A Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül adott közvetlen, és az adókedvezményen keresztül biztosított közvetett állami támogatások alapvető konstrukciója változatlan marad. A módosítás elsősorban annak a feltételrendszerét teremti meg, hogy az állami támogatások bizonyíthatóan kulturális célokat szolgáljanak.
 
A kulturális tartalmat és a gyártási feltételeket áttekintő teszten összesen 32 pontot érhet el egy produkció, a támogatás elnyeréséhez - más feltételek teljesítése mellett - legalább 16 pontot kell elérnie egy alkotásnak.
 
Egy-egy pont jár az egyes kulturális tartalmak teljesítéséért, vagyis például azért, ha az alkotás témája része a magyar vagy európai kultúrának, a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be, magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik, egy irodalmi munka vagy iparművészeti alkotás adaptációja, illetve fontos magyar vagy európai értéket jelenít meg.

A jogszabály értelmében közvetlen és közvetett támogatás csak a film gyártási költségének feléig adható, koprodukciós alkotásoknál a magyar hozzájárulás 50 százaléka a limit. Ez alól kivételek az alacsony költségvetésű filmek, ahol 90 százalék a támogatás felső határa, feltéve, hogy a gyártási költség a magyar filmeknél nem több 237 millió, míg a magyar részvételű koprodukcióknál 467 millió forintnál (korábban egységesen 500 millió forint volt a határ).
 
Úgynevezett "nehéz filmnek" a javaslat szerint az minősül, amelynek várhatóan nem térül meg a gyártási költsége. Itt a támogatás aránya szintén 90 százalék, de minden további megkötés nélkül.

Az uniós szabályok szerint a nemzeti támogatások legalább 20 százalékát más tagállamok részére is meg kell nyitni. Ez nem jelenti azt, hogy a támogatás 20 százalékát kötelező külföldi cégnek adni, a lehetőségen van a hangsúly.

Ha Brüsszel is rábólint a filmtörvény módosításában szereplő új elemekre, visszatérhetnek a külföldi produkciók, amelyek többnyira kivártak az elémúlt félévben. Taba Miklós, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságának vezetője szerint a filmtörvény továbbra is vonzóvá teszi Magyarországot a filmes produkciók számára.
 
Ha Brüsszel is "zöld lámpát mutat", végre lesz újra érvényes filmtámogatási rendszer, megszűnik a bizonytalanság, amely Brüsszel vizsgálódása miatt fél évig fennállt - mutatott rá a filmiroda vezetője, hozzátéve: "nagyon nehezen tudja elképzelni", hogy Brüsszel a jelenlegi álláspontját a közeljövőben felülvizsgálja. Felidézte, hogy noha az elmúlt fél évben nem regisztráltak új produkciókat, "volt tartalékban annyi terv, amennyi bőven kifutott", a 2007. december 31-ig regisztrált filmek ugyanis még a régi szabályozás szerint kaptak támogatást. 
 
Kálomista Gábor, a Producerek Szövetségének elnöke szerint pozitív előrelépés lesz, ha az Európai Unió is elfogadja az új rendszert: visszarendeződhet a filmgyártás a korábbi állapotába, vagyis külföldi produkciók érkezhetnek Magyarországra, és a magyar filmgyártók is élni tudnak az adókedvezmény lehetőségével.
 
Ugyanakkor hozzáfűzte: nem számít arra, hogy már ebben az évben tömegesen áramlanak a külföldi produkciók Magyarországra, hiszen aki már idén forgatni akart, az elkötelezte magát valamely más európai országban.
 
Kálomista Gábor szerint a fő kérdés az, vissza tudja-e csábítani Magyarország jövőre azt a jelentős mennyiségű munkát, amit elijesztett a 20 százalékos adókedvezmény lebegtetése. Ezért elég sokat kell majd dolgozni - mondta.