„Húzd el a firhangot, meglátod  az égi virág közt a borzdisznót” – Ha esetleg nem értené a fenti mondatott, önnek nagy szüksége van a most megjelent Nagy magyar tájszótárra! A több, mint ezer oldalas kötet,ötvenezer szava között böngészve kiderül, hogy a „mai magyar nyelven”, arra bízattunk valakit, hogy, ha elhúzza függönyt, meglátja, hogy a búzavirág között egy sündisznó bújik meg.

"Azt gondoltuk, itt lenne az ideje, hogy az 1960-ban lezárt Új magyar tájszótár után hatvan évvel ismét összefoglaló enciklopédikus szótáruk jelenjen meg a magyar tájszavaknak" - hangsúlyozta Kiss Gábor, a kötetet megjelentető Tinta Kiadó igazgatója, a Nagy magyar tájszótár főszerkesztője.  A Nagy magyar tájszótárnak minden eddigi tájszótárnál nagyobb a merítése, a Kárpát-medence minden régiójából tartalmaz szép számmal szavakat, és csaknem 200 év nyelvállapotát tükrözi.

A függöny népies változata a firhang szó nagyon sok helyen megtalálható volt, ami a nyelvújítás során kialakított függöny szó miatt szorult ki a köznyelvből és csak a nyelvjárásokban élt tovább. A kemence kitakarítására használt, kukoricahajból vagy szalmából készített seprű pemet elnevezése 13 szótárból lett összegyűjtve, az ösztökét vagy az almáriumot (fiókos, üveges szekrény), a latorját (létra) vagy a langallót is sok nyelvjárásban használták. A sündisznónak 21 különféle megnevezése található meg a szótárban: régen például borzdisznónak, tövisdisznónak vagy tövises kutyának is hívták. A búzavirágnak is 14 elnevezése van, többek között a katószeme vagy az égi virág - említette érdekességként Kiss Gábor.