claus Löser kurátor vetítéssel egybekötött előadását hallhatják az érdeklődők a keletnémet független film történetéről, többek között Lutz Dammbeck, Cornelia Schleime és Helge Leiberg művészfilmjeiből vett részletekkel. Az előadás azt a hátteret világítja meg, amely az 1970-es évek végétől az NDK-ban a független filmes szcéna kialakulásához vezetett, és számos példán keresztül mutatja be ennek a mozgalomnak a sajátos esztétikáját.
 
Csütörtökön Jürgen Böttcher keletnémet dokumentumfilmes négy alkotását vetítik. Az Átváltozások című kísérletifilm-triptichon darabjait - a Potter bikája, a Vénusz Giorgione után és az Asszony a klavikordnál című filmeket - valamint a Kocsirendező című alkotást láthatja a közönség.
 
Az 1981-ben készült Átváltozásokban Böttcher a drezdai Verlag der Kunstnál kiadott, reneszánsz festők képeit ábrázoló képeslapokat "festett át", és ebből forgatott háromrészes filmet. Ez a trilógia testesíti meg a kísérleti filmkészítés egyetlen példáját, amely az állami stúdiók keretein belül születhetett - olvasható a sorozatról szóló összegzésben.
 
A Kocsirendezőben Jürgen Böttcher és operatőre, Thomas Plenert a nézőket a Drezda-Friedrichstadt rendezőpályaudvarra kalauzolja el, ahol egyhuzamban több mint 1500 vagont kapcsolnak össze, éjjel is, esőben is, hóban is. 
 

A nagy ország másik arcai
Létező Amerika

Walk The Line (A nyughatatlan, 2005)

Egy újabb izgalmas filmes sorozat! Létező Amerika címmel filmklubot indít a budapesti Örökmozgó Filmmúzeum.
 Az április 7-én induló filmklub célja, hogy tematikai és műfaji összeállításokban mutassa be az Egyesült Államok legújabb, 2000 utáni filmművészetét, s kiemelkedő, filmtörténeti értékeit. A válogatások vezérlő elve, hogy a filmek Amerika valóságáról szóljanak, a mindennapok gondjairól és örömeiről, egyszerre szórakoztatóan és elgondolkoztatóan, ugyanakkor kerülve mindent, ami az öncélú erőszak, szex, horror és fantasztikum körébe sorolható.
 
Az első sorozat zenészek életrajzát sorakoztatja fel, olyan munkákat, amelyek különböző megoldásokkal élnek, a hagyományos elbeszéléstől a teljesen újszerű, a főszereplőt "megtöbbszöröző" megjelenítésig.
 
A második blokk az abszurd film alakváltozatai közül válogat majd, azt keresve, hogy az abszurd dráma jellemzői miként  jelennek meg, megjelennek-e egyáltalán az abszurdnak mondható amerikai filmekben.
 
A későbbiekben egyebek mellett olyan témák kerülnek előtérbe, amelyeket a következőképpen határoznak meg: női kitöréspontok és férfiportrék, az álomgyár valósága, a túlzás esztétikája, a létezés peremén, az amerikai melodráma, Amerika más szemmel, a világ amerikai szemmel. 
 
Április 7-én James Mangold A nyughatatlan című filmjét (2005) vetítik, amely Johnny Cash énekes és dalszövegíró életét dolgozza fel.  Április 14-én Taylor Hackford alkotása, a Ray (2004) látható, amely azt követi nyomon, hogyan lett Ray Charles korunk egyik legnagyobb zenésze.
 
Április 21-én Bill Condon Dreamgirls című munkáját (2006) tűzik műsorra, a film egy női énektrió, a The Dreamettes sorsát ábrázolja.
 
Curtis Hanson 8 mérföld című filmjét (2002) április 28-án mutatják be. Főhőse, Jimmy (Eminem) Detroit munkásnegyedében él és egy présüzemben dolgozik. Egyetlen szórakozása, hogy a helyi klubban néha megméreti magát a rap-versenyeken.
 
Bob Dylan dalszerző-énekes életéről szól Todd Haynes I'm Not There című munkája (2007), amelyet május 5-én vetítenek.

április 7-től; Bp. Örökmozgó Filmmúzeum


Csíkszereda és Székelyudvarhely színházai
Vendégségben Budapesten

© Tomcsa Sándor Színház; fotó: Balázs Attila

A csíkszeredai Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előadásaival folytatódik a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozata április elején a Thália Színházban.
 
A sorozat keretében határon túli színházak és együttesek mutatkoznak be a magyar fővárosban. Április 2-án és 3-án a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata lép a budapesti közönség elé.
 
Első este a Thália nagyszínpadán berendezett stúdiótérben lesz látható Zalán Tibor sokkoló hatású, az emberi tűrőképesség határait, a megaláztatás lélektanát vizsgáló darabja, a Katonák, katonák, Pinczés István rendezésében. "Ha háború, akkor semmi sem szent. Nincs törvény, avagy civilek és katonák közt a törvényt katonák szabják. Ha nincs törvény, avagy ha egyoldalú, akkor logika sem feltétlen van a tettekben. És még valami, már-már közhely: a cél szentesíti az eszközt" - foglalják össze a dráma alaphelyzetét a társulat honlapján.
 
Másnap a székelyudvarhelyi teátrum a Thália Színház Új Stúdiójában Federico García Lorcának, a XX. század egyik legkiválóbb költőjének, drámaírójának fojtott szenvedélyek szőtte, gyönyörű történetét, a Yermát mutatja be. Az előadás rendezője a színház művészeti vezetője, Csurulya Csongor, aki a díszlet és a jelmezek tervezésében is részt vett. A címszerepet a marosvásárhelyi színház tehetséges, fiatal művésznője, Tompa Klára játssza.
 
A határon túli színházi sorozat április 15-én a Komáromi Jókai Színház gyermekeknek szóló darabjával, a Hófehérke meg a törpék című meseoperettel folytatódik.

Mátyás király öröksége
Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század)

A Napba öltözött asszony és a sárkány © MNG

A hazai (létező?) kulturális politika egyik nagy dobása, vagy mondjuk inkább így: prioritása idén a Reneszánsz Év. Ehhez számos rendezvény és kiállítás kapcoaslódik. A Reneszánsz-sorozat negyedik, kronológiai rendben utolsó kiállítását a Magyar Nemzeti Galéria mutatja be. A Budapesti Történeti Múzeum kiállításához kapcsolódva, Mátyás halálának événél veszi fel a fonalat, és ered annak a művészeti stílusnak a nyomába, amely mára Magyarországon összeforrt a nagy király nevével.

A kiállítás alsó időhatárát tehát a Jagelló-kor (1490-1526) adja, fölső határát pedig a 17. század utolsó harmada, illetve vége, attól függően, hogy a Magyar Királyság nyugati feléből vagy Erdélyből szemléljük a korszak művészetét. A kiállítás célja egyrészt a késő reneszánsz művészet hazai történetének legalább szemelvényekben történő bemutatása, másfelől a korszaknak a kora újkor kultúrájának egészében való értelmezése. A kiállítással komoly adósságot próbálunk törleszteni, mert a hazai művészettörténet-írásból - és következésképpen a köztudatból is - leginkább ennek a korszaknak a képe hiányzik. A kiállítás kurátora dr. Mikó Árpád művészettörténész

július 27-ig; Bp., MNG


Kalevala Revisited
Modem, Debrecen

A Csokonai Színház és a MODEM együttműködésének újabb eredményeképpen színházi ősbemutatót tartanak április 4-én este a művészeti központban. A Kalevala-történetet rendhagyó módon feldolgozó darab szövegét Szálinger Balázs költő, a kortárs hazai irodalmi színtér egyik igen izgalmas szerzője írta, a rendező-koreográfus pedig a táncszínházi-mozgásszínházi világból érkező Horváth Csaba. Az előadásban jelentős szerepet kapó zenét a neves norvég szaxofonművész, Nils Petter Molvaer szerezte. A főbb szerepeket Mucsi Zoltán, Földeáki Nóra, Horváth Lajos Ottó, Varga Gabriella és Mercs János játsszák. A Modemben három egymást követő estén látható produkciót később a Csokonai Színházban és a budapesti Trafóban is előadják.

április 4, 5, 6; Debrecen, MODEM

Flaszterbetyárok
A funktól a trashig

Brooklyn Funk Essentials © A38

Nagyhét az állóhajón: a bécsi Parov Stelar és együttese, a New York-i Brooklyn Funk Essentials valamint a szintén amerikai Death Angel lép fel a következő napokban az A38 Hajón. Lássuk a medvéket!
 
Parov Stelar (Marcus Füreder) and Band csütörtök este az elektronikus zene és a jazz ötvözetével érkezik - már nem először. Parov Stelar évekig lemezlovasként dolgozott, majd 2004-ben saját kiadót alapított, s azóta már két sikeres lemezt jelentetett meg. Mindkét korongja rendkívül eredeti, sokféle stílusból építkező zenei világot hozott. Parov Stelar és csapata visszaviszi a jazzt a táncparkettre. A művész legutóbb tavaly jelentetett meg lemezt, amelynek címe Shine volt.
 
Április 7-én hétfőn a hajó népszerű Blue Music sorozata vendégeként a Brooklyn Funk Essentials ad ízelítőt a New York-i funkzenéből. Zenéjük magán viseli a rap, a dub, a jazz, a hiphop és a világzenei stílusjegyeit is.
 
A Brooklyn Funk Essentials a kilencvenes évek elején alakult, és csakhamar brooklyni jazz-zenészekkel, rapperekkel, dj-kkel tizenkéttagúvá duzzadt és New York egyik legizgalmasabb zenei csemegéjévé vált. Már első nagylemezükön velük játszott a Budapesten is járt Maceo Parker, Dizzy Gilespie vagy a Tower Of Power Horns. Számos világturnét bonyolítottak a Parliament Funkadelic, a The Roots, James Brown, a Jamiroquai vagy Ben Harper társaságában. Kedvenceik között található a The Clash, a Kraftwerk, Muddy Waters, a Led Zeppelin és Afrika Bambaataa. 
 

Death Angel © Negative Art

A hajó vendége lesz jövő szerdán a Death Angel együttes is. Az 1982-ben alakult amerikai trashlegenda a február végén megjelent Killing Season című lemezét mutatja be. Az album a zenészek szerint a zsarnokságról, a hatására kialakuló félelemről és reményvesztettségről, az erre válaszként adott dühről és lázadásról szól. A Death Angelt négy fülöp-szigeteki származású unokatestvér alakította San Franciscóban. Kemény tempók, technikás, agresszív riffek, időnként meglepően finom akusztikus megoldások jellemzik zenei világát. A The Ultra Violence című lemezük a műfaj egyik legjobb albuma.




A szving aranykora
Gyárfás Trió feat. Fábián Juli, Szalóky Béla és Vig Tommy

Gyárfás István © Gramofon

A legnemesebb jazzhagyományokat követő és ápoló Gyárfás István Trió már évek óta viszi hírét, hogy a swing máig élő és rendkívül élvezetes jazzműfaj. A Budapesten és az ország más városaiban is rendszeresen fellépő együttes a rézfúvós hangszerek virtuózával, Szalóky Bélával együtt Európa több nagyvárosába, sőt még Kenyába is eljutott. Vig Tommy, a 2006-ban az Egyesült Államokból hazatelepült ütőhangszeres művészünk, a szórakoztatás nagymestere ezúttal azt hangsúlyozza, milyen virtuózan, stílushűen kezeli egyebek közt a vibrafont és a dobokat. Az egykor Tony Bennett, Quincy Jones, Frank Sinatra és a Miles Davis–Gil Evans Big Band társaságában is hallható művész az elmúlt hónapokban aktív szereplőjévé vált a budapesti jazzéletnek. Fábián Juli a fiatal generáció rendkívül tehetséges képviselője, aki saját formációjával, a Just In Time-mal, illetve a Barabás Lőrinc Eklektrickel való fellépései mellett a Gyárfás István Trió koncertjein is egyre gyakrabban hallható az utóbbi időben.

Gyárfás István – gitár, Czakó Péter – akusztikus basszusgitár, Cseh Balázs – dob. Vendég: Fábián Juli – ének, Vig Tommy – ütőhangszerek, Szalóky Béla – trombita, harsona.

ápr.3., Bp., Millenáris

Visszapillantó
Wim Vandekeybus - Ultima Vez (B): Spiegel /Tükör

© Trafó

A neves belga koreográfus, Wim Vandekeybus tükörbe néz, avagy egy visszatekintő, összefoglaló koreográfia a Trafó színpadán! A flamand táncélet meghatározó alakja 20 év történetét eleveníti fel: a Spiegel-ben a tánc és fizikai színház határán mozgó előadásainak legjavát kapjuk. Kirobbanó energia, kiélezett helyzetek és lenyűgöző fizikai erőnlét jellemzi a társulat munkáját.

A színpadon kilenc táncos. Testek, amelyek maximális sebességgel mozognak, más testekkel ütköznek, taszítják és vonszolják, elkapják és ellökik egymást. Ebben a durva, szinte erőszakos világban a tökéletes kivitelezés jelenti a biztonság illúzióját. A veszély szinte tapintható, a nézői lélegzetek visszafojtva. A táncosok a fizikai lehetőségeik határmezsgyéjén mozogva lenyűgöző képekben tárják elénk a vandekeybus-i világot és formanyelvet, ahol a test érzelmi csatatér, az előadás pedig extrém sport. Téglák repülnek, védtelen ízületek közelében súlyos bakancsok dobolnak - a társulat hat jelentős darabjának legemlékezetesebb jelenetei elevenednek meg.

Wim Vandekeybus, a neves belga koreográfus pályája az Ultima Vez alapításával és a What the Body Does Not Remember (Amire a test nem emlékszik) című darab bemutatásával kezdődött. Vandekeybus színpadi mozgást, zenét és filmet mesterien elegyítő munkáiban a tánc fizikai határait feszegeti: kirobbanó energia, veszély, extrém érzelmek dominálnak abban az autentikus koreográfusi formanyelvben, amelyhez két évtizede hű maradt.

Wim Vandekeybus Anna Teresa De Keermaeker mellett Belgium legismertebb, világhírű koreográfusa. Munkáiban meghatározó fontosságú a zene és a mozgás kapcsolata. Számos kiemelkedő zeneszerzővel és előadóval dolgozott együtt (Thierry de Mey, Peter Vermeersch, David Byrne, Marc Ribot, Charo Calvo, Eavesdropper, David Eugene Edwards, George Van Dam), csakúgy, mint filmesekkel és képzőművészekkel (Walter Verdin, Octavio Iturbe,). 1985 és 1987 között Jan Fabre - a legnagyobb flamand rendező - The Power of Theatrical Madness című darabjával járta be a világot, majd Fabre a már befutott Vandekeybusnak írt és rendezett egy szóló darabot 1997-ben.

április 4; 5 ; Bp. Trafó


Emlék J-nek
Hommage à Orszáczky

© Tóth György

Február 3-án – két hónappal a hatvanadik születésnapja alkalmából rendezendő életműkoncert előtt – elhunyt Orszáczky ’Jackie’ Miklós.

Az 1948. május 8-án született Jackie a Syrius együttes basszusgitáros-énekeseként vált a magyar rocktörténet kultikus-legendás hősévé, munkásságának azonban egy másik fő vonása is van: az a muzsikus volt, aki soha nem az emlékeiből élt.

Ausztráliában most díszdobozban jelennek meg összegyűjtött művei. Magyarországon pedig, a Művészetek Palotájában, ahogyan Jackie akarta, zenével búcsúznak tőle azok, akikkel együtt dolgozott. Ausztráliai zenekara és magyarországi vendégei (Tátrai Tibor – gitár, Szakcsi Lakatos Béla – zongora, Ráduly Mihály – fuvola, Borbély Mihály – tenorszaxofon és a Sturcz Vonósnégyes) úgy fognak játszani, hogy „majdnem” olyan legyen ez a koncert, ahogyan Jackie elképzelte: valamennyi meghatározó zenei korszakát megidézve.

Tina Harrod – ének, David Symes – basszusgitár, Hamish Stewart – dob, Matthew McMahon – billentyűs hangszerek, James Greening – harsona, Anthony Kable – harsona, Juanita Tippens – vokál
Közreműködik: Tátrai Tibor – gitár, Szakcsi Lakatos Béla – zongora, Ráduly Mihály – fuvola, Borbély Mihály – tenorszaxofon és a Sturcz Vonósnégyes

április 4; Bp. MÜPA