Hercsel Adél
Hercsel Adél
Tetszett a cikk?

Talán csak a földönkívüliekről hallhatunk-olvashatunk több áltudományos elképzelést és összeesküvés-elméletet, mint a székely-magyar rovásírással kapcsolatban. Ugyanakkor valószínűleg soha nem ismerték annyian ezt az írást, mint ma. Sándor Klára nyelvész a székely írással kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket foglalja össze nemrég megjelent kötetében.

Vannak, akik minden írás ősének tekintik, mások előszeretettel származtatják közvetlenül a sumer vagy az etruszk írásrendszerekből, de írásjeleinek eredetét már az egyiptomi hieroglifákból is sikerült levezetni. A nyelvtudósok többsége által ma már leginkább csak székely írásként említett írásrendszer azonban már származott a Szíriuszról közvetített sugallatból, de vannak, akik a bábeli zűrzavar során létrejött nyelvek egyikének tekintik.

A székely íráshoz kötődő elméletek egyik sajátos vonulata szerint a székely írásnak létezett egy úgynevezett pálos rovásírás verziója is, amelynek emlékei zömmel dél-amerikai barlangokban maradtak fönt az ott élő pálos szerzetesek jóvoltából. Ezen túl a székely írást – főként az utóbbi években – előszeretettel értelmezik nyilas és neonáci emblémaként, és tüntetik föl a magyar nép nagyságának, dicső múltjának igazolásaként. Az tény, hogy már Szálasi Ferenc Nemzet Akaratának Pártjának jelvényében is székely betűk szerepeltek.

©

A székely írás nyomában című kötet emlékeztet, hogy ez a téma heves érzelmekkel átitatott ideológiai viták kérdésévé vált. Az sem véletlen, hogy sokan – a székely írással kapcsolatos ábrándos őstörténet-teremtési kísérletek, dilettantizmus és politikai indulatok miatt – gondolkodás nélkül szemétdombra hánynának mindent, ami a székely ábécével kapcsolatos. A rejtélyes írásban kétkedőket csak megerősíthette Horváth Iván irodalomtörténész nemrégiben fölbukkant „koholmányelmélete”, miszerint a székely ábécét a 16. századi humanisták hozták létre a hunutód székelyeknek tulajdonítva.

A székely írás mint az univerzum rejtélye

A „koholmányelméletet” azonban – mint Sándor Klára leszögezi – a 20. század során előkerült 13-14. századból származó székelyföldi templomfeliratok minden kétséget kizáróan cáfolták. A székely ábécé első, ma ismert, megbízhatóan megfejtett emléke a 13-14. század fordulójáról származik, amelyből arra következtethetünk, hogy ekkorra már kialakult a székely ábécé csaknem teljes betűsora. A korabeli emlékek alapján az is megállapítható, hogy a székely írás története rétegződést mutat, továbbá azt is, hogy az ábécé jelkészlete tudatos alkotás.

A székely írás 34 írásjegye valószínűleg nem egy korból származik. A jelkészleten megfigyelhető a grafikai egységesítés nyoma: az ábécé alaprétegét a 11-13. század során azért egészíthették ki újabb elemekkel, hogy minél pontosabban illeszkedjen a magyar hangrendszerhez. A betűalakokból az is látszik, hogy vésés, karcolás, rovás emlékét őrzik: a formák kialakításakor feltűnően kerülték a vízszintes vagy a köríves alakzatokat. A székely betűk csak a 17. században kezdtek jelentősen módosulni a tollal írás következtében: a kézírásban megjelentek a kerekebb formák és a vízszintes vonások is, mert a latin betűs íráshoz szokott kéz másképp vezette a vonalakat.

Sándor Klára
©

Az azonban továbbra is rejtély, hogy a székely írás pontosan honnan származik. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a székely írás eredetét valamelyik nyugati ótörök ábécében kell keresnünk, amelyhez később az írás megalkotói a cirill és a glagolita ábécéből kölcsönöztek jeleket az ábécé hiányainak kiküszöbölésére. A kutatók úgy vélik, őseink még a honfoglalást megelőző évszázadokban, a Kazár Birodalomban vehették át az ábécé alapjául szolgáló írásrendszert, amely valószínűleg valahol Kelet-Európában jöhetett létre.

Székely földönkívüli vagy Székelyföldön kívüli?

A székely írás eredeténél talán csak a vele szorosan összefüggő történelmi feladvány, a székelyek eredete kérdésesebb. Az idők során sokféle népet véltek már a székelyek elődeinek: rokonították már őket a cserkeszekkel, a besenyőkkel, a hunokkal, a bolgárokkal, vagy a kabarokkal, de még a mongolokkal is. A kutatók körében a viták központját a székelyek „magyarságának” vagy „idegenségének” kérdése jelenti, vagyis az, hogy a székelyekben a többi magyar határvédelmére szervezett népcsoportot vagy inkább a magyarsághoz a honfoglalás előtt csatlakozott önálló, eredetileg török nyelvű etnikum utódait kell keresnünk.

A „magyarpártiak” elsősorban azzal érvelnek, hogy a székelyek hagyatéka semmiben sem különbözik a magyarok többi részének régészeti anyagától. A „csatlakozottnép-pártiak” pedig abból indulnak ki, hogy a székelyek önálló névvel, írással, hagyománnyal és jogszokásokkal rendelkeztek, ráadásul már a 12. századi krónikákban is önálló etnikumként szerepeltek. Az utóbbi elmélet azonban hiába tünteti föl a székely írást a székelyek török eredetének bizonyítékaként, Sándor Klára könyvében figyelmeztet: a saját írás önmagában nem automatikusan alkalmas annak igazolására, hogy a székelyek önálló etnikumként csatlakoztak a magyarokhoz.

A székely graffitis paptól a pápista titkosírásig

A „csatlakozottnép-párti” és „magyarpárti” vita részekén gyakori ütközőpont a székely írás használatának kérdése is: a székely írást vajon a magyar nép egésze vagy csak a székelyek ismerték? Az egészen biztos, hogy a székely írással kizárólag magyar nyelvű szövegeket jegyeztek le, és az is, hogy a székely írás korai, autentikus emlékei mind a Székelyföldről kerültek elő. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a székely írás milyen funkciókat tölthetett be, de a fennmaradt emlékekből leginkább arra következtethetünk, hogy a székely írás a székelyek egyik identitásjelző szimbóluma volt.

A székelyföldi templomokban talált székely betűs feliratok lényegében nem különböznek a mai „itt jártam” típusú graffitiktől. A mívesebb feliratok mesteremberektől származnak, akik mintegy márkajelzésként látták el kézjegyükkel munkájukat, az egyszerűbbek pedig a templomokban szolgáló papok névjegyeit őrzik. Sándor Klára szerint egyelőre a legcsekélyebb jele sincs annak, hogy a székelyek ábécéjüket valaha a kommunikáció hétköznapi eszközeként használták volna. A székely írás elsődleges szerepe inkább szimbolikus lehetett: annak bemutatása, hogy alkalmazója ismeri a székely betűket, és valamiért fontosnak tartja, hogy ezt a világ tudomására hozza.

A székely írás a Székelyföldön kívüli használatban egészen más funkciót látott el. Az ábécé Erdélyen kívüli története Mátyás udvarában kezdődött, de azt nem tudjuk, hogy miként került az írás a királyi palotába, ahol kivirágzott a székely írás kultusza. Mátyás udvarának humanistái a székely írást az ősi hun-szkíta örökség maradványának tartották, amely egyértelműen bizonyítja a magyarok hun származását. A 16. század végére általánossá vált a székely írás és a héber ábécé összekapcsolása, a magyar nép dicső eredetének és kiválasztottságának bizonyítékaként.

©

A 17-18. században is nagy népszerűségnek örvendett a székely írás használata és kutatása. A fennmaradt emlékek tanúsága alapján a székely írást ismerő papok és diákok a székely ábécét kulturális kincsnek tartották, és nem egyszer titkosírásként használták. A 19. században erősen visszaesett a székely írás népszerűsége: új kultusza a század végén kezdett kialakulni. A 20. században készített feljegyzések, kiadványok, levelek, cserkészábécék és társaik lényegében behatárolhatatlan új korpuszt hoztak létre.

Több kritika, kevesebb romantika

Egyelőre tehát semmi bizonyítékunk nincs arra nézve, hogy a székely ábécét a magyarság egésze ismerte volna, de még az sem biztos, hogy használata a Székelyföldön is széleskörű lett volna. „Valószínűleg soha nem ismerték annyian a székely írást, mint ma, és soha nem tapadt hozzá annyiféle értelmezési lehetőség, nem váltott ki olyan indulatokat, s nem volt identitásjelző szerepe sem olyan sokféle, sem olyan intenzív, mint ma. A székely írás eredetéről alkotott elképzelések sora, „valódiságának” elismerése vagy tagadása szoros kapcsolatban van a magyar és a székely identitással, a magyar etnogenezis és a székelyek történetének kérdésével, és azzal, hogy a székely írás koronként változó jelentőséggel kapott szerepet a magyar történeti tudat fölépítésében – állítja Sándor Klára.

A kutató szerint pontos válaszokat akkor kaphatunk a székely írás származásával kapcsolatban, ha a tudósoknak végre sikerül megtalálniuk azt az írást, amely a székely írás közvetlen ősének tekinthető. A nyugati ótörök írások emlékeinek gyarapodása azonban reményt adhat arra, hogy ez egyszer bekövetkezhet.

A székely írás nyomában című könyv szerzője szerint a székely írás kérdésében a ma körülötte burjánzó romantika helyett a szigorú kritika, továbbá nem a nagy tudományos elméletek, hanem a részletes és alapos filológiai munka fogja elhozni a várt eredményt és az áttörést.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bemutatták a második magyar versenyfilmet is a Berlinalén

Bemutatták a második magyar versenyfilmet is a Berlinalén

Pintér Sándor üzlettársai megint bevásároltak a biztonsági piacon

Pintér Sándor üzlettársai megint bevásároltak a biztonsági piacon

Ahány ország, annyi oltásútlevél, káosz fenyeget

Ahány ország, annyi oltásútlevél, káosz fenyeget