Idén november 26-án és 27-én a világ hatvan országában rendezik meg a vásárlásmentes napot: a szervezők közel százezer résztvevőre számítanak. A Buy Nothing Day 2010 hivatalos Facebook-oldalán eddig több mint 12 ezren igazolták vissza, hogy csatlakoznak a mozgalomhoz.

Itthon a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) karolta fel a kezdeményezést, melynek honlapján az öncélú költekezés ellen kampányolnak a szervezők. A „krónikus túlfogyasztást” minden környezeti, pszichológiai és politikai gond forrásaként aposztrofálják. „Akkor történt, amikor először hallottad, hogy a jégtáblák megolvadnak a jegesmedvék alatt? Vagy amikor elolvastad, hogy már az anyatej is mérgez? Vagy amikor először kóstoltál igazi, lédús házi paradicsomot? Esetleg, amikor rájöttél, hogy ha a Föld lakosságának csak a fele él úgy, mint mi, 20 év múlva mind hullák leszünk? Ezek azok a pillanatok, amikor hirtelen valamit új szemszögből látsz és rájössz: másképp is lehetne élni. És hogy úgy kellene élni” - szól a felhívás.

Kicsit olyan ez, mint a cigarettásdoboz hátulján olvasható, elrettentőnek szánt felirat, miszerint a dohányzás halált okozhat. Tisztában vannak ezzel azok is, akik képtelenek lemondani a füstölésről, csakhogy a legtöbben mégsem veszik tudomásul - vagy igyekeznek figyelmen kívül hagyni - a potenciális veszélyeket. A vásárlásmentes nap is úttörő kezdeményezés, csakúgy, mint a dohányfüstmentes vagy az autómentes nap, más kérdés, hogy a 24 órás, önként vállalt pénztárca-bezárással rá lehet-e szoktatni az embereket a tudatos fogyasztásra a média uralta világban, ahol a reklámok fokozott költekezésre sarkallnak. És hogy azok, akik egy napig hajlandóak „jó útra térni”, másnap nem rohannak-e be az első plázába, hogy megjutalmazzák magukat a kényszerű „böjtölésért”.

Kényszeres költekezés. Súlyos teher

Végel Dániel

„Két éve tartom magam - ezen a napon - a vásárlási tilalomhoz. Először nagyon nehéz volt, mert elfelejtettem, hogy otthon nincs semmi a hűtőben. Végül mégsem rohantam a boltba, inkább átmentem a szüleimhez vacsorázni” - meséli a harmincéves Mónika, aki idén felkészült: egy nappal korábban bevásárolt. Nem így a húszas évei végén járó Anna, aki szerint felesleges a felhajtás, hiszen ha valaki korábban jól megrakta a szatyrát, mondván, feltankol a kieső napra is, eleve többet költött, vagyis lényegtelen, hogy ezen a napon nem nyúl a pénztárcája után. „Aki tudatosan él - nem csak egy napig -, úgyis megfontolja, hogy mire, mennyi pénzt ad ki, hogyan óvhatja környezetét és egészségét” - teszi hozzá, majd megenyhül: elismeri, hogy a kezdeményezés legalább felhívja az emberek figyelmét a túlzott fogyasztással járó problémákra.

„Tavaly 40-50 ember vett részt a világnapon rendezett nejlonfa-akcióban - nejlonzacskókat aggattunk egy fára, cserébe vászonzacskókat adtunk -, de bízunk benne, hogy az idei helyszín több embert megmozgat majd” - válaszolta megkeresésünkre Lőrincz Zsuzsa, a TVE munkatársa. Az idei Ne Vásárolj Semmit Nap keretében a szimpatizánsok a Vörösmarty téren péntek délután egytől kettőig leragaszthatták pénztárcájukat, hogy a karácsonyi dömping előtt - az egyik legnagyobb fővárosi vásár közvetlen közelében - tudatosítsák magukban: a pénzköltés nem boldogít.

Az emberek egyre inkább odafigyelnek vásárláskor arra, hogy milyen terméket választanak, hajlandóak mérlegelni, ha olyan fogyasztási cikkeket vesznek, amelyek nem külföldről érkeztek, akkor tesznek valamit - ha csak egy minimális lépést is -, a kevésbé szennyezett a levegőért, ha pedig magyar árut választanak, azzal a hazai gazdaságot támogatják - magyarázza a tudatos fogyasztás alapelveit Lőrincz Zsuzsa, hangsúlyozva, hogy a világnap és a rendezvény csak egy módja a figyelemfelhívásnak, a lényeg, hogy az üzenet eljusson az emberekhez. Mint mondja, aki bátrabb, az év bármely napján kipróbálhatja, milyen érzés, ha megállja költekezés nélkül, nem rohan be feleslegesen - csak egy csokiért - a boltba.

Shoppingolási lázról ugyanakkor szó sincs, a magyar lakosság vásárlási hajlandósága stabilan alacsony - legalábbis ez derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet és a Corvinus Egyetem közös, őszi felméréséből. A cég tavaszi kutatása szerint a magyar fogyasztók tudatosabbá váltak: fontos szempont lett a termékek ára, a napi fogyasztási cikkek esetében pedig nőtt az akciós vételek aránya. Más kérdés, hogy a kedvezményes árú termékek vásárlása nem jár együtt a minőségi fogyasztással, sem a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Ráadásul tény, hogy a karácsonyi bevásárlások idején azok is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni, akik egyébként nem tehetnék meg, mert „így illik”.