“Az első időszakban nem is gondoltam volna, hogy mi valaha is koncertező zenekarként lehetünk jelen a hazai piacon, nemhogy az egyik legtöbb fellépéssel rendelkező, egész évben jelen lévő formáció legyünk” – Farkas Róbert zenekarával eleinte csak az élőzenés szórakoztatás kávéházi hagyományát szerette volna feleleveníteni. “Egy olyan albumot akartunk készíteni, amit ha betesznek a kávéházakban, nem kimennek, hanem bejönnek az emberek, hogy mi ez a jó muzsika.”

Farkas szerint a hétéves formáció sikerére még ők sem számítottak igazán. “A debütáló lemezt 2007-ben, a nagy érdeklődésre való tekintettel egy este két egymás utáni koncerten is bemutattuk, ezt követően pedig rögtön elkezdtek jönni a különböző felkérések. Az pedig, hogy egy – bár ismert neveket felsorakoztató – de végülis ismeretlen produkcióra ennyien kíváncsiak, azt jelenti, hogy amögött bizony van valami” – mondja.
Egy kicsit mindenki

“A résztvevők is érezték, hogy a Budapest Bárban sokkal több van, mint csupán pár koncert. Ehhez persze szükség volt arra is, hogy az általam meghívott vendégénekesek nagyon érdeklődjenenek az új közeg iránt, főleg, hogy sokuknak van egyfajta kötődése a cigányzenéhez. Kiss Tibi nagyapja például ezüstkoszorús magyar nótaszerző volt, vagy ott van Lovasi, aki a sorkatonai szolgálat alatt a laktanyában vendéglátózott.

"Bennük volt a muzsika” – mondja Farkas, aki azt is elárulja, miért imádják a gyerekek, fiatalok, középkorúak és idősebbek egyaránt a Budapest Bárt. “A negyven pluszosok azért szeretik, mert már nem feltétlenül vágynak hangos rock koncertekre és a műfajjal is tudnak azonosulni, a huszonévesek pedig olyan idolokra jönnek be, akiket eddig teljesen más környezetben láthattak.” A Budapest Bár ars poeticája a hegedűművész elmondása szerint eddig is a háttérzene előtérbe helyezése volt abban az értelemben, hogy a kávéházi szórakoztató muzsikát a koncertterembe emelték. Ez a törekvésük a zenekar új lemezén a legszembetűnőbb.

“Az album talán legnagyobb meglepetése, hogy megszületett az első Budapest Bár-dal, amit Szűcs Krisztián írt és közösen hangszereltünk. Eddig mindig régi dalokat vettünk elő, áthangszereltük, leporoltuk őket, de ezek a források kimerülőben vannak. Egy csak feldolgozásokat játszó zenekar pedig egyébként sem működhet sokáig” – magyarázza az indítószámként szereplő Húszezer éjszakás kaland előtörténetét Farkas, aki azt is megjegyzi, hogy a jövő azokban a dalokban van, melyek bár cigányzenekarra íródtak, mégsem a cigányzenekartól megszokott hangzást képviselik. “Ahogy Szűcs Krisztián fogalmazott, a jó nótának valahol Szécsi Pál és a Madness közt kell lennie.”

Merőben más hátteret képvisel az ezt követő Multimilliomos jazzdobos, melyet Behumi Dóri és Ferenczi György duója kelt életre. “Vannak olyan dalok, amelyeket játszunk koncerten, de eddig valahogy nem kerültek fel egyik albumunkra sem. Pedig ha otthon is meghallgathatja őket a közönség, csak még nagyobb ünnep lesz számára egy-egy élő fellépés” – jegyzi meg a Budapest Bár alapítója, aki szerint a “táncos nyári lemezzel” eljött a Multimilliomos jazzdobos ideje.

Az album nagy újításának számítanak a fel-felbukkanó elektronikus elemek, melyek kidolgozásáért többek között a Colorstarból ismerős Keleti András felelt. Neki köszönhető, hogy a Troli-trolibuszra vártam én című Kazal László klasszikus is “elektro-swingesen szólal meg”. Farkas Robinak, mint mondja, ráadásul "a szövege is nagyon tetszik, vicces és nagyon kedves”.

Igazi korszakváltásnak számít ezután a lemezen szereplő Utolsó szerelmes dal. “Már régóta játszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha Mező Misi is énekelne a Budapest Bárban, de csak most jött el az alkalom, hogy felkérjem. Azt mondtam neki, hogy olyan dalt énekeljen, amit nagyon szeret, ami igazán közel áll hozzá. Misi imádja az LGT-t, így szinte egyértelmű volt a választás. Nagyon grooveos muzsikáról van szó, ráadásul én is effektezett hegedűt használok, tehát nagy kihívás volt” – mondja Farkas, aki kifejezetten örül annak, hogy a könnyedebb dalok mellett néhány “súlyosabb nóta” is felkerült a lemezre.

“Ezt nem nagyon kell magyarázni” – vélekedik a hegedűművész a Mr. Alkohol című Koncz Zsuzsa-dal átdolgozásáról, amely a Budapest Bár értelmezésében “kicsit swinges, franciás dallá” változott. Szerencsére nem kell sokat várni egy újabb LGT gyöngyszemig: a Boogie a zongoránt már Lovasi András tolmácsolásában hallhatjuk. “Ez a nóta még tavalyról maradt ránk, egy müpás koncertünkről. Lovasi Andris azt mondta, szívesen felénekli, mert szereti a számot. Ennek a dalnak a hangszerelésén nem is nagyon változtattunk, hiszen az eredeti áll neki a legjobban” – állítja Farkas, aki szerint a legnagyobb érdekesség, hogy így is szólhat egy cigányzenekar.

“Régi nagy vágyam volt ez a retróhangzás” – utal a hegedűművész a távolabbi műfajt képviselő, az ABBA Money, money, money című számának átdolgozására, melyet a Budapest Bár tagjai, “zenekari, instrumentális számként muzsikálnak el”. Az Én mellettem elaludni nem lehet című dal  Psota Irén előadásában vált igazán híressé. Itt  Németh Juci kvalitásos énekesnőhöz méltó módon mutatja be teljesen új oldaláról a slágert, mely – több más klasszikussal egyetemben – eddig is “sűrűn elhangzott a Budapest Bár élő koncertjein”.

“Frenkkel egy teljesen más dalt néztünk a próbán, ami valahogy semelyikünknek sem tetszett. Tudtam, hogy az egyik kedvenc énekese David Bowie, úgyhogy megkérdeztem, hogy Frenk, nem tudsz valami jó David Bowie nótát?” – emlékszik vissza Farkas a lemezen található Tonight előtörténetére. A David Bowie – Tina Turner féle reggaes verzióból indultunk ki, annak felgyorsítottuk a tempóját és így alakult ki a funkys – reggaes lüktetéső Budapest Bár változat.

Jóval közelebbi sláger a Heaven Street Seven Dél-Amerika című dala, melynek újragondolása Farkasnak meglepő mód csak tavaly nyáron jutott eszébe. “A dalszerző Szűcs Krisztiánnak is nagyon tetszett, hogy a Dél-Amerikát elektroswingbe dolgozztuk át. Az pedig már csak érdekesség, hogy a dalt nem is Krisztián, hanem Behumi Dóri énekli, akinek köszönhetően tényleg jó kis bulis nóta született.”

Az album zárószáma egyértelműen Erdős Virág dalszövegírói vénáját dicséri, elvégre az Ezt is elviszem magammal Farkas szerint is kiemelkedő költészeti teljesítmény. “Nagyon erős a szöveg, nekem ez az egyik kedvenc dalom. Még a Rájátszásról emeltük át a Müpa koncertünkre, onnan jött az ötlet, hogy kerüljön rá a lemezre is. Jó döntés volt, tökéletes végszava ez az albumnak.”