Az elmúlt 12 évben 2,5-szeresére nőtt az Integrált Betegjogi Szolgálathoz panasszal fordulók száma. Csaknem kétharmaduk az egészségügyi ellátáshoz való jog miatt fordult a betegjogi képviselőkhöz – hangzott el a Népszava Szike podcastjának legújabb epizódjában, amelyben Weidinger Kinga egészségügyi szakjogásszal és Weltner János sebész főorvossal beszélgettek.
A betegek nemcsak a különböző vizsgálatok, hanem a kezelésekre való várakozás hossza miatt is panaszt tettek.
„Az egészségügyi törvény az emberi méltósághoz való jognál említi azt, hogy egy beteget csak a legszükségesebb ideig lehet várakoztatni” – idézte fel a jogi helyzetet Weidinger Kinga egészségügyi szakjogász a Szike adásában. Hozzátette: nincs egzaktan meghatározott időtartam arra, hogy mennyi ideig lehet várakoztatni egy beteget az ellátásig. Az egészségügyi törvény betegjogokkal foglalkozó része rögzíti azt, hogy a beteget tájékoztatni kell a várólistára helyezés okáról, a késedelem várható időtartamáról, illetve annak az esetleges következményeiről. Hogy ez mindig megtörténik-e a gyakorlatban, az – a jogász tapasztalata szerint – intézményenként változik.
Weltner János szerint nem az intézmények tehetnek a várólisták túlzott hosszáról, hanem a költségvetési források és a kapacitások hiánya.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján még mindig jelentős gondot okoznak a várólisták. Júniusban a három leghosszabb várólistán – csípő- és térdprotézisért, valamint szürkehályog-műtét miatt – több mint 29 300-an vártak műtéti beavatkozásra, míg 2025 márciusában ugyanezekre a beavatkozásokra még „csak” 27 ezer beteg várt.
