Sándor Lipót főherceg a XVIII. század végén „mulatóhely gyanánt” kapta a Nyulak szigetét, és magyar Schönbrunnt álmodott az akkor még sűrű erdő helyére. Később a szigetre világfürdőt terveztek, az első termálvizes kutat 1867-ben fúratta meg József Károly Lajos főherceg. A tervezéssel megbízott Ybl Miklós szinte teljesen be akarta építeni a területet, kávéházat, ivócsarnokot és nyári lakokat képzelt el a szigetre.
A töredékesen megvalósult Ybl-féle komplexum ékköve az 1873-ban átadott Margit fürdő volt, azonban a terület igazi karrierje a századfordulóra megépített szárnyhíd után kezdődött, hisz onnantól kezdve a megközelíthetőség már nem volt probléma. 1908-ban a főváros megvásárolta a területet, öt év múlva pedig a Margitsziget Gyógyfürdő Rt. vette át, és aknázta ki annak lehetőségeit hatvan évig. Később a monte-carlóihoz hasonló kaszinót is terveztek oda.
1921-ben elkészült az első, akkor még fabódékból álló strand, amit 1937-ben a mai Palatinus váltott fel. Ettől északra, 1928-ban alakították ki a most felújítandó teniszpálya elődjét, a Centre Courtot, a fürdőtől délre pedig lovaspólópálya épült, de volt agyaggalamb-lövészeti pálya, mozi, atlétikai stadion is. 1938-ban végül a színésznép is megtelepedett, átadták a 3500 személyes Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, a Nagyrét helyét pedig 1945-ig kilenclyukú golfpálya foglalta el. A második világháborúban azonban szinte rommá lőtték a szigetek épületeit. A Nagyszállót és a sportlétesítményeket, köztük az 1965 óta tervezője nevét viselő, többször bővített uszodát újjáépítették, ám a sziget gyöngyszemét, a Margit fürdőt, hosszas hezitálás után, 1958-ban lebontották.
A félig-meddig megvalósult grandiózus álmokról hosszabban az e heti HVG-ben olvashat.
