Tetszett a cikk?

A kreatív- és kulturális ipar hétmillió embert foglalkoztat a kontinensen, azaz ötször többet, mint például a telekommunikációs szektor. A kultúra megbízható GDP-termelője az államoknak.

Milyen mértékben járulnak hozzá a kreatív- és kulturális iparágak Európa gazdasági teljesítményéhez? – tette fel a kérdést a szerzők európai szervezete (GESAC), amelynek a hazai Artisjus is aktív tagja. Az elemzés elkészítésével az EY (korábban Ernst & Young néven ismert) tanácsadó cég párizsi irodáját bízták meg, amely tizenegy alszektorra bontva vizsgálta a kreatív- és kulturális ipart: könyvpiac, újságok és magazinok, zene, előadóművészetek, televízió, film, rádió, videojátékok és egyéb játékok, vizuális művészetek, építészet és reklám.

Kiderült, hogy a maga 535,9 milliárd eurós évi forgalmával, a kreatív-és kulturális ipar Európa egyik legmeghatározóbb szereplője, 4,2%-kal járul hozzá a kontinens GDP-jéhez.

A szektor a harmadik legnagyobb munkaadó az építőipar és vendéglátóipar után, megelőzve például az autógyártást. A kreatív- és kulturális iparág ráadásul erősen támaszkodik a helyi munkaerőre, és sok fiatalt vonz: a dolgozók mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Ráadásul még a gazdasági válság legnehezebb éveiben is 0,7 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma.

„Ez most nem csak egy újabb európai elemzés egy szektorról, itt sokkal nagyobb a tét” – véli Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója. „Sokan ugyanis kizárólag úgy tekintenek a kreativitásra és a kultúrára, mint ami anyagi terhet jelent a társadalomnak és az államnak, amire mindig csak költeni kell. Ez az elemzés megmutatja, hogy valóban iparágként kell tekinteni erre a szektorra, ami mind gazdaságilag, mind a foglalkoztatásban jelentős értéket képvisel itt Európában. Ez a mi erős oldalunk.”

Az EY európai volumenű tanulmánya a zenei területet vizsgálva külön kitért a Sziget fesztiválra is. A világ tíz leglátogatottabb fesztiválja közül öt Európában van, ezek egyike a népszerű budapesti rendezvény. A felmérés keretében megkeresték Gerendai Károlyt, a fesztiváliroda ügyvezető igazgatóját, aki elmondta az elemző cégnek, hogy a Sziget iroda évközben 50-60 embert foglalkoztat, de a fesztivál ideje alatt ez a szám 9000-re emelkedik. „A fesztiválszervező cégek igen jelentős munkáltatók, amelyek elsősorban magasan képzett, helyi, fiatal munkaerővel dolgoznak. A feladatokat nem tudjuk távoli országokba kiszervezni, ezért helyi szinten különösen fontos a gazdasági szerepünk” – mondta Gerendai.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!