Már milliós bevételt hozott az Észak-Korea által kifogásolt film

Több mint egymillió dollár bevételt hozott mozis forgalmazása első napján, csütörtökön a hányatott sorsú amerikai filmkomédia, Az interjú, annak ellenére, hogy csak mintegy 320 kisebb moziban kezdték el vetíteni - közölte a gyártó, a Sony Pictures.

  • MTI MTI
Már milliós bevételt hozott az Észak-Korea által kifogásolt film

Az Észak-Korea által hadüzenetnek tekintett és a filmstúdió számítógépes rendszerének feltöréséhez - egy amerikai cég elleni eddigi legpusztítóbb kibertámadáshoz - vezető filmet kevesebb mint tizedannyi moziban játsszák, mint ahányban normális körülmények között tennék.

Sony Pictures
"A rendkívüli kihívást jelentő körülményekre tekintettel rendkívül hálásak vagyunk mindenkinek szerte az országban, aki eljött, hogy megtapasztalja a film nyújtotta élményt e rendhagyó forgalmazás első napján" - hangoztatta közleményében a Sony Pictures terjesztési elnöke, Rory Bruer.

A boxoffice.com internetes portál szerint a 44 millió dollárból forgatott filmszatíra, amelyben a CIA felbérel két, interjúra készülő riportert Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor megölésére, legalább 20 millió dollárt hozott volna a karácsonnyal egybekötött hosszú hétvégén a hagyományos, széles körű mozis forgalmazás esetén.

A három legnagyobb amerikai mozihálózat - az AMC, a Regal és a Carmike - egyelőre nem vállalta a forgalmazást a számítógépes kalózok fenyegetései miatt.

A közölt első napi adat nem tartalmazza a digitális terjesztés bevételeit. A filmstúdió egy külön e célra létrehozott csatornán, valamint több más internetes platformon tette letölthetővé már szerdától a vitatott produkciót, amelynek kölcsönzése hat, megvásárlása pedig 15 dollárba kerül. A digitális forgalmazásról még nincsenek adatok.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?