Tarlós István az ATV Egyenes beszéd című műsorának csütörtöki adásában arról beszélt, hogy noha Csurka Istvánnak vannak olyan darabjai, amelyeket elő kell adni, A hatodik koporsó című nem az. Jelezte: elolvasta a darabot, tartózkodik attól, hogy alkotói szempontból minősítse, ugyanakkor a végével baj van, az egy "igazságtalan, bizonyíthatatlan, elvakult állásfoglalást" tartalmaz.
A városvezető az előadóművészeti törvényre hivatkozva elmondta, hogy fenntartóként nem avatkozhat bele a műsorpolitikába, még akkor sem, ha őt teszik felelőssé, ha bemutatják a darabot. Hozzátette, hogy el fogja mondani a véleményét és bízik abban, hogy az ér valamit, joga van a figyelmeztetéshez.
A főpolgármester szólt arról is: megingathatatlan abban, hogy nem szabad letagadni, ami a múltban megtörtént, és képviselni kell, hogy vannak dolgok, amelyek többé nem ismétlődhetnek meg. Úgy vélte: óvatosabban kellene bánni az "antiszemita fegyverrel", mert nem biztos, hogy jó módszer mindig ilyet kiabálni, amikor nem feltétlenül szükséges. Most azonban igazuk van azoknak, akik a darab bemutatásával szemben fogalmaznak meg véleményt, mert annak a vége "enyhén szólva nagyon necces".
A hatodik koporsó című darab ősbemutatója az Új Színház új évadának műsorán szerepel. A teátrum csütörtöki közleménye "kulcsfontosságú" előadásnak nevezi, amely várhatóan a szezon "húzó darabja" lesz.
Fischer Ádám karmester augusztus közepén közölte, hogy ősszel nemzetközi aláírásgyűjtést szervez, addig különböző nyugat-európai lapokban tiltakozik a hazai kulturális élet viszonyai, elsősorban A hatodik koporsó bemutatása ellen. Fischer szerint A hatodik koporsó bornírt és kegyeletsértő, generációkat gúnyol és csúfol ki, azt feltételezi, hogy a vészkorszakról az áldozatok, vagyis a zsidók maguk tehetnek, ezért ellenállást kell tanúsítani a bemutatása ellen - mondta lapunknak Fischer Ádám karmester, aki nemzetközi aláírásgyűjtést kezdeményez ősszel a darab Új Színházi színrevitele ellen.
A darab lényegét Radnóti Sándor esztéta foglalta össze a Népszavának: "arról szól, hogy az amerikai zsidó bankárok által vezetett zsidó világ-összeesküvés határozta meg a trianoni békét, amelynek fő célja Magyarország felosztása volt, mert "a magyar történelmi vezető osztály uralta" magyar birodalom húsz év múlva negyvenmillióssá növekedve Európa legerősebb tényezőjévé válhatott volna."