A háború utáni német kultúra egyik legfontosabb teljesítménye, a kísérletező, az egyszerre pszichedelikusan elszállt és gépies krautrock alapzenekarát 1968-ban alakította a basszusgitáros Czukay Irmin Schmidttel, a gitáros, Michael Karolival és a dobos Jaki Liebezeittal.

A jazz és az experimentális rock elemeit elképesztően sajátos módon elegyítő Can, mely dalszerzését többnyire az improvizációra építette, 1969-ben adta ki első lemezét, és 1989-ig összesen 12 albumot adott ki.

A Gdanskban (az akkori Danzigban) 1939-ben született Czukay – aki 1963 és 1966 között a komolyzeneszerző Karlheinz Stockhausen tanítványa volt – 1977-ben hagyta el az együttest és szólópályára lépett, de rengeteg zenésszel és zenekarral dolgozott együtt, többek közt Brian Enóval, David Sylviannel, vagy a Eurythmicsszel. Ő volt a modern elektronikus zene egyik úttörője is.

Flickr / Creative Commons / s8

Legutóbbi lemeze, a 11 Years Innerspace 2015-ben jött ki.

A zenei világ gyászolja. Íme, a Radiohead-vezér, Thom Yorke és a Portishead-alapító, Geoff Barrow Twitter-üzenetei:

������Can������ https://t.co/XiJjC7e9y2

— Thom Yorke (@thomyorke) 2017. szeptember 6.

Rip Holger Czukay
of to the massive jam in the sky.... pic.twitter.com/xSZxmKsn9V

— Geoff Barrow (@jetfury) 2017. szeptember 5.