szerző:
Tossenberger Adél
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Karády Katalin varázsa abban rejlett, hogy titokzatos volt, és csak nagyon keveset lehetett tudni a magánéletéről. Bár az 1940-es éveket zömmel a Nyáry Pál utcai lakásában töltötte, a szomszédok sem tudták sokáig, hogy köztük él. Inkognitóban járt-kelt, de a légópincébe neki is le kellett mennie. Egykori szomszédja, Csöpi néni emlékszik vissza az együtt töltött két hétre.

"Jó hangulat volt a légópincében, együtt énekeltünk. Közben be kellett húzni a függönyöket, és ötpercenként szóltak a szirénák" – így emlékszik vissza a 90 éves Csöpi néni (Korompai Elekné) arra a két hétre, amit a második világháború idején együtt töltött el Karády Katalinnal a Nyáry Pál utca (akkor még Kaas Ivor utca) 9. pincéjében a légiriadók alatt.

Csöpi néni
©

Az együtt töltött napok azért is voltak különlegesek, mert Karády misztikus és titokzatos imázsához híven olyan elvonultságban élt a házban, hogy sokáig nem is tudtak a jelenlétéről. "Már 1944 előtt is itt lakott, de nem tudtunk róla, mert inkognitóban volt" – meséli Csöpi néni, aki 75 éve lakik V. kerületi lakásában. "Nappal sosem lehetett látni, vagy ha láttuk is, nem ismertük fel, mert úgy öltözött, mint egy férfi. Mindig nadrágban, fiúruhában járt. Nem nézett ki nőnek, na." Karády a nagy nyilvánosság előtt is az angolos ruhákat szerette, amihez – ahogy egy interjúban fogalmazott – elég egy férfias pecsétgyűrű.

Mindeközben Karády a nyilvánosság előtt szexszimbólum volt. Minden nő olyan frizurát akart, mint az övé, és úgy akart öltözködni, mint ő. A 40-es években rövid idő leforgása alatt több mint háromszáz klubot alapítottak rajongói.

©

"Megkérdeztük az öreg házmestertől, hogy kik járnak itt éjszaka, és ő árulta el, hogy Karády Katalin van itt." Csöpi néni szerint a Gestapo és a rendőrség folyton kereste. Karády 1944. március 19-e után, a német megszállást követően lett nemkívánatos személy. A Magyar Rádió nyilas kormányzás iránt lojális személyekre cserélt vezetősége betiltotta dalainak sugárzását, mondván azok "idegenek a magyar lélektől", és "érzelmi téren végeznek lélekrombolást".
Karády elszigetelődése fokozatosan erősödött a szélsőjobb előretörésével.

"És újra kezdtem az életem"

"1944. április 18-án tartóztatott le a Gestapo. Bebörtönöztek, először a Zrínyi utcában, majd a Pestvidékiben, és naponta vittek vallatni föl a Sváb-hegyre, kihallgatásra: kikkel vagyok összeköttetésben? Miért veszem pártfogásomba az üldözötteket, a másvallásúakat? […] Vallattak. Ütöttek, vertek naponta, agyba-főbe. A fogaimat kiverték. Hajamat tépték. Hadd ne részletezzem, hogy mi mindent csináltak, hiszen ilyesmire ennyi év távlatából sem emlékszik vissza az ember szívesen."

Karádyt ’44 nyarán engedték ki, három hónap után. "Nyár vége volt, már őszelő, amikor szabadon engedtek. A lakásomat kifosztva, üresen találtam. És újrakezdtem az életet."

"Segítettem, bújtattam"

A nehéz időkben Karády sok emberen segített, zsidókat bújtatott, amiben nagy segítség volt, hogy nemcsak a Nyáry Pál utcában, hanem a Lepke utcában és a Művész utcában is volt egy-egy lakása. Csöpi néni úgy tudja, itt, az V. kerületben is volt két olyan éjszaka, amikor oda menekített embereket, de erről a házmester semmit sem árult el nekik.

A színésznő erről az időszakról nem szeretett beszélni, de egy Mezei Andrásnak adott interjúban kivételt tett: "Tisztességes, becsületes ember voltam és az is maradtam, ugyanúgy, mint a többi neves ember, akiket velem együtt elvittek, hogy csak Jávor Pált és Titkos Ilonát említsem a hosszú sorból azok közül, akik még csak nem is másvallásúak, hanem katolikus emberek voltak. Keresztények, velem együtt. Hogy nagyon sok embert mentettem meg abban az időben, nem számít ellenállásnak? A vád valójában az volt ellenem, hogy szemben álltam a korszakkal. Aki jól figyelt, az mindezt kiérezte a dalaimból. […] Azzal a korszakkal azért szálltam szembe, mert ki merem mondani ilyen giccsesen: az én gyenge lelkületem nem bírta elviselni, hogy tízezrével viszik az embereket a vagonokba, a halálba. […] Segítettem, bújtattam, hiszen három lakásom volt akkoriban, és ha már elvittek valakit, utánamentem, és kihoztam Kistarcsáról is."

©

A titokzatos férfi

A színésznő a 78 négyzetméteres, nappalis-hálós Nyáry Pál utcai lakásban nem volt egyedül, egy férfi élt vele, de róla senki sem tudta, pontosan kicsoda – jobb híján az öccsének gondolták.

Csöpi néni elbeszélése szerint ez a férfi látta el Karádyt. Mindennap kint takarított, ha pedig autogramot akartak kérni a színésznőtől, ez a fiatalember vette el az aláírásra váró fotókat, és ő is adta aztán vissza. Karády sztárságának teljében arról beszélt, hogy nagyon kimerítik a rajongók. "Ha elmegyek, az utcán lesnek meg, épp ezért nem megyek sehova. Otthonülő vagyok." Egy interjúban, hárítva a megállapítást, hogy az egész egyénisége és magatartása démoni, Karády azt mondta: "Dehogy! Jaj, csak egyszer lehetnék kicsit érdektelen".

Titokzatosságával azt is elérte, hogy azóta is a legkülönbözőbb pletykák terjednek többek között nemi identitásáról is. Amikor felvetjük Csöpi néninek, hogy a színésznő egyesek szerint férfifaló volt, mások szerint leszbikus, nevetve csak annyit mond: "Erről senki nem győződött meg. Úgysem látta senki, mindegy, mit mondanak."

Karády naponta 170 levelet kapott, és ezekre mind válaszolt is, de mivel ez havi 1400 pengő postaköltséggel járt, több interjúban is megüzente, hogy ha lehet, küldjenek neki válaszbélyeget, mert ezt nem bírja anyagilag. Ezekben a levelekben a rajongók a legkülönfélébb dolgokat kérték tőle a fotókon és autogramokon túl: ruhát, pénzt, protekciót, nászajándékot, lábmelegítőt, vagy éppen két kiló szemes kávét.

A művésznő egykori lakása az első emeleten
©

"Összemelegedtünk"

1944. szeptember 1-e és 20-a között tíz nagy erejű bombatámadás érte Budapestet. Ekkor már Karády sem tehette meg, hogy a lakásában marad. "A légó alatt ott volt velünk a pincében, ott aztán összemelegedtünk. Le kellett neki jönni, nem maradhatott fent" – mondja Csöpi néni, aki a borzalmakon túl kellemes emlékeket őriz ezekből a napokból.

"Aranyos volt, kedves volt. Akkor már nem volt titokzatos, felszabadult lett, mert emberek között volt, és a gyerekek elvonták a figyelmét. Kérdezni viszont nem lehetett tőle, úgysem felelt" – emlékszik vissza Csöpi néni.

©

Amikor egy interjúban finoman megjegyezte a riporter, hogy Karádyt nagyon ritkán látják nevetni, vagy örülni, a színésznő azt válaszolta: "Hiába. Ilyen a természetem. Csak mások arcán szeretem a mosolyt". Épp ezért nem egyszer látogatta meg a katonakórházban a sebesült honvédeket – énekelt, és cigarettát vitt nekik.

Csöpi néni emlékei szerint Karády 1944. szeptember 12-én tűnt el. A bombázások után pár napra még visszatért, de a lakása tönkrement, vele együtt az a száz darab porcelánmadár is, amit szenvedélyesen gyűjtött. A ház felső két emeletét pusztították el a bombák, de senki sem halt meg. Még az a néni sem, aki fekvőbeteg volt, és nem tudott lemenni a légópincébe. "Nem volt semmi probléma, elég biztonságos volt a pince."

A házat hamar újjáépítették, azóta pedig Csöpi néni szerint semmi sem változott. Szereti a környéket, azt mondja, barátságosak az emberek, minden rendezett és szép, főleg az esti kivilágítások.

Idős kora ellenére ma is mindennap eljár sétálni, felbuszozik a Gellért-hegyre, bevásárol a piacon vagy a Nagycsarnokban, és főz magának. Lehetőleg székelykáposztát, az a kedvence. Ha pedig senki nem hallja, eldúdol néhány tavaszi Karády- vagy Szeleczky Zita-dalt. Bár Karádyt énekelni szerinte nem könnyű.

A nosztalgia helye
©

Ha valaki szeretne nosztalgiázni, és Karády Katalin fotói, korabeli poszterei és relikviái (kesztyű, bunda, kávéscsésze, sál, evőeszköz, cigarettatárca) között meginni egy csésze kávét, az nézzen be a Karády Katalin Múzeum Kávéházba a Lövőház utcában.


A róla szóló albumot átlapozgatva privát szokásairól is sokat megtudunk. Hogy Virginia cigarettát szívott, a paprikás krumpli volt a kedvenc étele és a golf a kedvenc sportja, a villanymasszázst is kipróbálta, és nagyon sokat költött cipőre és harisnyára.


Saját mércéje szerint nem töltött sok időt a szépítkezéssel: ötnaponta járt fodrászhoz, és öt-hathetente arctisztításra. Egy interjúban pedig így adott tanácsot nőtársainak: "Ja, és hogy el ne felejtsem. Aki szép akar lenni, egyék sok-sok gyümölcsöt. Különösen az almát ajánlom. Én bevallom, szabadidőm jórészét almaevéssel töltöm." A bundája zsebébe is mindig csúsztatott párat.

Ez a néhány hónap csak egy apró szelet Karády életéből, aki – miután a Gestapo üldözte, és a kommunizmusban sem jutott hely a Horthy-rendszer ünnepelt sztárjának, 1951-ben elhagyta ezt az országot, és elkezdődött egy új élet.

Csöpi nénivel Budapest100 – a 100 éves házak ünnepén találkoztunk először, ugyanis a Nyáry Pál utcai ház is idén lett százéves. A lakók pedig nem csak ezt ünnepelték meg: három éve minden évben megemlékeznek Karády születésnapjáról is, aminek pontos éve szintén sokáig rejtély volt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Állami korrupció és erősödő fasizmus: aktuálpolitika a színpadon

Állami korrupció és erősödő fasizmus: aktuálpolitika a színpadon

András herceg először szólalt meg azóta, hogy szexuális visszaéléssel vádolták meg

András herceg először szólalt meg azóta, hogy szexuális visszaéléssel vádolták meg

Íme a világ legjobban gyorsuló utcai autója, ami a Teslákat is állva hagyja

Íme a világ legjobban gyorsuló utcai autója, ami a Teslákat is állva hagyja

Soros György: Erkölcsi kötelességünk, hogy a CEU ne hagyja el Budapestet

Soros György: Erkölcsi kötelességünk, hogy a CEU ne hagyja el Budapestet

Egyre ellenállóbb mikrobák miatt bukik az EU 500 milliárd forintot

Egyre ellenállóbb mikrobák miatt bukik az EU 500 milliárd forintot

Rejtély, hogy mi történik az oxigénnel a Marson

Rejtély, hogy mi történik az oxigénnel a Marson