Nagyon várja a világ a bombahíreket a kis, modulárisan építhető atomerőművekről
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
Leonardo vagy nem Leonardo? – ez a kérdés több mint egy évszázada foglalkoztatja a Szépművészeti Múzeum szakembereit, akik szeretnének fényt deríteni a Ferenczy István szobrászművész hagyatékából 1914-ben a múzeum tulajdonába került bronzszobor körüli rejtélyre.
A válasz többször változott. Volt, hogy a mű egyértelmű Leonardo-címkével fő helyen szerepelt az állandó kiállításon, és volt, hogy szinte megszégyenítve húzódott meg a hatalmas épület valamelyik eldugott folyosóján, mert még az is megkérdőjeleződött, hogy egyáltalán Leonardo korában készült.
A legújabb eredményeket összefoglaló, angol nyelvű tanulmánykötet éppen a mostani budapesti kiállítás előestéjén jelent meg a Szépművészeti Múzeum gondozásában, a kurátor, Kárpáti Zoltán szerkesztésében és bevezető tanulmányával. Annak, hogy a széles körű kutatások máig nem hoztak teljes bizonyosságot, egyszerű oka van.
A stíluskritika és a természettudományos vizsgálatok eredményeinek elemzése összehasonlításon alapul. Jelen esetben viszont hiányzik az összehasonlítási alap, így hiába tudható ma már például ezreléknyi pontossággal a budapesti Lovas bronzötvözetének összetétele, nem lehet megállapítani, hogy ez megfelel-e a Leonardo által használt anyag összetételének. Ezek a kutatások mégis igen fontosak, mert eddig nem született olyan eredmény, amely kizárná, hogy Leonardo az alkotó.
A szobor eredetéről szóló teljes cikket elolvashatja a friss HVG hetilapban!
HVG
