Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

A magyar történelem egyik legszomorúbb csatája helyén pazar emlékhelyet alakítottak ki 1991-ben, ám annak évek óta nincs igazi gazdája. Ma ”Életveszély!”-táblák figyelmeztetik az arra tévedőket. Úgy tudjuk, most van esély és pénz is a rekonstrukcióra.

1241. április 11–12-én a Batu kán által vezetett mongolok gyakorlatilag megsemmisítették IV. Béla király mintegy 60-65 ezer főre becsült magyar hadseregét.

A tatárjárás e végzetes ütközetének 750. évfordulójára a kétszeres Kossuth-díjas, Ybl-díjas építész Vadász György tervei alapján építettek emlékművet: egy jelképes sírhalomra az itt elhunyt keresztény katonák, püspökök emlékére ide-oda dőlő fakereszteket helyeztek el, a halom középen pedig egy kettős kereszt magasodott, amelyre egy lélekharangot is szereltek. Az egyik kereszten egy szárnyas angyal is vigyázott a hősök emlékére. Kezdetben a halom közepén lévő kráterből hatalmas reflektorok világították meg a kettős keresztet, kívülről pedig az egész dombot.

Életveszély

Mindez ma elkeserítő állapotban van. Már a bejáratnál is sokkal feltűnőbb az „Életveszély”-tábla, mint a csata leírását tartalmazó leírás. Azt is az erre tévedő látogatók lelkére kötik (egy fityegő A4-es papírra írva), hogy csak saját felelősségre lépjünk be az emlékhelyre.

Kattintson galériánkért!
hvg.hu

És tényleg: a gyalogosbejáró, amely mára elkorhadt vasúti talpfákból áll, csak az első akadály, amelyet a siralmas állapotú emlékmű nyújt. Közelebb érve látható, hogy számos kereszt vízszintes eleme leesett, több egyszerűen kidőlt. Az egykor az egész emlékművet uraló kettős kereszt is tőből eltört, a halmon hever. A vaskorlát eldeformálva, a szárnyas angyalból egy szánalmas torzó maradt.

A halmot műanyag szalaggal körbekerítették, és újabb táblákon hívják fel a figyelmet, hogy balesetveszélyes a spirálösvényen felsétálni, és bárhogy a keresztek közelébe menni, vagy netán az omladozó, a halom közepére vezető alagúton átkelni.

Minden az enyészeté. Hogy valaki mégis jár errefelé, az csak abból derül ki, hogy a területen a füvet lekaszálták. Ezen kívül bármihez nyúlunk, bármire taposunk – elrepedhet, kitörhet.

A 777. évfordulóra megújulhat

Az emlékhely évek óta egyre lehangolóbb látványt nyújt, eddig – bár több fórumon jelezték az állapotokat – esély sem volt a felújításra. Mint a 83 éves Vadász György lapunknak elmondta, tudott a szomorú állapotokról, és nagyon fájlalta, hogy eddig nem kapott nagyobb figyelmet a Muhi melletti halom.

Kattintson galériánkért!
hvg.hu

Néhány hete azonban megkereste őt a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) azzal, hogy még idén teljes körűen felújítanák az emlékhelyet, és ebbe őt mint tervezőt is bevonnák. „Úgy volt, hogy augusztusban elkezdődnek a munkálatok, de húzódik a dolog. Amikor arról beszélünk, hogy segíteni kell, még mindenki jelentkezik, de amikor konkrét munkáról van szó, vagy leutazásról, akkor a tervezőn kívül nem nagyon mozgolódik a kijelölt hivatal.”

A felújítás szándékát a hvg.hu kérdésére a NÖRI-től is megerősítették. Mint írták, ismerik az emlékhely helyzetét, műszaki állapotát, és saját költségvetési forrásaik felhasználásával valóban tervezik (és az előkészületek már zajlanak is) annak teljes rekonstrukcióját. A tervezett befejezés és átadás a terveik szerint 2018. április 11-én, a muhi csata 777. évfordulóján lesz.

Több tízmillió

A NÖRI azt írta, az emlékhely műszaki állagfelmérése, illetve a felújításának tervezése folyamatban van, a felújítás költségeiről a műszaki állapot, illetve az elvégzendő feladatok összességének az ismeretében lehet pontos számokat mondani. Vadász egyébként úgy becsüli, hogy a rekonstrukció 20-30 milliós beruházást igényel.

Kattintson galériánkért!
hvg.hu

A Miskolcot az M3-assal összekötő autópályától 2 kilométerre található, egykor szebb napokat látott emlékhely az 1991-es megnyitásától 2005-ig a helyi önkormányzat fenntartásában működött, addig nem is volt különösebben probléma, az új létesítmény még nem igényelt nagyobb ráfordítást, a falu elbírta annak rendben tartását.

Akkor azonban átkerült a megyei önkormányzathoz, és a miskolci Hermann Ottó Múzeumnak kellett volna működtetnie. Mint Rácz József, muhi polgármestere (1990–2005-ig volt, illetve 2014-től újra ő a falu első embere) lapunknak elmondta, a "megyei időkben" sajnos nem fordult szinte semmilyen figyelem az emlékhelyre. A 2013-as múzeumi törvény alapján azonban visszakerült a településhez a működtetés, de a helyzet ettől sem lett jobb, ugyanis állami forrást ehhez nem biztosítottak. Az ötszáz fős kisfalu viszont nem volt képes felújítani az addigra az enyészeté lett emlékparkot. Saját erőből maximum annyira telik, hogy lekaszálják időnként a halmot és környékét.

A megyei fenntartás éveiben benőtte a gaz a területet, és leginkább a keresztekre felfutó borostyán okozott pusztítást a gerendákban, emiatt rongálódott meg a közel 70 fakereszt fele. Ezek javítása vagy cseréje mellett az egész dombot is rendbe kell tenni, az emlékhely sétányainak vasúti talpfáit is ki kell cserélni. A polgármester azt sem hallgatja el, hogy a természetes enyészet mellett a vandalizmus is hozzájárult a mai állapotokhoz.

Kattintson galériánkért!
hvg.hu

Rácz József egyébként szintén arról számolt be, hogy a település elnyert egy 21 milliós felújítási támogatást. Ez még szerinte kevés a teljes rekonstrukcióhoz, de a NÖRI támogatásával már újra eredeti szépségében pompázhat az emlékhely. A tervek szerint a felújítás után újra lehet díszvilágítás is, sőt szeretnének állandó személyzetet is foglalkoztatni.

A tatárjáráskor IV. Béla elmenekült, de amikor valamilyen – a történészek által máig vitatott – okból egyszer csak kivonultak az országból a mongolok, a király elkezdte újjáépíteni az országot. Lehet, hogy az emlékhely ezt is megismétli, és annak lerobbanása után azt is újjáépítik?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!