Dragomán György író szomorúan emlékezett a Nobel-díjas íróra. Mint elmondta: személyesen nem ismerte, de a Sorstalanság nagyon sokat jelentett számára. "Amikor először elolvastam, azt éreztem, hogy itt valami nagyon fontos dolog történt. Amit a nyelvvel csinált, abból rengeteget tanultam. Ezt a rettenetes történetet úgy tudta elmesélni, hogy újrateremtette a nyelvet" - fogalmazott Dragomán György, akinek a Sorstalanság annak idején elég korán került a kezébe, és azóta is gyakran elolvassa. Szerinte a művet kétévente újra kell olvasni.

A Magyar Írószövetség szerint Kertész halálával nemcsak a magyar, hanem az európai és egyetemes kultúra is kevesebb lett. Szentmártoni János, a szövetség elnöke azt mondta, hogy Kertész Imre ugyan nem volt az Írószövetség tagja, de életműve intézmények fölött álló érték, a gyászban valamennyi magyar író osztozik.

Koltai Lajos, a Sorstalanság című film rendezője azt mondta, "hatalmas veszteség érte az irodalmat és Magyarországot, nagyon nagy ember ment el". A Sorstalanság volt az a regény, amelynél először érezte, hogy nemcsak fényképezni szeretné, hanem megrendezni is - mondta.  Koltai Lajos fantasztikus emberként beszélt Kertész Imréről, aki megajándékozta az írásával, a bizalmával és a barátságával. "Nagyon elmenőben volt már" - tette hozzá szomorúan.

Fazekas István

Szántó T. Gábor író, a Szombat című folyóirat főszerkesztője szerint Kertész Imre egyszerre volt konzervatív és radikális író. "Kertész Imre azokhoz a 20. századi zsidó írókhoz tartozott, akik vitatkozó viszonyban álltak zsidóságukkal, de mindvégig megőrizték a zsidóságuk révén szerzett tapasztalatot és a kívülállásból eredő tisztánlátást" - fogalmazott. "A Sorstalanság című művében az élményanyag feldolgozása azon a nézeten alapul, amely szerint a civilizáció kiszolgáltatottá teszi az embert mindenféle hatalommal szemben, kezdve a gyerekkorban az apai hatalomnak, a szülői hatalomnak való kiszolgáltatottsággal. Ez a későbbiekben szófogadóvá teszi az állampolgárt, így lényegében minden megtehető vele" - mondta Szántó T. Gábor.

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója azt mondta, nagyon szép emlékei vannak Kertész Imréről. "Utoljára talán egy koncerten találkoztunk, amelyről a szünetben haza kellett mennie, mert nem tudott már sokáig egy helyben ülni". Kertész Imre "nagyon szerette a zenét, nagyon művelt volt és mindenekfelett kivételesen emberséges" - idézte fel. Mint mondta, "nagyon fáj, hogy elment, de jó, hogy a művei fennmaradnak".

Kőbányai János, a Múlt és Jövő című folyóirat főszerkesztője Kertész életművének alapja a magány volt. Mint mondta, nagyon megrendítette az író halálhíre, dacára annak, hogy arra minden percben lehetett számítani, hiszen évek óta szenvedett részint a betegsége, részint pedig az egész életművét megalapozó magány miatt, amelyen a 2002-ben neki ítélt irodalmi Nobel-díj sem segített. Ez az elismerés nem tudta helyettesíteni azt, amit "egy normális irodalmi élet", elfogadás jelentett volna - mondta Kőbányai János.

Hafner Zoltán irodalomtörténész, szerkesztő úgy fogalmazott, Kertész Imre teljesen egyedi jelenség volt a magyar irodalomban. Mint mondta, az íróval 1994-ben találkoztak először, és barátság alakult ki köztük. Noha valóban "radikális gondolkodású", a posztmodern számára nehezen értelmezhető író volt, de "aki ismerte, tudja, hogy nem volt megosztó személyiség" - mondta Kertészről. "Egészen biztos vagyok benne, hogy nem ő tette magát megosztóvá, hanem a környezete nagyon nehezen tudta elviselni azt, hogy Nobel-díjat kapott" - hangsúlyozta Hafner Zoltán. Hozzáfűzte: az irodalmi Nobel-díj olyan fénytörésbe helyezte az írót, amely "nem nagyon felelt meg a valóságnak".

Dalos György Berlinben élő író, történész azt mondta, mindent túlélő barátság volt közte és az elhunyt író között. Kertész Imrének "volt egy olyan rejtett iróniája, amely a mondatok között maradt. A mondatok vitték az iróniát, és az irónia a cselekményt. Egy ilyen mély, tragikus sorsot ironikusan előadni, ez volt az ő nagy művészete" - fogalmazott.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szintén megrendülését fejezte ki az író halálával kapcsolatban, mint írják, "Kertész Imre világirodalmi rangú életműve az egyetemes irodalmi kultúra maradandó, kikezdhetetlen értéke, nemzeti önismeretünk fontos igazodási pontja", halála az európai szellemi élet és a teljes magyar könyvszakma pótolhatatlan vesztesége.

Kertész, a "nagy óva intő"

Josef Ostermayer osztrák kulturális miniszter "nagy óva intőként" méltatta Kertész Imrét. "Szüntelenül fellépett a totalitárius rezsimek ellen. És nem riadt vissza a mai Európa szélsőjobboldali áramlatainak kritikai magyarázatától sem" - fogalmazott.

MTI / EPA / Georgios Kefalas

Michael Müller, a német főváros főpolgármestere azt mondta, "az irodalmi metropolisz Berlin egy nagy és fontos személyiségét veszítette el" Kertész Imre halálával. Berlin mindig is büszke volt és az is marad, amiért "sok éven keresztül városunkból beszélt a teljes őszinteségnek és emberiességnek ez a világszerte meghallgatott hangja" - tette hozzá.

Monika Grütters, a német szövetségi kormány kulturális ügyekért felelős államminisztere is közleményt adott ki. Mint mondta, Németország köszönettel tartozik Kertész Imrének, amiért "keserű tapasztalatai" ellenére nagyra becsülte a németeket. A magyar író a holokausztról szóló könyvei révén "egy pillanatra megállította a történelmet" - fogalmazott.

A KDNP együttérez a gyászoló családdal

Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonból írt Kertész Imre családjának. "Megrendülten értesültem róla, hogy a Sorstalanság szerzője, nagyszerű írónk és műfordítónk már csak halhatatlan sorain keresztül lehet velünk" - írta. "Úgy vélem, Kertész Imre regényeit olvasva az egész emberiség láthatja más fénytörésben a saját sorsát. Világhírű alkotásával rámutatott, hogy az ember élni akarását és szabadságvágyát semmiféle önkény nem győzheti le" - fogalmazott.

Áder János államfő szerint Kertész Imre írói életműve a szabadság és a boldogság iránti vágyról szól, mindannyian hálásak lehetünk bátorságáért, következetes őszinteségéért. Élete ajándék volt mindazoknak, akik szerették, ismerték, olvasták, megértették - írta a családnak címzett levelében. Tudta, hogy a külső szabadság hiányát csak a lélek szabadságával lehet kibírni - üzente a köztársasági elnök.

Tarlós István főpolgármester azt írta, a főváros saját halottjának tekinti díszpolgárát, Kertész Imrét, akinek a halálával "a magyar kultúrát pótolhatatlan veszteség érte".

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint Kertész "halála felmérhetetlen veszteség nemcsak a magyar, de az egyetemes kultúra számára is".

A Fidesz közleményében azt írta, Kertész Imre műveivel, gondolataival sokaknak segített a diktatúrák elnyomását feldolgozni és másokkal megértetni. Tisztelettel búcsúznak Kertész Imrétől, és őszinte részvéttel osztoznak a család bánatában - üzente a kormánypárt.

AFP / Pool / Henrik Montgomery

Tóbiás József MSZP-elnök szerint Kertész Imre művei a humanizmus és az egyetemes erkölcs alapkérdéseihez adnak fogódzót "őszinte szembenézéssel, az emberi természetről kialakított mély filozófiai tudással". "Szívből gyászolom a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb képviselőjét" - tette hozzá.

Az LMP szerint Kertész Imre munkájával hozzájárult a jelenkori magyar történelem, különösen a két emberellenes diktatúra feldolgozásához, és így megértéséhez. Kertész Imre egész életében józan, végiggondolt és történelmi léptékű gondolatokkal járult hozzá a magyar köz- és irodalmi élethez. Betölthetetlen űrt hagyott maga után - fogalmazott Schiffer András pártelnök.

Az Együtt szerint Kertész megújította a jelenkori regény műfaját, és óriási dicsőséget szerzett a magyar nemzet számára azzal, hogy kiérdemelte a Nobel-díjat". Ennél azonban többet is tett - folytatták -, mivel hozzájárult a huszadik század egyik legnagyobb sorstragédiája, a holokauszt feldolgozásához, a vészkorszak utáni újrakezdéshez, ahhoz, hogy az európaiak újra békében éljenek egymással, és többé ne forduljanak egymás ellen.

A KDNP együttérzését fejezte ki a gyászoló családnak. Kertészről annyit írt a kisebbik kormánypárt, hogy "a legnagyobb nemzetközi elismeréssel öregbítette a magyar irodalom hírnevét".